keresés a lovardák között

Lófogászat




Lovad egészségének megőrzéséhez a két legfontosabb dolog az egészséges lábak és paták, valamint az egészséges fogak a táplálkozáshoz.

A lovak csapatban élő prédaállatok. Természetes körülmények között a nap nagy részében a táplálékuk megszerzése érdekében vándorolnak, és kb. 16-18 órát legelnek a viszonylag magas szilikát-dioxid (kovasav) tartalmú fűfélékkel borított sztyeppéken. Ilyen körülmények között a patájuk, illetve a fogaik is megfelelően tudnak kopni, így nem igényelnek emberi beavatkozást.

Mára azonban a lovak élete teljesen megváltozott. A modern tartási körülményeknek köszönhetően a lovak patája nem tud megfelelően kopni (puha talaj esetén a paták túl hosszúra nőnek, kemény és köves talaj esetén viszont túlságosan elkopnak), így a patkolókovácsnak rendszeres időközönként (6-8 hetente) ellenőrizni és korrigálni kell a lovaink patáit.

Fogaikat tekintve is hasonló a helyzet, mint a patáikkal. Manapság a lovak nagy része sokkal kevesebb időt tölt a legelőn, mint elődeik vagy vad társaik. A szálas takarmány kovasav tartalma lényegesen kisebb, mint a sztyeppei legelőkön található fűféléké. Emellett a lovak nagy része abraktakarmányt is kap. (De a lovak nem magevők – ezt a tényt sajnos manapság egyre többször elfelejtjük.) Ez azonban a fogak nem megfelelő, illetve nem egyenlő mértékű kopásához vezet. Ezért kell a lovak fogait rendszeres időközönként ellenőrizni és adott esetben kezelni.

Alapvető különbségek az ember és a ló fogazata között:

Az ember esetében a fogzománc (a legkeményebb alkotó eleme a fognak) csak egy külső burkot képez a puha dentin körül. 

Lovak esetében a fog zománcállománya a fog belsőbb részébe is begyűrődik. Ezek a behúzódott zománc területek a közöttük lévő puha dentin állománnyal váltakozva alakítják ki a fog érdes rágófelületét, amely a növényi takarmány felaprításához nélkülözhetetlen. 

Mindemellett a lovak felső és alsó őrlőfogai tetőszerűen 12-14⁰-os szöget zárnak be egymással, valamint a felső állkapcsuk valamennyivel szélesebb az alsónál. 

Mindezeknek köszönhetően tudja a ló a kemény növényi táplálékot az állkapcsainak a körkörös mozgásával megfelelően felaprítani.

A lovak őrlőfogainak hosszanti növekedése kb. a 6. életévig tart, s kb. 10 cm-es hosszúságot érnek el ez alatt. A metszőfogak kb. 7 cm-esre nőnek meg. A fogakból látható korona azonban normális esetben ennél sokkal alacsonyabb. A látható korona és a fog gyökere között lovak esetében a jelentős hosszúságú „tartalék korona” található. Ebből az állományból évente kb. 1-3 mm-es terület kerül a látható korona állományába. Ideális esetben az előrenyomult fogállománynak megfelelő hosszúságú terület kopik le a táplálkozás során a rágófelületből évente.

A lovak fogképlete:

  • 1.Tejfogak: 3 metszőfog (i) és 3 őrlőfog (p) negyedenként
  • 2.Maradandó fogak (negyedenként)
  • 3 metszőfog (I)
  • 3 premoláris (P)
  • 3 moláris (M)
  • 1 csődörfog / caninus - nem minden esetben jelennek meg
  • 1 farkasfog 

Fogproblémák:

1. A metszőfogak elváltozásai:

  • túl hosszú metszőfogak
  • a metszőfogak nem megfelelő vonalban állnak (pl. ferde vagy U-alakot formázó sorban állnak)
  • az alsó és felső állkapocs metszőfogainak nem megfelelő érintkezése az alsó és felső állkapocs hosszának eltérése miatt (csukafogazat / ponytfogazat)

2. Az őrlőfogak elváltozásai:

  • éles fogszélek (a felső állkapocs esetében a külső, az állkapocs esetében a belső szélén a fogaknak)
  • kampóképződés (az első és a leghátsó őrlőfogon)
  • hullámképződés a rágófelületen
  • lépcsőképződés a rágófelületen (adott esetben csak egy adott fog érintett a sorból, amely jelentősen előugrik. Ez az ún. véső fog)
  • az őrlőfogak rágófelületének hibás szögben való állása (túl meredek vagy túl lapos )

3. Farkasfogak:

  • látható farkasfog(ak) az első őrlőfog előtt közvetlenül, vagy a foghíjas területen
  • vak farkasfog(ak): ezek a fogak a nyálkahártya alatt találhatók

Dr. Tornyi Katalin egy ló fogászati kezelése közben

4. Csődörfog (Caninus):

  • nagyon éles csődörfog, melyek fájdalmas sérüléseket okozhatnak pl a nyelven
  • a csődörfog kibújása problémás (fájdalmas, duzzadt, kivörösödött a nyálkahártya felette)
  • törött csődörfog
  • vak csődörfog (mely nem bújuk elő)

5. A szájüregben található elváltozások:

  • fogkövek
  • ínygyulladás
  • a szájpadlás gyulladása
  • sebek és fekélyek a szájüregben
  • különböző idegen testek (pl. növényi tüskék) a szájüregben

6. A fogazat általános elváltozásai:

  • számfölötti fog
  • törött fog
  • hiányzó fog
  • mozgó fog
  • a foggyökér , illetve a melléküregek gennyes gyulladása

7. A tejfogak problémái:

  • szabálytalan fogváltás
  • eltört tejfogmaradványok

Honnan tudom, hogy valami nincs rendben a lovam fogaival?

Nem szabad arról elfeledkezned, hogy nem minden ló mutatja, ha valami baj van a fogaival. Gyakran az elváltozásokat a lovak csendben tűrik és szenvednek. Így tudnak kisebb elváltozások (olykor nagyobbak is) éveken keresztül észrevétlenül maradni. Ezért ajánlatos a rendszeres - minimum évente egyszeri - fogászati ellenőrzés.

1. Lovaglásnál fellépő problémák:

  • nehezen engedi a ló magát felkantározni
  • ellenszegül a zablának (pl. ráharap a zablára)
  • rázza a fejét
  • ágaskodik
  • egyik oldalra nem engedi magát állítani
  • fogcsikorgatás
  • a teljesítmény csökkenése

2. Evéskor megfigyelhető problémák:

  • fejrázás
  • a ló előnyben részesíti a szénát a zabbal szemben
  • kemény jutalomfalatot és répát csak forgatja a szájában a ló
  • a ló lassabban eszik, mint szokott
  • feltűnő/ nem megszokott rágómozdulatok (az oldalirányú rágómozdulatok hiánya)
  • kiesik a takarmány a szájából
  • fokozott nyáltermelés
  • „bagózás”
  • súlyos esetben az evés beszüntetése

3. Az általános állapot romlása:

  • a testsúly jelentős csökkenése (a megfelelő mennyiségű takarmány felvétele ellenére)
  • a szőrzet matt lesz

4. Egyéb tünetek:

  • emésztetlen takarmányrészek a trágyában
  • kólika (obstipatio)
  • visszatérő nyelőcsőeltömődés
  • kellemetlen szájszag
  • orrfolyás
  • asszimmetrikus rágóizmok
  • az arc- és az állkapocscsonton érzékelhető deformitások

Milyen gyakran kell a lovak fogát ellenőriztetni?

1. Csikókortól 2,5 éves korig: évente egyszer

Mindenképpen ajánlott az újszülött csikó vizsgálatakor a szájüreg vizsgálata is. A veleszületett rendellenességek időbeni felismerése nagyon fontos a korrekció érdekében is.

Dr. Tornyi Katalin egy ló fogászati kezelése közben

Már fiatal állatokban is előfordulhatnak éles fogszélek (a tejfogakon), amelyek pl. fájdalmas elváltozásokat okozhatnak a száj és a nyelv nyálkahártyáján.

Belovaglás előtt mindenképpen érdemes egy fogászati ellenőrzés, mivel a munka megkezdése előtt, valamint a zablával való megismerkedés előtt érdemes a farkasfogakat eltávolítani, az éles széleket, kampókat lekerekíteni a rossz tapasztalatok elkerülése érdekében.

2. 2,5-4 éves kor között: félévente

Ebben a korban ugyanis szinte félévente váltódik valamelyik fog (tejfogról maradandó fogra). Ellenőrizni kell, hogy a tejfogak önállóan és teljes mértékben váltódtak-e. Ha a tejfogmaradványok váltásakor nehézségek lépnek fel, a szakembernek kell eltávolítani ezeket. Természetesen az éles széleket és kampókat ilyenkor is le kell kerekíteni.

3. 5 éves kortól: évente

A fogkezelés időpontjának megválasztásakor érdemes a következő szempontokat figyelembe venni:

  • Tenyészkancák esetében érdemes a fedeztetési szezon előtt (a vemhesség alatti megfelelő takarmányhasznosítás érdekében, illetve a vemhességet ne zavarja a kezeléssel járó esetleges stressz és a kanca bódítása)
  • Versenylovak esetén a versenyszezon kezdete előtt (a bódításhoz használt gyógyszerek ugyanis mind dopingnak számítanak)

Abban az esetben, ha a lónak jelentős fogállási rendellenességei vannak, vagy idősebb lónak egy-egy foga hiányzik, akkor mindenképpen ajánlott az évenként kétszer (adott esetben még gyakoribb) fogászati ellenőrzés és kezelés. 

A ló fogászat és az osteoterápia kapcsolata:

A lovak alsó állkapcsa a fej lefelé, illetve felfelé mozgása közben előre, illetve hátrafelé mozdul el. Ennek fontos szerepe van a takarmányfelvételben, mivel az előrefelé mozgás hatására a metszőfogak közötti kapcsolat teljessé válik. Az alsó állkapocsnak azonban oldalirányú mozgása is van, amely a takarmány felaprításában játszik jelentős szerepet. 

A ló alsó állkapcsának szabad mozgása azonban a ló mozgása során is nagyon fontos szerepet tölt be. Az állkapocsízületen keresztül ugyanis kapcsolatban áll a koponyával, azon keresztül a nyakcsigolyákkal, azokon keresztül pedig a ló hátával. 

Abban az esetben, ha a ló alsó állkapcsának előre-hátrafelé mozgása korlátozott (pl. az alsó leghátsó őrlőfogon található kampó miatt), akkor a ló nem tud pl. a száron megfelelően támaszkodni. Abban az esetben, ha az alsó állkapocs oldalirányú mozgása korlátozott (pl. a ló fogazatának eltérő szögben való kopása miatt a jobb és baloldalon), akkor a ló az adott kézre nehezen vagy egyáltalán nem jól lovagolható.

Idős lovak és a fogkezelés

Általánosságban elmondható, hogy a lovaink manapság egyre hosszabb ideig élnek. A kor előrehaladtával azonban egyre több egészségügyi problémával találjuk magunkat szemben. Ilyenek például a ló fogazatában bekövetkező változások, melyek következtében már a normális őrlő funkciója a fogaknak fogászati kezeléssel sem visszaállítható. 

Ennek leggyakoribb oka, hogy az évek során a fogak a fog gyökeréig lekopnak, s ezen a rágófelületen már alig található cement begyűrődés, amely a megfelelő érdes felületet biztosítaná. Ebben az esetben a takarmány felaprítása már nem kielégítő.

Másik gyakori probléma az idősebb lovak esetében a kilazult fogak, amelyek gyakran maguktól esnek ki, más esetben a fogászati kezelés során kerülnek eltávolításra. Főleg abban az esetben, ha több foga is hiányzik a lónak, a fogászati kezeléssel (éles szélek és kampók lekerekítése, stb.) mégsem lehet a takarmányhasznosítását a lónak teljesen visszaállítani. 

A szembetűnő elváltozások általában ősszel figyelhetők meg, amikor ezek a lovak a legelőről ismét az istállóba kerülnek, s a szálastakarmány nagy részét már nem a fű, hanem a széna teszi ki. A széna keményebb, mint  fű, így ezek az idős lovak nem tudják azt megfelelően a fogaikkal felaprítani, ennek következtében nem is tudják teljesen megemészteni.  

A lovak elkezdenek „bagózni”, a trágyájukban jelentős mennyiségű emésztetlen szálas takarmány látható, gyakran hasmenés is megfigyelhető. S a lovak általános állapota drasztikusan romlik (rövid időn belül jelentősen lesoványodnak, a szőrük mattá és fénytelenné válik, stb.). Ilyen esetben mindenképpen változtatni kell a takarmányozásán az állatnak - ez azonban nem azt jelenti, hogy az abrak mennyiségét kell növelni, hiszen a lovak nem magevők. A nagymennyiségű abraketetésének következtében a bélflórája a lónak felborul, mely különböző egyéb problémákat von maga után (pl. kólika, hasmenés).

A ló megfelelő emésztése érdekében a legfontosabb a szálas takarmány (fű, széna, szalma) megfelelő mennyisége. Abban az esetben, ha a ló ezeket már nem tudja kellően a fogaival felaprítani, akkor megfelelően előkészített (beáztatott) felaprított szénát (széna pelletet) kell az állattal etetni. A széna pellet nagyon finomra aprított, pelletált szénából áll, melyet vízben kell feloldani, majd ezután etethető. Szárazon való etetésekor nagy a nyelőcsőeltömődés veszélye. Emellett fontos, hogy mindig frissen beáztatottan adjuk a lovaknak, mert hosszabb idejű áztatás következtében elkezd erjedni, amely szintén emésztési zavarokhoz vezet.

A megfelelő emésztés, energia-, vitamin- és ásványi anyagellátás érdekében a szénapellet mellé érdemes még egy csésze növényi olajat, főzött lenmagot, beáztatott korpát, ásványi anyag- és vitamin kiegészítőt adni az idős lovaknak. Érdemes a napi adagot több kisebb porcióra osztani és napi 3-4 alkalommal etetni. 

A fogproblémával küzdő idős lovak ajánlott takarmányozása (napi 3-4 etetésre szétosztva):

  • 0,5-1,5 kg széna pellet (száraz tömeg) / 100 kg testtömeg
  • max. 250 ml növényi olaj (kezdetben 1 evőkanálnyi, majd lassan emelni a mennyiséget)
  • kiegészítésképpen senior lótáp/müzli vagy roppantott zab 
  • kiegészítésképpen főzött lenmag
  • kiegészítésképpen korpa 
  • ajánlott ásványi anyag és vitamin kiegészítő takarmány 

Az új takarmányra való átállást mindenképpen fokozatosan kell végezni. Így ajánlott már a legelési időszak végén kisebb mennyiségben a fent említett takarmányokat elkezdeni etetni.

Szerző: Dr. Tornyi Katalin







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés