keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lófajták


Fajtaismertető lóvásárláshoz II.

  Világfajták

Arab telivér

Angol telivér

Anglo-arab

Ügetők

 

Azokat a fajtákat, amelyek a világ egész területén elterjedtek, azonos módon tenyésztik és törzskönyvezik őket, világfajtáknak nevezzük.

Az arab telivér 

A legrégebbi lófajtának tekinthető, kialakulásának kezdete i.e. 3000-től számítható. Szinte valamennyi kultúr lófajtának a nemesítője. Eredete Közép-Ázsiáig nyúlik vissza, a fajta kialakulásának helyszíne Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom, Észak-Afrika. Tenyésztésének felvirágzása a muzulmán vallással hozható összefüggésbe, és körülbelül a 6-7. századra tehető. Egy évezred múlva - ami idő alatt a mohamedánok szigorúan szelektálták, nemesítették, nagy gonddal tenyésztették az arab lovat - megkezdődött a fajta elterjedése, és a 17-18. századra az egész világon tért hódított. Háborús zsákmányolások, ajándékozások és kereskedelem révén egyaránt terjedt, és népszerűsödött.

Jellemző a fajtára a viszonylag kisebb méret, könnyű csontozat, szépség, nemesség, elegancia. Sokan a világ legszebb lovának tartják az arab telivért. Feje finom, általában csukafej, hatalmas, értelmet sugárzó szemekkel, nagy orrnyílásokkal, széles homlokkal. Bőre finom, alatta látszanak az erek, amely tovább fokozza nemességét. Fülei kicsik, élénk mozgásúak. A nyak középmagasan-magasan illesztett, szépen ívelt, elvékonyodó. Háta rövid feszes, fara gyakran egyenes, farkát jellegzetesen zászlós tartásban hordja. Végtagjai szárazak, acélosak. Mozgása rugalmas, légies, különösen ügetésben megkapó.

Ma elsősorban hobbiló, de tenyésztik versenylóként is, és egyes országokban (például Lengyelország) ma is versenyeznek arabok a galoppon. A történelem során majdnem minden fajta kialakulásában szerepet kapott nemesítőként. A szépség, az elegancia, a mozgás, az intelligencia, a keménység fokozására vitték be a fajtákba, általában cseppvér-keresztezésként. Mivel igen régi, konszolidált, szilárd genetikai alapon nyugvó fajta, ezért nagy átütő erővel örökít.

Vissza az oldal tetejére >>


Az angol telivér 

A másik nagyon régi világfajta az angol telivér. Angliában a köztudottan gyors kelta lovak utódai, a galloway lovak a 14. századtól a versenylótenyésztést szolgálták. A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont volt: a gyorsaság. A fajta tenyésztése során három, keleti vérségű mén hozott átütő eredményt; Darley's Arabian, Godolphin Barb, és Byerly's Turk. Tenyésztésben való alkalmazásuk a 17-18. század fordulójára tehető. A negyedik, nagy hatású mén Curwen Bay Barb volt. A helyi kancaállomány mellett az alapanyagot az úgynevezett királyi kancák (royal mares) 40 válogatott, elsősorban keleti vérű ménese jelentette. 1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot, és ezzel lezárták a fajta törzskönyvét. A ma élő összes angol telivér az első Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

A fajta külleme: nemes, száraz, általában egyenes profilvonalú, többnyire szép fej, nagy szemekkel és tág orrnyílásokkal. Hosszú, de gyakran egyenes és alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett és hátbanyúló mar, dőlt, izmos lapocka, mély, lapos mellkas, egyenes, izmos far. Száraz ízületek, kemény paták. Gyakori lábszerkezeti hiba a franciásság. Mozgása alacsony, tért ölelő, elsősorban lépése és vágtája hosszú, rugalmas. Általában elmondható, hogy a fenti küllemi alakulás többnyire jellemző a fajtára, mégis méretben, színben, küllemben igen nagy változatosságot mutat, hiszen kitenyésztése során a szelekciós szempont elég egyoldalú volt: a gyorsaság.

Ma a lóversenyzés szétágazódása következtében a telivéreknek is több típusa alakult ki, és bizonyos országokban elkülönítve is tenyésztik őket. Más típusú, például a rövidtávú síkversenyekre tenyésztett telivér, illetve a hosszú távú akadályversenyek telivérje.

Hazánkban a telivértenyésztés és a lóversenyzés kialakulása a 19. század végére tehető, Széchenyi István és Wesselényi Miklós munkásságának köszönhetően.  Leghíresebb telivérünk Kincsem, a csodakanca 1874-ben született, és 54 versenyen maradt veretlen, ami máig tartó világrekord. Híres magyar tenyésztésű ménjei a fajtának Imi és Imperiál.

Az angol telivér fajtát szintén nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában, volt ahol cseppvérkeresztezésként, volt ahol majdnem a fajtaátalakító keresztezés mértékéig. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz, a csontalap túlfinomodásához vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák (esetleges túlfűtöttség) miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

Vissza az oldal tetejére >>


Anglo-arab

Az angol telivér és az arab keresztezéséből kialakult fajta. Igyekszik a két fajta jó tulajdonságait magában egyesíteni.

Legnagyobb fajtatiszta állománnyal Franciaország rendelkezik, de kisebb létszámban szinte mindenhol jelen van, ahol az angol telivér és az arab.

Vissza az oldal tetejére >>


Ügetők

Világfajtáknak tekinthetők az előbb a nagy távolságok kocsival történő gyors megtételére, később az ügető versenyekre tenyésztett, arra szelektált speciális lófajták. Ezek az orlov ügető, az amerikai ügető, az orosz ügető és a francia ügető.

Az orlov ügető Orlov gróf nevéhez fűződik, aki a 18. század végén ménesében az arab ló szépségét, nemességét és keménységét a nyugat-európai kocsilovak testtömegével, ügetőképességével próbálta összehozni. A Bars I nevű ménben testesültek meg elképzelései, akit utána 17 évig tartott tenyésztésben, és tulajdonságait szoros rokontenyésztéssel rögzítette. Később bekerült a fajtába - nagyon korlátozott mértékben - az angol telivér, a norfolki és a dán fajta is.

Az amerikai ügetőnél tömegesebb, nyaka magasan illesztett, mozgása elegáns, akciós. Az amerikai ügető kialakulása szintén a 19. századra tehető, és itt is a nagy távolságok gyors leküzdésére alkalmas fajta kialakítása volt a cél. Kitenyésztésében nagy szerepe volt az angol telivérnek, de egyéb fajták is részt vettek benne (norfolki). Szelekciós szempontja volt az egy mérföld ügetésben való megtételéhez szükséges idő. (Maximum 2'30" volt 1789-ben).

Az orosz ügető az orlov ügetőből, és a gyorsaság növelése érdekében vele keresztezett amerikai ügetőből alakult ki.

A francia ügető fajta kialakulása az amerikaihoz hasonló módon történt azzal az alapvető különbséggel, hogy a franciák az ügetőt nyereg alatt is versenyeztetik, és a szelekciónál szempont volt a nyereg alatt való használhatóság is.

Vissza az oldal tetejére >>

2013.02.25, Szerző:Novotni Péter
Fotók: Novotni Péter, Misley Beáta







Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés