A Kolozsvári-testvérek Szent László-lovasszobra
Képzeljük el együtt!
Milyen lehetett a Kolozsvári testvérek nagyváradi Szent László-lovasszobra!
Bazsi lovas témájú művészettörténeti írásaiból (7)
A mostani írás kicsit rendhagyó! Azt nem mondhatom, hogy nézzük meg együtt – mert ez a szobor már nincs meg, vagy ha mégis, akkor a Duna mélyén alussza több száz éves álmát.
Az indok, amiért mégis azt mondom, hogy legalább beszéljünk róla, az az, hogy annyian írtak róla, és nagyszerű alkotásnak tartották. Nagyon fontosnak érzem, hogy ti, a mai magyar fiatalok tudjatok erről a „királyszoborról”.
Legutóbb a Kolozsvári testvérek „Szent György szobráról” olvashattatok. A nagyváradi székesegyház előtt álló Szent László királyunkat ábrázoló lovasszobor is az ő alkotásuk volt. Ezen a szobron kívül létezett még a három ún. „váradi királyszobor”, amely Szent Istvánt, és fiát, Szent Imre herceget, valamint Szent László királyt ábrázolta. Ezek álló figurák voltak, aranyozott bronzból öntve. Az akkori köznép sokszor azonosította őket a bibliai három királlyal. Ez abban a korban máshol is előfordul, ebben az olvasatban jeleníti meg őket Aquilla János a veleméri templom freskóin.
Magyar Zoltán írt kitűnő tanulmányt „A Kolozsvári testvérek váradi királyszobrai” címmel, amelyből sok érdekes információhoz juthattam ebben a témában.
A két művész középkori írásokban gyakran emlegetett alkotása, Szent László Váradon felállított lovasszobra 1390-ben jelenik meg. Legrészletesebb leírását Miskolczi Csulyak István Zemplén megyei esperes 1690-ben kelt útinaplójából ismerhetjük. „A várba való belépésnél jobb felől Szent László királynak azelőtt ép és egészen aranytól ragyogó alakja látható érclovon ülve, jobbjában szekercét tart, mintegy vágásra készen. A ló alatt kis érctáblán ezeket olvashatni: Zsigmond király és Mária királyné boldog uralkodása idején, 1390. május 20-án készítette el ezt a szobrot Szent László király tiszteletére Krisztusban tisztelendő János atyánk váradi püspök, a kolozsvári Márton és György mesterek által.” (az eredeti szöveg természetesen latinul íródott.)
László király 1095. július 29-én, Zólyomban távozott a földi világból. Ideiglenesen Somogyváron temették el, de valamikor 1113-1140 között holttestét átszállították Váradra, és itt helyezték örök nyugalomra.
A középkori Szent László-kultusz kibontakozását szolgáló döntő lépést III. Béla tette meg azzal, hogy 1192-ben pápai jóváhagyással szentté avatta a lovagkirályt. László életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. Röviddel a szentté avatás után elkészítették fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), ezt kürtje és csatabárdja mellett őrizték a székesegyházban a 15. század végéig.
A szobrokról először Janus Pannonius ad hírt híres búcsúversében (1451):
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (részlet)
(Áprily Lajos fordítása)
Isten áldjon, aranyba vont királyok,
Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott,
Sem roppanva dűlő fal omladéka,
Míg tűz-láng dühe pusztított a várban,
S szürke pernye repült a kormos égre.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
S rőt fegyvert viselő lovas királyunk,
Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben
– Márványoszlopokon pihenve egykor
Bő nektárt verítékezett a tested –
Utunkban, te nemes lovag, segíts meg.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
A Janus-vers második versszaka idézi meg Szent László királyt és lovasszobrát, és azt a legendát, amelyről bővebben Arany János írt a „Toldi estéje” Ötödik énekében. Vagyis, hogy a székelyek megsegítésére a kriptájából fölkel a szent király, és szobrának érclován elvágtat a csatába, és győzelemre segíti népét.
Összefoglalásul:
Zudar János püspök megrendelésére 1390-ben a Kolozsvári testvérek Szent László aranyozott lovas szobrát is elkészítették, ezt a székesegyház előtt állították fel. Az európai előreneszánsz első köztéri lovas szobra a Kolozsvári-testvérek legnagyobb, a magyar bronzszobrászat legnagyszerűbb alkotása volt. Amikor ez a szobor készült, a későbbi nagy olasz szobrász, Donatello még csak négyéves volt. Várad lakossága nagyon tisztelte, legendák fonódtak köré. A törökök 1660-ban – a többi királyszoborral együtt – elpusztították.
Új információk és remény!
Idézet az interneten 2010. 05. 11. talált, és Kiss Imre által Nagyváradon a királyszobrok tárgykörében elmondott előadásából:
„Érdekes a királyszobrok története, amit Evlia Cselebi török utazó történetei alapján ismerünk. Amikor a törökök Váradra érkeztek, s meglátták a színarany királyszobrokat, egyes katonacsoportok földre borultak, azt hitték, az istenekkel találkoztak. A szobrok olyan kemény bronzból voltak öntve, hogy a törökök elhatározásuk ellenére sem tudták összetörni azokat.
Az 1660-as ostrom után, a vár elfoglalásakor Cselebi elfogta a magyar katolikus papot, és tőle tudta meg, hogy azt az ötvözési technikát, amivel a szobrokat készítették, még a hun birodalomból, Belső-Ázsiából hozták magukkal. Cselebi nem is foglalkozik tovább a szobrok anyagának összetételével, mivel a pap nem tudott többet mondani, hanem azt írja le, hogy nagy nehezen, fáradságos munkával nagy darabokra törték szét a szobroka,t és Nagyváradnál a Sebes-Körösön fahajóra rakták, leúsztatták a Tiszára, ezen pedig a Dunára, Belgrád alá. Az volt a cél, hogy a Belgrádban lévő török ágyúöntő üzemben beolvasszák, és török ágyút öntsenek belőle.
A szentek szobrainak elszállítása hallatán az egyik hajóstársaság nekivezette saját hajóját a királyszobrokat szállító török gályának, ami elsüllyedt. Tehát valahol Belgrád alatt, a Duna-meder iszapjába merültek a mesebeli alkotások.”
Gondolom, hogy tanulságos volt elkísérni engem erre a „felderítő útra”! Mert történelmünk és művészetünk egy értékes fejezetét ismerhettük meg együtt. A ló, aki társunk most a sportban és a szabadidőnk hasznos eltöltésében, valaha olyan erősen kötődött a magyarság történelméhez, hogy ennek jobb megismerése és megismertetése mindenképp segít jövőnk és jelenünk megéléséhez.
Ha valakinek kedve támadt, kézügyessége és fantáziája is van hozzá, az rajzolja le, hogy szerinte a leírások alapján milyen lehetett ez a lovasszobor.
Bazsi
Írta: Balázs József/ Bazsi
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.01.
