keresés a lovardák között


Egy Guinness rekordkísérlet margójára, Szabó Zoltán túrája

Sok kivételes teljesítménynek, rekordnak voltam már szemlélője, tudósítója, de amit Szabó Zoltán produkál az elképesztő számomra. Egyrészt hihetetlen fizikai teljesítmény, másrészt indíttatásában az őszinteség határait súrolja.

Képzeljenek el egy magas, jókiállású, magabiztos fellépésű fiatalembert, aki szakmáját megfontolt, higgadt tervezőként és üzletemberként végzi. Abban a pillanatban viszont, mikor ül, elönti egy fékezhetetlen, az észrevételeket eltaszító, őrült megmérettetési vágy. Sem lovát, sem magát nem kímélő túrákat tervez azzal a céllal, hogy világrekordokat döntsön meg, vagy éppen eddig még lóval nem teljesített feladatokat kivitelezzen.
Hogy magát sem kíméli az lemérhető olyan esetekből, mikor télvíz idején a Duna két partja között úszik oda-vissza, vagy éppen a teljes kimerültségtől lováról leesve, kíséret nélkül több órát fekszik eszméletlenül a földön, majd folytatja Útját. Nem sorolom tovább. Inkább azt kérem, hogy a következőkben leírtak ne keltsenek rögtön ellenszenvet iránta, Ne bélyegezzék meg egyértelműen "lógyilkos"-nak, hiszen például lovas történelmünk egyik neves alakját, Sándor Móricot is elítélhetnénk a lovait abszolút nem kímélő bravúrjai miatt. Mi pártatlanok szeretnénk maradni ebben a tekintetben és Önökre bízni, hogy átgondolva az olvasottakat ki-ki maga döntsön ítéletéről, hogy pálcát tör Zoltán felett vagy pedig elkönyveli hazánk jelenlegi legfanatikusabb rekorder lovasának, Vér Imre barátommal tettük fel kérdéseinket Zoltánnak legutóbbi lovasútjáról, annak törtténetéből, tapasztalataiból, adataitból. Az erről szerkesztett elemzés következzék Vér Imre úr tollából.

A Lovas Élet novemberi számában megjelent egy cikk Szabó Zoltánról, aki a Gödöllő közelében lévő domonyvölgyi Detti lovardából indulva, Botond nevű 7 éves magyar félvér sárga heréltjén, nemzetközi útvonalon, 14 nap alatt, minimum 2500-3000 km-t akar megtenni teljesen egyedül, kíséret nélkül. Eredeti szándék szerint, minden harmadik nap pihenőnapnak volt tervezve, A cikk mellé lapzárta után érkezett információként leközölték, hogy a lovasnak a kitűzött célt sikerült megvalósítania. Ez a hír minden eddigi lovas ismeretünket alapjaiban megkérdőjelezte, Biológiai csodának tartottuk. Már az is rendkívüli teljesítmény lótól és lovastól, ha két hét alatt a jelzett táv felét képes teljesíteni.

A teljes táv teljesítése a cikk szerint azt jelentené, hogy a 14 napból a 3. 6. 9. és 12. napon pihenőt tart és 10 nap marad a lovaglásra. A kitűzött alsó határ (2500 km) esetében így napi 250 km-t kellene betonon megtenni, Példával szemléltetve: Ma lelovagolok Budapestről Nyíregyházára, onnan holnap vissza Budapestre, egy napot pihenek és ezt megismétlem ötször, Ezt sem ló, sem ember nem bírja, Találkozót beszéltünk meg Szabó Zoltánnal Budapesten, hogy az eseményről első kézből kapjunk reális, pontos információt. A találkozó létre is jött, A lovas által elmondottak a megvalósítás időtartama alatt rendkívüli fizikai igénybevételről adtak bizonyságot, mely lóra és lovasra egyaránt vonatkozott. Az általunk reálisnak tartott fele távot túlteljesítette, Ennek persze meg volt az ára.

Néhány adat ennek szemléltetésére:

- A lovas számításai szerint a megtett táv 1678 km=140 km/nap átlagban.
- Az időbeosztás végül is olyan volt, hogy egyik nap 24 órát, a másik nap 12 órát lovagolt, azaz csak minden második nap éjszaka aludt. Előfordult, hogy éjszaka a lovas menet közben egy hídon áthaladva a lovon elaludt, arra ébredt, hogy leesett és a fejét beütötte a betonba.
- Az első napokban sok volt a vágta és ügetés, mely a ló kimerülésével csökkent. Az átlag haladási sebesség (csak a menetben eltöltött időt számolva) 7,8 km/óra volt.
- Három naponként érkezett segítsége, élelmet és takarmányt hozott, de ezeknek továbbszállítási lehetősége nem lévén gyakorlatilag csak egy vacsorát és egy reggelit jelentett lónak és lovasnak három naponta. Ilyenkor a lovas annyit evett, hogy rosszullét környékezte, a ló pedig, ha hagyják, úgy bezabált volna, hogy kólikában kimúlik. A többi étkezés bizonytalan volt (a lovasnak müzli, csokoládé, a lónak legelés éjszaka vagy a rövid napközbeni pihenőkben és "kegyelemszéna", ha valahol megszánták és éjszakára befogadták őket).
- Az itatás is rendszertelen volt. Előfordult, hogy este a ló 7 vödör vizet ivott meg.
- A ló induláskor 127 kg összteherrel indult, melyből a lovas súlya 95 kg volt.
- A lovas 11,5 kg-t, a ló közel egy mázsát fogyott az út folyamán.
- Végül a ló úgy kimerült, hogy már pálcázásra sem akart menni. Patkóiról nem csak a vídiakörmök és sarkak koptak le, hanem maga a patkó is elkopott. Volt olyan patkó, amelynek az egyik szára félig hiányzott. A hátsó patkók hegyfali részénél vékony pánt kötötte össze a két oldalt, a többi eltűnt, a pata hegyfali szaruján már az eleven rész látszott, a ló azon járt.
- A 12. napon a ló már olyan kimerült volt, hogy sem enni, sem inni nem volt hajlandó. Lószállítót kellett hívni a hazaszállításhoz.

Rekordteljesítmények eléréséhez figyelembe kell venni az alábbiakat: - A ló-lovas párosból a ló dolgozik többet, ő az alárendelt, ki van szolgáltatva lovasa akaratának, olyan feladatra van kényszerítve, mely számára természetellenes.

- Éhezés, szomjúság, fáradtság, fájdalom gyötri, de tovább kell mennie, olyan igénybevételnek van kitéve, mely egészségére ártalmas.
- A felborult vízháztartás, keringés, emésztés és általános állapot sőt sántaság miatt - állatorvosilag ellenőrzött versenyeken ilyen lovat nem engednek tovább az ellenőrző pontokon.
- Patkóhasználat esetén csak épp és jól felillesztett patkó fogadható el.
- Alapos fizikai és lelki felkészültségre van szükség (Zoltán ezekből óriási tartalékkal rendelkezett).
- Legalább 6 óránként tartsunk hosszú pihenőt abrakolással, étkezéssel, pihenéssel, emésztéssel (A lovasnak ilyenkor le kell feküdni, teljesen ellazulni, akár el is aludhat, ha lova biztonságban van). A ló ugyanis nem hajlandó gyorsabban enni, azért mert mi sietünk, a nagy megterheléshez viszont a szokásosnál jóval több táplálékot kell magához venni. A biológiában nincsenek csodák. Ha nem kapja meg a ló az elveszett energia pótlásához megfelelő takarmányozást, a saját testét éli fel, elgyengül és kidől.
- Éjszakai pihenésnél olyan helyet biztosítsunk lovunknak, hogy ha le akar feküdni, ezt puha alomra megtehesse.
- Szükség lehet felszereléseink javításához is eszközökre és anyagokra.
- Vegyük figyelembe azt, hogy ha a ló számára kellemes (kedvező) terepen akarunk haladni, akkor le kell térni az útjelző táblákkal jelzett műutakról. Ilyenkor viszont a tájékozódáshoz nagyon felkészültnek kell lenni, a tájékozódás még így is igen nagy időveszteséget jelent. Minimum 1:50.000 léptékű térképünknek kell lenni a teljes útvonalról (turista vagy katonai topográf térkép, mely a domborzatot is szemlélteti, a tájékozódást szolgáló tereptárgyak fel vannak rajta tüntetve) és biztonságosan kell kezelnünk a tájolót.
- Az utak mentén az autóval közlekedők kiszolgálására rendezkedtek be a töltő- és javítóállomások, abrakot, szénát nem árulnak. Itatni is csak akkor tudunk, ha van vödrünk. A vendéglátó létesítmények előtt nincs "lókikötő", néha még fa sem. Ha be akarunk térni, találni kell valakit, aki megfogja lovunkat.
- Az autósztrádák, műutak keresztezésekor olyan akadályokba ütközünk (pl.: szalagkorlát, betonozott csapadékcsatorna), melyek átjárhatatlanok és megkerülésük teljesen felboríthatja előrejutási ütem tervünket.

Egy hosszú útnál sok mindenre kell tehát ügyelni, alaposan mindent át kell gondolni és előkészíteni, még így is lehet bőven kedvezőtlen meglepetésben részünk. Ha segítők nélkül indulunk és a viszonylagos komfortot biztosító készletet kísérőjármú nem hozza utánunk, a szükséges pillanatban az nem áll a rendelkezésünkre, akkor esélyeink és reményeink a csúcsteljesítmény (távolság) elérésére nagyon könnyen és gyorsan szertefoszlanak.
Az általunk említett rekord kísérlethez hitelesítők és állatorvosok nem voltak felkérve és kirendelve, ezek hiányában nincs hitelesítés.

Ha egy ilyen rendkívüli nagy táv minél rövidebb idő alatti megtételéről van szó, már az indulás előtt el kell dönteni, hogy mi a célunk. Megtudni, hogy mit bír ki egy ló, és mikor dől ki, vagy az, hogy a ló egészségének, használhatóságának fennmaradása mellett mire vagyunk vele képesek.
Mi lovasemberek ezt nem, csak az utóbbit tudjuk javasolni.

Vér Imre
Pajlócz András

Forrás: Magyar Lovas Kör





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés