keresés a lovardák között


Az országos magyar lovasünnepségek és versenyek

A Szent-György képes sportlap 1929. június 10-i számából

Az országos Levente- és Népies Lovassport-Egyesületeknek a népies lovassportok nemzetközi szövetségének megalakulása alkalmából rendezett nagysikerű ünnepsége díszes keretek között, jó időben zajlott le a rendeltetésének immár végleg átadott tenyészállatvásár-telepi concours-pályán. Az első alkalom, amelyen a lovassportok kedvelőinek minden fajtája és rétege összefogott és lelkes odaadással együtt működött közre egy és ugyanazon cél megvalósulása - a lovassportok általánosításának és népszerűsítésének érdekében. Pajtás Ernő Hedvigen

1929. június havának első napjai a magyar lovasszellemnek voltak örömteli ünnepei, amikor közel félezer lovas verbuválódott össze a fővárosba, fényes dokumentumaként a magyar virtus változatlanul szép és egyenes irányának.
A csonka ország 50 községéből és városából került ki az a lelkes lovascsapat, amely június 1-jén díszesen, nagy pompával hódolt a kormányzó úr őfőméltósága előtt, megmutatva büszke akaratát a főváros közönségének. Soha nem látott, impozáns kép volt a városon keresztüli felvonulás.
Egyszerű, de rendkívül ízléses leventeruhák, színes egyenruhájú kisgazdák, árvalányhajas gazdaifjak csoportjai váltakoztak a hosszúra nyúlt menetben, majd a jajmementós trianoni keresztes csapat fekete díszmagyarban, lovasrendőrök és csendőrök, egyetemi hallgatók lovasegyesületének tagjai, fogatok - élükön a históriai nevezetességű debreceni ötös - és a díszített kisgazda-kocsik változatos képében a külföldi lovasvendégek mind megannyi élő tanúbizonyságai a lovasszeretetnek.

A lovasünnepségek és versenyek gazdag programjának jelentékeny hányadát képezték a tenyészállat-vásár- telepi pályán lefolyt változatos versenyek és bemutatások. A versenyek zsűrijében lovassportéletünk kiválóságai működtek fáradhatatlanul. A népies lovassport szülőföldjének - Ceglédnek - fiai ismét kitettek magukért. Eddigi szép és eredményes szereplésük méltó folytatásaként úgy az egyéni, mint a csapatversenyek legjavát - mondhatni majdnem mind - letarolták. A többiek asszisztálása már közel jár a konkurencia határához, éppen csak idő, még pedig rövid idő kérdése, hogy az egészen fiatal múltú alakulások egyenrangú ellenfelekké váljanak.
Osztatlan elismerés jutott osztályrészül a legkisebb lovas leventének Rudnyánszky Tominak -, a lovaslevente-mozgalmat megteremtő Rudnyánszky Ferenc százados kisfiának.

A díszített kisgazda-kocsik - amelyek a menetek alatt a csapatvonat szerepét töltötték be - kellemes benyomást keltettek, különösen a négyesfogatok váltottak ki élénk tetszésnyilvánítást, ebben viszont jelentékeny rész jutott az anyjuk mellett futkározó tavaszi csikóknak. Az elbírálás alapjául főleg a kocsiba fogott lovak tenyészértéke szolgált. Saját nevelés itt is előnyben részesült, a kancadíjazásoknál követett irányelvekhez hasonlóan.
A lovasünnepségekből ismét kivették a részüket a népszerű főiskolás lovasnők és lovasok, Bakonyi János igazgató vezetése mellett. A tribün nagy figyelemmel kísérte a bemutató hölgy- és galambrablás műveleteinek szakszerű keresztülvitelét.

A lovaspólózók bemutatójátéka sokat vesztett érdekességéből a pólójáték céljaira alkalmatlan talaj miatt. Néha percekig szünetelt a játék, mert a mély  homokban nem találták a játékosok a labdát.
A kísérő műsoron szereplő csendőrség és rendőrség lovas legénységének lovasmutatványait is sok taps kísérte. Dicséretreméltó az a buzgalom, amellyel a közbiztonság e két szerve a lovassport népszerűsítésén fáradozik.

Geuer Lajos, OlgávalA külföld érdeklődésének a német és holland lovasvendégek adták tanújelét. A német kisgazda-ifjakat Bötticher Horst, a schleswig-holsteini népies lovasegyletek igazgatója, a hollandokat pedig Schwagenmakers Hermann vezette fel. Külön érdekesség volt a német Geuer Lajos kisgazda távlovaglása, aki egy hónappal ezelőtt Neumünsterben ült lóra és a Budapestig terjedő 1700 kilométert nagyszerű kondícióban lovagolta végig, majd az egyik levente-ugrószámban versenyen kívül el is indult.

Az úrifogat-előhajtások szebbnél-szebb résztvevői között természetesen ismét a Pettkó-Szandtner Tibor által hajtott híres arabs ötös vitte el a pálmát. A két elülső szürke között most a változatosság kedvéért - kiváló szakértelemmel válogatva - egy "fekete kisasszony" kellette magát. A Ludovika Akadémia egy jól sikerült ötöse és két négyese szép volt, de még nem kiforrott együttesek. A magányos úri fogatokat legeredményesebben Czjppauer János, a passzionátus úr kocsis képviselte remekbe szabott angol kettősfogatával.

A díjazások után több oldalról hallatszottak meggondolást érdemlő panaszok ... Az állami ménesek lovai minden ló díjazásnál versenyen kívül indulnak, mert minőségileg is versenyen kívül állnak. Az állami fogatok azonban már minden analógia ellenére - egy kategóriába sorolnak a magányosokéval. Márpedig ez nem egyenlő erősségű ellenfelek küzdetne! Valamilyen célravezető megoldás feltétlenül szükséges volna!

A népies versenyek utolsó etappja a 4-én kezdődött távlovaglás, amelyen közel 110 lovas, közöttük 15 külföldi vett részt. A távlovaglás iránya Budapest - Esztergom - Tata - Bábolna - Kisbér - Pápa - Balatonfüred - Budapest.

Az ünnepségeken látott lóanyagot több csoportba kell osztani. A felemlítésnél minden bizonnyal az első hely a kisgazdák lovait illeti meg. Az ország majd minden tájékáról egybesereglett gazdák és leventék lovai hivatottak hozzávetőlegesen szemléltető képet adni az ország lóanyagáról, amely a látottak szerint nem kifogástalan, de mindenesetre nagyon jó és a kívánalmakat kielégítő összbenyomást keltő volt. Egyes tájfajta-tenyészterületek képviselői messze kimagaslottak. Egyöntetűségről természetesen szó sem lehetett, a vidékek változatossága miatt.

A megtett nagy távolságok dacára, komolyabb megerőltetés okozta megbetegedés nem volt, ami ékes szószólója a magyar ló közismert szívósságának, munkabírásának. A felhozott lovak közül kb. 10-15 cserélt gazdát, a kínálkozó jó vásárlási lehetőségek mellett. Az árak 800 pengő körül ingadoztak. A csendőrség lovai a szakavatott vásárlókat dicsérik; az állami ménesek a szokott nagyszerű anyaggal szerepeltek. 

Nos és végül a rendezés... Akinek valaha a magyar gazdával közvetlenül valami dolga akadt, az tudja a legjobban, hogy mit jelent ilyen nagyarányú tömeget megmozgatni. A gazda legbecsesebb jószágát - a lovát - ilyen próbának csak igen ritka esetben engedi alávetni. Azután a mezei munka... Igaz, hogy az időpont kiválasztása szerencsésnek mondható. A népies versenyek kezdenek túl lenni a kezdet legnehezebb részein, de még mindig gyermekkorúak.

Ezen körülmények figyelembevételével a rendezés és szervezés hatalmas munkája még az állami támogatás mellett is kiváló embereket igényelt, akik - élükön Rudnyánszky Ferenccel - azt a lehető legjobban végezték el. Persze kisebb anomáliák akadtak. És ezek közül a legszembetűnőbb volt a mérsékelt látogatottság. Az érdeklődés érthetően volt lanyha. Ilyen lovasünnepségnek propagandára és pedig főleg hírlapira van szüksége, hogy mindenki idejében értesüljön róla.

Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2012.02.01
Címkék: Rudnyánszky Ferenc, Geuer Lajos, Pettkó-Szandtner Tibor, Czjppauer János, lovassport, csendőr, rendőr, lovassport





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés