keresés a lovardák között


A színpadi álmok közti ló

Nemzeti Színház színpadján 2éve egy lovat is láthatunk a III. Richárdban.
Kruchio Ágit kérdezem, Álmos gazdáját.

- Hogy esett a választás Álmosra? Miért pont ő került be színpadra?
Valló Péter szeretett volna egy „fehér” lovat a színpadra, az egyik jelenetben. Álmost, így a színdarab kaszkadőr szakértője, Pintér Tamás választotta.

- Mit lehet tudni Álmosról? (melyik lovardában lakik,fajta, életkor, profil, ..)
Hogy és mikor került Hozzád?

1995. június 4.-én született, Apja:1933 O’Bajan XV-1, Anyja: Dollár-félvér kanca. Leginkább az apai – Shagya Arab jelleget örökölte, küllemében és viselkedésében is. Szeretem az ilyen fajtájú lovakat, értelmesek és könnyen kezelhetőek. Álmossal azért nem volt könnyű dolgom, mert ugyan ment nyereg alatt és kocsit is húzott, de egészen más körülmények között nőtt fel és más igényeknek kellett megfelelnie. Ráadásul már kilenc éves volt. Három éve dolgozom vele, akkor került hozzám, amikor előző lovam: Küküllő 23 évesen megbetegedett. Vele sok filmben és színdarabban dolgoztam (pl.: Ausztriai indiánszínházakban, a Magyar Állami Operaházban vagy a Honfoglalás c. filmben, ahol Franco Nero /Árpád vezér/ lova volt. 
Álmost saját istállónkban tartjuk Rákoshegyen.

- Volt-e már hasonló szereplése? Kapott-e valamilyen különleges kiképzést korábban?
Mielőtt hozzám került, ilyen feladatokat nem végzett. A ló kiképzésekor a legfontosabb a rendszeres és változatos napi munka, melynek révén kialakul a lelki kontaktus is. Az igazi szépsége abban van, amikor a ló már képes megérezni, kitalálni gazdája gondolatát is. Ennek alapja a bizalom, ami sokszor nehéz, küzdelmes munka árán jön létre. Különleges feladatot egy ló csak akkor tud elvégezni, ha feltétel nélkül megbízik gazdájában. A ló megérzi és meg is hálálja az ember szeretetét és türelmét.

- Mi is a ló konkrét dolga a darabban?
Az egyik fontos jelenetben szerepel. Ez egy álomkép, melyben megjelennek azok a szereplők, akiknek meg kellett halniuk azért, hogy III. Richárd kerülhessen a trónra. A „fehér” ló történelmünkben is mítikus erejű, áldozatot mutató jelkép. Úgy gondolom, a rendező erre utal Álmos szerepeltetésével.
Ugyanakkor a színpadon van egy fehér kabrió is, amely furcsának tűnik, de ezen keresztül érezhetjük a szerző, Shakespeare zsenialitását, mert a mai korban is játszódhatna ez a királydráma: az emberi jellemek nem sokat változtak, főleg a hatalomért való küzdelem.
Álmost Buckingham hercege /Kaszás Attila/ vezeti körbe a színpadon, ketten ülnek a lovon: a Walesi herceg /Előd Álmos/ és York hercege /Lenzsér Olivér/, miközben monológokat mondanak.
Kaszás Attila hirtelen tragikus halála mindenkit megviselt. Biztos, hogy mindannyiunknak hiányozni fog az előadásokról, még Álmosnak is…

- Hamar beletanult-e a szerepébe? Hány db próba kellett mielőtt élesben ment?
Mint minden színházi előadást, ezt is egy hónapos próbaidőszak előzte meg. Mikor először mentünk a színházba, Álmos már ismert és bízott bennem annyira, hogy szívesen jött utánam bárhova. Például a díszletszállító liftbe úgy jött be, mintha már máskor is járt volna ott. Meglepetések persze itt is érték.
A színházban különleges színpadtechnika, fény- és hanghatások vannak, amelyekhez külön hozzá kellett szoktatni.

- Mit szokott meg a legnehezebben?  Hogy viselkedett a füstben, az erős világításban?
A szárazjég füstöt szokta meg a legnehezebben, mert egyik alkalommal váratlanul alányomták és nagyon megijedt tőle. Most már gond nélkül sétál az olykor szügyig érő füstben is.

-A közönség nem zavarta? Kap-e valamilyen jutalomfalatot utána?
A közönség nem zavarta, mert már megszokta a szereplést és itt a nézők is szinte mozdulatlanul nézik a jelenetet. Jutalomfalatot nem csak utána, hanem közben is kap, azzal szoktuk ösztönözni a feladat elvégzésére.

- 2004.nov. óta megy a darab. Gondolom Álmos már kívülről fújja a napirendet. Ha este megjelenik a lószállító akkor már tudja hogy fellépése van aznap is. Szokott-e rossz napja lenni? Van-e olyan hogy nincs nagy kedve felmenni a futóra, vagy a színházba menetelnél adódnak-e nehézségek?
Már túl vagyunk a 60. előadáson, ezért Álmos úgy közlekedik a színházban, mintha otthon lenne. Szeret ide járni valóban megérzi, hogy hova megyünk, amikor elindulunk.
Valaki mindig hoz neki almát, répát vagy kockacukrot a fellépés előtt. Persze mi sem indulunk el ezek nélkül.

- A színészek mit szóltak mikor megtudták hogy egy lóval kell egy színpadon lenniük?
(nem is akármilyen színészekről van szó: Blaskó Péter, Kulka János, Udvaros Dorottya,Schell Judit, Kaszás Attila, Szarvas József,Trokán Péter, Spindler Béla, Benedek Miklós, Molnár Piroska,…  )
Színfalak mögött próbáltak ismerkedni Álmossal? Volt aki nagyon tartott tőle?

A színészek számára nem jelentett különösebb meglepetést Álmos jelenléte a színpadon. Szakmájukból adódóan szokva vannak a különleges helyzetekhez, főleg azok akik rendszeresen dolgoznak Valló Péterrel, a darab rendezőjével. A színészek többsége szereti az állatokat, de nem mindenki tud bánni velük. Kaszás Attilának nagyon jó érzéke volt Álmoshoz mindig tudta, hogy mit kell csinálni ha egy váratlan esemény történik, amitől esetleg megáll vagy megijed a ló.

- Ha netán lebetegne van dublőre vagy akkor elmarad az előadás?
Eddig minden előadáson ott voltunk, még akkor is amikor meghibásodott a lószállító – ekkor gyorsan kellet kerítenünk egy másik lószállítót, így éppen a jelenet előtt értünk oda.
Általában fél órával előbb ott szoktunk lenni, ha esetleg bármi hasonló probléma közbejönne.
Beteg még nem volt szerencsére, ha esetleg hosszú ideig beteg lenne, akkor másik lovat kell vinni helyette. Az előadás azért emiatt nem maradna el.


- Színházi szereplésén kívül mivel telnek a ló napjai?
Jó időben egész nap kint van a karámban és rendszeresen mozgatjuk általában terepen vagy futószáron.

-Már elég régen benne vagy a filmes szakmában, 40 éve szerepelsz lovas filmekben, kaszkadőrködsz is.
Hogy indult lovas pályafutásod, milyen szerepeid voltak? Mesélj kicsit lovas múltadról!

Lovas családba születtem, édesapám Kruchio László a mezőhegyesi ménes vezetője volt az 1950-es években.
Akkoriban itt magas színvonalú szakmai munka folyt nemcsak a tenyésztésben, hanem a lovas- és lósportban is. 9 évesen kezdtem komolyabban lovagolni, akkor már Apajpusztán éltünk. Édesapám a pusztaturizmus egyik megvalósítója volt. Az 1960-as évek elejétől rendszeresen jártak hozzánk külföldi csoportok, megismerni a magyar pusztát és vendéglátást. Lovasbemutatókat tartottunk nekik: székfoglalót, kolbászevést, sapkalopást.
Gyermek lovas csapatunk is volt, melyben én voltam az egyetlen lány. Hatalmas, ló magasságú labdával két kapura játszottunk meccseket.
Első filmemet 11 évesen, 1967-ben mint gyermeklovas forgattam Rényi Tamás: A völgy c. háborús filmjében.
Azóta rendszeresen szerepelek filmekben. Időközben megtanultam a kaszkadőr szakma egyéb feladatainak végrehajtását: vívás, verekedés, ugrás magasból.
Sok színésznőt helyettesítettem a veszélyes jelenetekben: Turai Ida, Ruttkai Éva, Tordai Teri, Szerencsi Éva, Bordán Irén, Básty Juli, Töröcsik Mari, Rachel Welsh, Patricia Adriani, Maria Gladkovska…
Az 1970-es, 80-as években sok kosztümös történelmi filmet forgattunk /pl.: A névtelen vár, A szerelem bolondjai, Klapka légió, A falu jegyzője, Pscyhé, Tizenhat város tizenhat lánya, A vadon…/
Ezekben nemcsak a színésznők helyett lovagoltam, hanem vívtam, verekedtem a csatajelenetekben is. Sokszor bajuszt is ragasztottak emiatt rám. Több Jancsó-filmben is szerepeltem /Magyar rapszódia, Allegró Barbaro…/.
Jancsó Miklós készített egy TV filmet Budapestről Szomorú vasárnap címmel, melyben leugrottam az Erzsébet híd közepéről a Dunába.
A legnagyobb lovas film, melyben részt vettem az Aszparuh c. produkció volt, amelyet az 1981-es bolgár milleneumra készítettek. 1500 ló és lovas szerepelt benne.
Ausztriában indiánszínházakban is dolgoztam, melyeknek nagy népszerűsége van. Ezek rendkívül látványos előadások, melyek az indián regényeket elevenítik meg a nézők számára.

- Volt-e komolyabb lovas baleseted?
Egy komoly balesetem volt, még gyermekkoromban, amikor egy ló hirtelen megijedt és elindult velem a pusztába. Leestem a lóról, a fejemre érkezem és emlékezetkieséses agyrázkódásom lett. Kisebb balesetek természetesen előfordultak. Régi lovas mondás szerint csak az nem esik le a lóról, aki nem ül föl rá.


- Hány lovad van most, mit lehet tudni róluk? Milyen gyakran lovagolsz?
Két lovam van, az egyik Álmos a másik egy csikó, amelynek a kiképzése most kezdődik…

Köszönjük a riportot!

Skokán Ildikó

Fotók: Mitrov Gabriella






Álmos a Nemzeti Színház színpadán

Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés