Fontos kérdések a lovak galandférgességéről

A lovak galandférgességét háromféle galandféreg faj okozhatja Magyarországon. Mindegyikük a lovak bélcsatornájában, de különböző bélszakaszban él, és ez befolyásolja a jelentőségüket is. Olykor csak néhány, de esetenként nagy mennyiségű féreg is található egy-egy állatban.

A ló galandférgességéért felelős paraziták tudományos nevei: Anoplocephala perfoliata, Anoplocephala magna és Anoplocephaloides mamillana. Állategészségügyi szempontból az A. perfoliata, ez a széles ízekből álló, 3-7 cm hosszú, 1 cm széles, nagy testű laposféreg a legjelentősebb, mert ez a faj legtöbbször a vékonybél, a vastagbél és a vakbél találkozásánál található. 

Hol kell számolni a parazita jelenlétével?

Korábban úgy vélték, hogy előfordulásuk ritka, de ma már – a tapasztalatok alapján – egyre nagyobb figyelmet kell fordítani jelenlétük felmérésére. A lovak galandférgei az ország bármelyik részén előfordulhatnak annak ellenére, hogy adataink hiányosak. Mivel a lovak galandférgei a többi galandféreghez hasonlóan közvetett fejlődésűek – tehát a fejlődésükben egy köztigazda kell, hogy szerepeljen – ezért minden olyan helyen számolni kell a jelenlétükkel, ahol egy apró, talajlakó atka megtalálható. Ez az atka gyakorlatilag az egész ország területén előfordul.

Hogyan fertőződnek meg a lovak?

Legelés közben a legelő fűvével vagy a felporzó talajjal együtt a lovak szájába kerülnek a köztigazda atkák, amelyek testüregükben hordozzák a fertőzésre alkalmas lárvákat. A lárvák az emésztőnedvek hatására széteső atkákból kiszabadulva megkezdik a gazdaállatban a fejlődésüket, amely a bélcsatorna számukra megfelelő helyén való megtapadással kezdődik. A fertőző lárvát tartalmazó atka felvételét követő 6-12 hét alatt fejlődik ki a galandféreg és kezdi meg peték ürítését.

Miből látható, hogy a lovad megfertőződött a féreggel?

Az a régebbi megfigyelés, hogy a nagy szívófejjel rendelkező galandféreg a bél átfúródását okozza, tévesnek minősíthető. A fejlődésben történő visszamaradás, vérszegénység, hasmenés, emésztési zavarok, lesoványodás, a kondíció romlása már egy jele lehet a lovak galandférgességének. Az időnként visszatérő kólika, súlyos emésztőszervi megbetegedések, bélelzáródás, esetenként a bélbetüremkedés és bélszakadás lehet következménye a súlyos fertőződésnek.

Hogyan állapítható meg a fertőzöttség?

A fertőzöttség kimutatására többféle lehetőség van. A bélsárral kiürülő peték és féreg ízek a legbiztosabb bizonyítékai a fertőzöttségnek. Ennek kimutatására különféle laboratóriumi módszerek állnak az állatorvosok rendelkezésére. Mivel az ízek és a peték ürítése szakaszos, a vizsgálatokat ismételni kell. Ha az azonos legelőn tartott állatok közül egyben ki tudtuk mutatni a fertőzöttséget, akkor az együtt tartott összes lovat fertőzöttnek kell tekinteni az esetleges negatív vizsgálati eredmény ellenére is.

A kombinált bélsárvizsgálattal a súlyos – tehát akár kólikát előidéző – fertőzés kimutatásának lehetősége 61%-os, de elérheti a 92%-ot. Ma már közvetett, szerológiai (ELISA) módszerek is rendelkezésre állnak a fertőzöttség megállapítására. Ezeknek a módszereknek előnye, hogy a fertőzöttséget pontosan meg lehet állapítani, de a vérvizsgálatok végrehajtása idő- és eszközigényes.

Mekkora veszélyt jelent a betegség?

Hosszú időn keresztül csekély kórtani jelentőségűnek tartották a fertőzöttséget. Az enyhe fertőzöttség gyakran tünetmentes. Sem a fejlődésben, sem a teljesítményben nem észlelhető az, hogy lovadban galandférgek élnének. Ez az állapot azonban egy döglött bombához hasonlítható. A néhány galandférget hordozó lovak folyamatosan ürítik a galandféreg petéit a legelőn, amelyek a köztigazda atkákba jutva a fertőzés további forrásai lesznek. Ezek az atkák akár két-három évig is élhetnek.

A folyamatosan fertőződő atkák több éven keresztül fenntarthatják egy legelőn a fertőződés lehetőségét és fokozzák a fertőzöttség mértékét. A fertőződésnek folyamatosan kitett lovakban sokszor annyi féreg telepszik meg, hogy egy kis, körülírt bélterületen szorosan egymás közelében zárt csoportot alkotva tömött csomót képeznek. A megtapadás helyén a bélhuruton kívül a nyálkahártya megvastagodik és a féregcsomó a béltartalom áramlását akadályozza.

Ennek következtében – a lovakra jellemzően – kólikás tünetek alakulhatnak ki. A férgek megtelepedési helyén a bélmozgás lelassul, ugyanakkor a szomszédos területek normális bélmozgása következtében bélbetüremkedés alakul ki. Nem egy esetben a vakbél és vastagbél csavarodása elhullást idéz elő. Hosszantartó erőteljes fertőzöttség a kondíció romlását, vérszegénységet, fejlődésben való visszamaradást, lesoványodást és visszatérő kólikás tünetek megjelenését idézi elő.

Mit kell tenni a ló fertőzöttsége esetén?

Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat alapján a fertőzöttséget megállapították, mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség. A ló galandférgességét praziquantel hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel biztosan gyógyítani lehet. Endémiás területen (ahol a legelőn lárvát hordozó atkák előfordulnak) a gyógyszeres kezelést minden évben márciusban és július táján el kell végezni. Ha az őszi (november) vizsgálat során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést. A féreghajtó készítmények vénykötelesek, így a féreghajtással kapcsolatban mindenképpen konzultálj állatorvosoddal.

A cikk megjelenését a

támogatta.

Szerző: Dr. Merényi László , MEBU Bt. +36 30 225 – 2292
Fotók: Németh Tamás
Frissítve: 2016.05.27.

Hozzászólások