Lótartó fizess – avagy itt a lóadó

Egy Pest megyei falu egészen különös módon akar leszámolni a lótartókkal. Mivel 2012 októbere óta az önkormányzatok nem köthetik engedélyhez és nem korlátozhatják a haszonállatok tartását, így Pilisjászfalu évi 150.000 Ft-os lóadót vetett ki minden belterületen tartott lóra és pónira.

Bő három éve cikkezett a magyar sajtó egy német városkáról, amely úgy döntött, hogy adót vet ki a lovak után. Akkor azzal vicceltek idehaza, hogy csak a hazai politikusok meg ne tudják, mert még a végén idehaza is bevezetik a lóadót. Az egykori tréfából most valóság lett, Pilisjászfaluban mindenképp.

A Budapest határától 20 kilométerre, Pest és Komárom-Esztergom megye peremén fekvő település képviselőtestülete 2015 novemberének végén határozta el, hogy megadóztatja a lótulajdonosokat, akiket a napokban értesítettek arról, hogy itt az ideje az adóbevallásnak, március közepéig pedig a pénzt is utalniuk kell.

A lóadó összege pedig évi 150 ezer forint minden egyes belterületen tartott lóra és pónira.

Az adót azért vezetik be csakis a belterületen tartott lovak után, magyarázta a HVG.hu-nak Bányai József polgármester, mert

a lótulajdonosokkal akarják megfizettetni azt a költséget, amelyet a lovak okoznak a településnek.

Az úton elpottyantott lócitromokat és a vízelvezető árkokat az önkormányzat takaríttatja, de például más gond is van a lótartással: a lakosok egy része bejelentést tesz, az ügyeknél meg csak gyűlik az irathalom, a polgármesteri hivatal dolgozóitól ez is pluszidőt kíván meg. Ezért döntöttek úgy, hogy ne minden lakos viselje a többletköltségek terhét, hanem azok, akik azt okozzák: az udvarokban tartott lovak, illetve a tulajdonosaik.

A polgármester azt mondja, 3-10 olyan lótartó lehet, akik belterületen tartják a lovaikat, pontosabb számot nem volt hajlandó elárulni. Egyéni élethelyzetek, jövedelmi körülmények alapján van lehetőség az adó mérséklését, esetleg törlését kérni, és arra is van mód, hogy külterületen tartsa a gazda a lovakat, akkor teljesen mentesül az adó alól, magyarázta a polgármester. 

"Meg vagyok lepve" – mondta a HVG.hu-nak Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, akiről köztudott, hogy szívügye a lovaglás, a lovaskultúra fejlesztése, az általános iskolai lovaskultúra oktatás bevezetése. A politikus többször is kiállt a lovas érdekek mellett, ráadásul maga is lótartó. Mindezzel együtt azonban inkább tartózkodott az eset minősítésétől, mindenesetre "anomáliának" nevezte a jelenséget, amit mint mondta "jelezni fogok a lovasszövetségnek".

Nem sok belterületi lótartó él a faluban, pónija is csupán a 16 éves Szigethy Emmának van. Az ifjú díjugrató megyei bajnok kétségbeesett levéllel fordult a nyilvánossághoz:

„2012-től lehetőségünk nyílt a házunknál tartani a lovaimat. Ezzel az országos tendenciával szemben a helyi polgármesteri hivatal Pilisjászfalun elsőként – élve azzal a jogával, hogy települési adó címén 2016-tól bármit megadóztasson – kivetett ránk 150.000 Ft adót lovanként.

Díjugrató versenyző vagyok, a költségek miatt a bértartást nem engedhetjük meg magunknak, így ez az egyébként is irreális összeg ellehetetleníti a 3 lovam itthon tartását (450.000 Ft/év).

A faluban mi vagyunk egyedül, akik belterületen lovat tartanak, sőt, úgy tudjuk, az egész országban csak minket sújt és ezzel diszkriminál ez a teher.

Gondoljunk bele, mi történik, ha a többi település követi ezt a példát. Mennyi állat kerülhet így vágóhídra, mert ellehetetlenítik a lótartást?!"

„Az első lovamat, Tüzest a vágóhídról mentettem ki, telivér, és ingyen kaptam” – mesélte a NOL.hu-nak a 9. osztályos lovas.

„A pónit 55 ezer forintért vettük, 150 ezer forint lesz rá az adó évente. Ki tudja ezt kifizetni?”

A család hat éve költözött Pilisjászfalura, olyan részre, amelynek többnyire városból kiköltözött lakói nem feltétlenül rajongnak a tipikus falusi környezetért.

Szerinted jogos a lóadó bevezetése?
Te milyen megoldást javasolnál a lócitrom problémára?

Forrás: HVG.hu, NOL.hu

Hozzászólások