Nyakunkon a Derby-szezon, tudj meg mindent róla!

Hétvégén Észak-Amerikában és Angliában, majd egy hét múlva Franciaországban futják azokat a versenyeket, amelyekben a jó szereplés egy életre meghatározza egy versenyló értékét, eladhatóságát és a verseny utáni tenyészkarrierjét.

Fotó: Pixabay

Mi fán terem a klasszikus verseny?

Hétvégén futják Észak-Amerikában a Kentucky Derby-t, miközben Angliában a mének 2000 és a kancák 1000 Guineas-ére, majd egy hét múlva a francia Poule d’Essai des Poulains-re és Pouliches-ra kerül sor. Ezek azok a versenyek, amelyekben a jó szereplés egy életre meghatározza egy versenyló értékét, eladhatóságát, elismertségét és a verseny után a tenyészkarrierjét. 

Ezek a versenyek az úgynevezett a klasszikusok. De mik is azok a klasszikus versenyek, mi a céljuk, miért és mikor alakultak ki? Vannak-e ilyenek Magyarországon is?

A lóversenyzés mai rendszere, így a klasszikus versenyek is Angliában alakultak ki. A 18. században a versenyek többsége minden korosztály számára nyitott volt, aminek eredményeként az idősebb, kifejlett lovak többnyire meg is verték a hároméveseket. Mivel azonban a versenylótartás és futtatás drága és a sérülésveszély miatt kockázatos, a tulajdonosok úgy gondolták, hogy a tenyésztés és a fiatal lovak jobb eladhatósága érdekében külön nagyversenyeket kellene rendezni a számukra. Ezeknek a versenyeknek a fő célja, hogy kiderüljön, melyik ló a hároméves évjárat legjobbja.

Már a 18. század óta

Elsőként az Anthony St. Leger kapitányról és egykori angol parlamenti képviselőről elnevezett St. Leger futama jött létra ezzel a céllal, méghozzá 1776-ben, amelyet akkor 3200 méterre írtak. A verseny távját később 400 méterrel lerövidítették.

Három évvel később, 1779-ben ennél rövidebb távra, 2400 méterre rendezték meg az Oaks-ot, amelyen kizárólag kancák vehettek részt. A verseny elnevezése onnan származik, hogy a pályát Lord Derby epsomi birtokán a tölgyes (angolul Oaks) körül jelölték ki. Mindössze egy évet, azaz 1780-ig kellett várni, hogy az első Derby-t is lefussák az Oaks-szal megegyező pályán. A különbség a két verseny között az volt, hogy a Derby-n mének és kancák is indulhattak.

Fotó: Pixabay

Miért hívjuk Derby-nek?

A nagyverseny elnevezésével kapcsolatban több történet is napvilágot látott, de az egyik legismertebb az, miszerint az első Derby előtt a két legesélyesebb telivér tulajdonosa, Lord Derby és Lord Bunbury abban állapodott meg, hogy a győztes ló futtatója nyeri el a pénzdíjat, míg a második helyezettről pedig elnevezik az ezután rendszeresen megtartandó versenyt. Ahogy ma már tudjuk, a győzelem Sir Charles Bunbury Diomed nevű lovához került, míg a második helyet Lord Derby telivére szerezte meg.

Mintegy húsz évvel később, 1809-ben adódott hozzá ezekhez egy tavaszi és az előbbieknél rövidebb távra, 1600 méterre kiírt 2000 Guineas a méneknek, majd öt évvel később az 1000 Guineas a kancáknak. Az elnevezés a versenyek megalapításakor érvényes díjazásra utal. A Guinea régi pénzegység, amelynek értéke 1,05 font.

A klasszikusok klasszikusai

A világon tehát ezek a klasszikus tenyészversenynek nevezett futamok terjedtek el, amelyek idővel több helyen is módosultak az adott ország körülményeihez igazodva.

Az öt eredeti klasszikus verseny, amelyet Angliában jelenleg is futnak:

  • 2000 Guineas – 1.600 méter
  • 1000 Guineas (csak kancáknak) – 1.600 méter
  • Oaks – (csak kancáknak) – 2.400 méter
  • Derby – 2.400 méter
  • St Leger – 2.800 méter

A hármas koronát az a hároméves telivér szerzi meg, aki a méneknek és kancáknak is nyitott három versenyben győz. 

A szezon tehát általában a 2000 Guineas-szel, majd Angliában, illetve számos országban ehhez hasonlóan a 1000 Guineas-szal kezdődik. Számos országban saját nevet is adtak a versenyeknek.

Klasszikusok a Kincsem Parkban

Magyarországon az elnevezése Nemzeti Díj, amelyet május 7-én futnak majd a Kincsem Parkban. Ez a verseny nyitott a kancák és a mének számára egyaránt, azonban ezen a napon a hároméves kancák ugyanerre a távra, igaz alacsonyabb díjazással, külön futamban, a Hazafi Díjban is starthoz állhatnak. 

Az év során a második klasszikus általában a Kancadíj (Oaks). Magyarországon is így volt ez egészen a közelmúltig, amikor a Derby előtt két, szerencsésebb esetben három héttel lefutott Magyar Kancadíjat át nem tették augusztus elejére. 

Ezután következik a Derby, amelynek a díjazása a klasszikusok közül a legmagasabb és a megnyerése minden lófuttató legnagyobb álma.

Az Amerikai Egyesült Államokban és Olaszországban is májusban futják, azonban Európában általában június-július során kerül rá sor. Magyarországon 1921-ben futották az első Magyar Derbyt Alagon. Idén így már a 95. Magyar Derby-t tartják július 2-án, azaz mindig július első vasárnapján

A St. Leger a klasszikusok utolsó állomása, amelyet nálunk október elején futnak a Kincsem Parkban. 

Fotó: Major Zsolt

Derby-körkép a nagyvilágból

Ország 
Elnevezés (besorolás)
Helyszín
Lefutás időpontja
Táv
Első lefutása
USA
Kentucky Derby* (G1)
Churchil Downs
Május
2000 m
1875
UK
Epsom Derby (G1)
Epsom
Június
2400 m
1866
FR
Prix du Jockey-Club (G1)
Chantilly
Június
2100 m
1836
GER
Deutsches Derby (G1)
Hamburg
Július
2400 m
1869
ITA
Derby Italiano (G2)
Capannelle / Róma
Május
2200 m
1884
HK
Hong Kong Derby**
Sha Tin
Március
2000 m
1873
JP
Tokyo Yüshun (G1)
Tokió
Május/Június
2400 m
1932
AUS
Australian Derby (G1)
Randwick / Sidney
Április
2400 m
1861
HUM
Magyar Derby
(HUN Gd-2)
Kincsem Park
Július 
2400 m
1921
AUT
Österreichisches
Galopper Derby
Magna Racino, Ebreichsdorf
Június 
2200 m
1868

.

2017.05.03. Vonczem Gabriella
Források:
– Galopp Magazin 2014.január 13.,
– dr. Fehér Dezső: Az angol telivér Magyarországon
– Wikipedia
– www.kincsempark.hu

Hozzászólások