Nem csak a világ, a versenylovak is felgyorsultak

Egyre gyorsabbá váltak a versenylovak az elmúlt 150 évben, és jobb, ha a zsokék kapaszkodnak, mert egy brit tanulmány szerint a jövőben is fokozódhat a tempójuk.

Eddig a szakértők többnyire abból indultak ki, hogy az állatok sebessége stagnál és elérte a maximumot.

Fotó: Dr. Kovács Gábor

A versenylovak tökéletes atléták

Patrick Cunningham, az ír kormány korábbi tudományos tanácsadója, az állati genetika szakértője szerint a versenylovak már elérték a fiziológiai határaikat

"Az emberhez hasonlítva a versenylovak hihetetlenül fejlett atléták. Már minden lényeges fiziológiai előnyt megszereztek" – mondta erről Andrew Byers, a nottinghami Trent University lósporttudományi főelőadója a BBC brit közszolgálati csatorna internetes oldalának.

Mark Denny, a kaliforniai Stanford Egyetem vezető biológusa szerint annak is ára lenne, ha még gyorsabbá akarnánk tenni a lovakat: "Nem sokra mennének erősebb izmokkal vagy nagyobb tüdőkapacitással, ha az inak és a csontok nem bírnák az extra terhelést."

Tovább a teljes cikkhez: A ló már tökéletes, az ember még nem >>

Az Exeteri Egyetem kutatói azonban közepes és hosszú távok futamgyőzelmeinek adatait elemezve végeztek vizsgálatokat, amelyek alapján a tempó növekedésére találtak bizonyítékot.

Patrick Sharman és Alastair Wilson evolúcióbiológusok 1949 és 2012 között zajlott brit lóversenyek eredményeit elemezték. Az adatok közt szerepelt a futam dátuma, a sebesség, az időmérés módszere, a távolság, az adott szakasz, a talaj állapota, a résztvevő állatok száma, kora és neme. A tanulmányban így 70.388 versenyló 616.084 futamidejét elemezték

A Biology Letters című szaklapban bemutatott kutatás eredményei szerint a lovak sebessége az elmúlt 150 évben jelentősen nőtt, elsősorban a rövid távokon. A fejlődés azonban nem lineáris: ugrásszerű javulás elsősorban a 20. század elején tapasztalható, majd 1975-től az 1990-es évekig tartó időszakban újra.

Az első sebességnövekedés arra vezethető vissza, hogy 1897-ben új lovaglási stílust vezettek be, a zsokék hajlított tartásban, rövidebb kengyelben hajtották a lovakat. A kengyel újabb rövidítése az 1970-es, 1980-as években ismét növelte a tempót. Ekkoriban volt jellemző a lótenyésztés elüzletiesedése is, így a nagyobb sebesség tenyésztés eredménye is lehetett.

Az, hogy a közepes és hosszabb távokon alig növekedett az állatok sebessége, arra utalhat a biológusok szerint, hogy itt a lovak tényleg eljutottak természetes határukig. Az is feltételezhető azonban, hogy a tenyésztők a kitartásnál többre tartották a sebességet.

"Az elmúlt 30 évben konszenzus uralkodott arról, hogy a lovak sebessége stagnál. Egy, az eddigieknél nagyobb adatbázis vizsgálatával azonban ez az állítás megdőlt" – közölte Sharman, aki szerint most azt kell kideríteni, vajon a gének indokolják-e a tempó növekedését, és hogy ezt mennyire befolyásolja a jobb tréning, az új zsokétechnikák vagy más környezeti tényezők.

American Pharoah – egy telivér mind felett

Belmont Stakes-en aratott győzelmével történelmet írt American Pharoah, 37 év után ő az első ló, aki megszerezte az amerikai Hármas Koronát

A Hármas Korona formulája látszólag végtelenül egyszerű: egy hároméves telivérnek első helyen kell végeznie a Kentucky Derby-n, a Preakness Stakes-en és a Belmont Stakes-en is – mindezt öt hét alatt.  A megvalósítás azonban sokkal bonyolultabb. Ennek egyik oka részben a futamok eltérő hossza (a Kentucky Derby 2 km, a Preakness 1,9 km, a Belmont 2,4 km); a másik pedig az, hogy rendkívül szoros ütemben követi egymást a három verseny. 

Nem véletlen tehát, hogy a Hármas Korona történelmének közel 150 éve során eddig csupán 11 lónak sikerült megszereznie a trófeát (1978 óta pedig senkinek sem).

Tovább a teljes cikkre: Új királya van az amerikai galoppnak >>

2015.06.25. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: MTI

Hozzászólások