Piroch Gábor – a lovas, a kaszkadőr

A legnagyobb hollywoodi hírességekkel forgatott együtt, a világ legjobb kaszkadőrei között tartják számon, és bár lóra már nem ül, a lovak még mindig különleges helyet foglalnak el a szívében. Talán ezért sem meglepő, hogy ő lett a Kincsem film kaszkadőr koordinátora. Piroch Gáborral a forgatás kulisszatitkairól, lovakról, munkáról és sokmenden másról is beszélgettünk.

A kengyel végén Petrik Andrea helyett: Farkas Balázs

Piroch Gáborral interjút készítettünk, melynek első részét itt olvashatod. Legutóbb elmondta, miért nem csak kancák alakították a csodakancát, és hogy miért nem könnyű telivérekkel forgatni.

Ezúttal többek között az is kiderül, hogy melyik jelenethez használtak rodeóketrecet, hogy miért használtak startgépet a filmben, és hogy Piroch Gábor szerint mi is a siker titka.

Tovább a film oldalára >>

 Sokakat felkavart az a bizonyos verős jelenet… 

P.G: Az az ágaskodós jelenet, amikor Blaskovich elveri a lovat, ott is

több lovat használtunk. Hozzáteszem,
a lóhoz nem érünk hozzá, csak úgy néz ki, mintha…

Amikor a rodeó volt, az is milyen jól néz ki. Ehhez a Magyar Rodeó Egyesületnél megkerestem a Tyuxit. Mert ez is nagyon fontos: a tapasztalat. Korábbi filmekben próbáltunk ilyen rodeót csinálni különféle megoldásokkal. De nem működött. Az működött, hogy rendes rodeóketrec, bele lovat, meghúzták a madzagot, ott vannak a leoldóemberek, kiengedni a lovat, és akkor a ló csinálja a dolgát. Zseniális. Nyilván nem volt két fillér odaszállítani Dégre ezeket a rodeóketreceket, ahol ezek a jelenetek voltak. Kimentünk a Tyuxi Farmra ott gyakoroltunk. Amikor megmutattam a rendezőnek, csak pislogott, hogy ilyet is lehet. Megmondom őszintén, szerintem rajtam kívül senki sem csinálta volna így ezt a dolgot. És zseniális lett.

Az a bizonyos felkavaró jelenet… A nyeregben Tóth István, Nagy Ervin dublőre

 Tehát adott egy forgatókönyv, amiben le vannak írva a dolgok, és ha van még valamilyen jó lovas ötleted, azt hozzáadhatod? 

P.G: Hogyne. Például amikor a lovászt ledobja a ló, felül az Andrea, vele elesik a ló, beakad a lába a kengyelbe, a ló húzza. Ez le van írva, de az, hogy felbukik a ló és elzuhannak, azt már én találtam ki és én próbáltam, mondtam el a kaszkadőrnek, hogy ezt szeretném látni. Vagy amikor a vízbe belegaloppozik, hogy akkor repüljön le a lóról. Ezeket igen, én találom ki, vagy én próbálom hozzáadni. Kitalálod, rendezővel egyeztetsz. Általában örülnek ezeknek a dolgoknak.

Mindig arra törekedtem a karrierem során, pláne, most, hogy már idősebb vagyok, hogy tök civil módra, tehát nem kaszkadőrösen, hanem a történetet kiszolgálva kell csinálni. Ez nagyon fontos.

Nem úgy kell leesni a lépcsőn, mint egy kaszkadőr,
hanem úgy, mint az a civil, akiről szól a történet.

Itt ugyanez van.

Aki Nagy Ervin helyett a vízbe csobban: Tóth István

 Egy korábbi cikkben azt olvastam, hogy az ország összes létező lovát feltérképeztétek… 

P.G: Én azt mondtam, hogy 60 lóra biztosan szükség lesz. Egyrészt a Kincsem lovakat cserélni, meg York hercegét, akivel döntetlent futnak. Az idomítható lovakat is folyamatosan cserélni kell. A versenyző lovak kifutják magukat, izomlázuk volt, nem lehetett tovább hajtani.

A pályáról lehozott lovakat Pécsi István segített felkutatni, ő adott kontaktokat hogy hol pihentetik őket. Ezeket tudtuk és folyamatosan hozták be a lovakat cserébe. Mert kellett.

Először, amikor elindultunk, 32 ló volt, Bécsbe már közel 60 lovat vittünk.
Nem volt mese, kellett.

Voltak a zsokék, a kaszkadőrök, akik nyergelték, meg felvezették a lovakat, mert a zsokék itt is csak a versenyen lovagoltak. Plusz a starterek. Nagyon komoly, nagy létszámmal dolgoztunk. 

“A Seabiscuitben nincsenek ilyen jelenetek” – forgatás Alagon az autóra szerelt speciális kameraállvánnyal

 A versenyjeleneteknél többen a startgépet kifogásolták. Ti is tudtátok, hogy Kincsem korában még nem volt ilyesmi. Miért volt erre mégis szükség?

P.G: Lehet látni a Nemzeti Vágtán, hogy futamonként azt az öt lovat milyen nehezen indítják el, össze-vissza. De ez filmezés. Rengeteg időt venne igénybe, hogy mindenki fogná ezeket a telivéreket, azok össze-vissza forognak, nem lehet őket egyszerre elengedni. És vannak koreográfiák, amik meghatározott sorrendben történnek: a verseny, hogy Kincsem hátrébb marad, elszakad a szár, előre kell menni.

El kell indítani egyszerre a lovakat. Ha nem indítod egyszerre a lovakat, esélyed nincs felvenni, mert elrohannak a világba. Újra vissza kellene állni, de akkor már végigment a pályán. Ezért kell a startgép. Ezért csináltunk egyet, kicsit időgépszerű, kicsit le volt öregítve, de tökéletesen működött.

Én is emellett voltam, hogy ne zászlós indítás legyen. Persze aztán amikor elindultak a lovak, még a startgépből sem indultak el egyszerre. Gábor kétségbe esett, hogy miért nem egyszerre indulnak a lovak. De ez egy ilyen dolog, hogy nem indulnak el egyszerre. Az egyik beragad, a másik topog, a harmadik kiugrik, a negyedik ráfekszik a gépre. Nagyon jól látszik az ilyesmi például a YouTube-on a versenyközvetítéseken. Megnézte, látta. Ez is a tapasztalat. Neki ez az első ilyen filmje. Közben csomó dolgot tanult meg ő is, ahogy mi is. Mert ilyen film még nem született.

 Nekik nagy stressz lehetett ez a forgatás. A nem lovasokat megviselheti a lovakkal való munka?

P.G: Hogyne. Azt mindenféleképp kérte a rendező, hogy az égő istállóban, ahogy megy a láng, kérte, hogy topogjanak, feszengjenek a lovak. De hiába van tűz, a ló csak nézelődik, nincs az a látványos hiszti, hogy topog, el akarja szakítani a kötőféket. Mit csináljunk, kicsit oda kellett csippenteni ostorral, lőttünk pisztollyal vaktölténnyel – különböző effektekkel kellett elérni. Vagy elcsúszott a ló. Ezek megviselik az ember idegeit. Nyilván hatalmas a felelősség, az ő vállán is rengeteg volt. Megértem ezt a fajta nyomást.

Beros Attila (Nagy Ervin dublőre égő istállóban), Piroch Gábor és Herendi Gábor

 Mi a véleményed a természetes lókiképzésről? Úgy tudom, hogy a csapatban egy természetes lókiképző is helyet kapott.

P.G: Gyakorlás, magadhoz szoktatod a lovat, eteted a lovat, jutalmat kap, szaladgál jobbra-balra.

Én a nyolcvanas évek végén azt megcsináltam, hogy a show végén Hamburgban, Münchenben az olimpiai csarnokban, vagy Dortmundban, Bécsben a Volvo kupán lenyergeltük a lovat a végén, és úgy galoppoztunk minden nélkül a lóval, leszálltam, megfogtam a patáját, lefektettem. Ez semmi.

Nem azt mondom, hogy nem kell foglalkozni vele. De ez ugyanolyan lóidomítás, mint amikor futószáron dolgozol a lóval és hangsegítségre megáll vagy jármódot vált. Ugyanaz, csak adtak neki egy nevet.

Félre ne értsd, ugyanúgy dolgozni kell a lóval,
ugyanúgy óriási energiát fektetnek bele.

Török Gyuri jóbarát, nagyon rendes srác, ott volt a lova, de neki is sokkal több idő kellett volna, hogy azok a jelenetek úgy létrejöjjenek, ahogy a rendező akarja. Mert nem megy oda magától a ló és hajtja le a fejét a tűzben. Ő sem tudott csodát tenni. Ő is mindent megpróbált, de neki is sokkal több idő kellett volna.

Gyabronka József és Török György

 Tehát ugyanazt az eredményt lehet ezzel a módszerrel is elérni? 

Piroch Gábor:

Semmi hókuszpókusz nincsen. Keményen dolgozni kell. Következetesen.
Megtalálni azokat a módszereket, amik működnek az adott lónál.

Nem minden ló egyforma. Az egyikkel meg tudod csinálni ezt, a másikkal azt. Ezért van több ló.

Rengeteg munka van abban is. De amikor oda kell lovagolni a puskatűzben a kamera elé és fel kell buktatni, azért megnézném ezeket a gyerekeket. Először is

nagyon erős lovaglástudás kell, elszántság, hihetetlen őrültség,
egy plusz, hogy odalovagold a lovat, és hogy megcsináld
ezeket a lovaskaszkadőr dolgokat. Ezek más területek.
Az alap mindenhol ugyanaz: törődés és idomítás.

Vannak eszközök – a sarkantyú például. Vagy ott lóg a pálca. Amikor puskatűzben a Múmia c. filmben rá kellett lovagolnom, hogy Brendan Fraiser pofán lőjön… Menj oda egy méterre, és szinte belelő a ló képébe. Nem megy oda.

De senkit nem érdekel, hogy menekülő állat.
A rendező megadja a jelet, oda kell menni, lelő, leesel. Oda kell menni.

Még a Marosi Laci, militaryban versenyzett 1979-ben. Marosi Laci nem engedett nyeregbe ülni. Fél évig szőrén lovagoltam. Ez nagyon sokat segített. Például 2010-ben, amikor kijártam az öreghez a Canyon Countryba lovagolni. Szerettem volna bekerülni egy filmbe, hogy én legyek Harrison Ford kaszkadőre. Volt ott egy ló, amit szőrén is lovagoltam, hogy gyakoroljak, arra az esetre, ha valami indiánosat kellene játszani. A Thor című filmbe is kellett egy lovas, aki a tengerbe lovagol be. Mit gondolsz kire mutatott rá az öreg? Hát rám, mert minden nap látott szőrén lovagolni.  

 A tüzes jelenetben hogyan sikerült megtanítani a lovat az önálló mentőakcióra? 

Piroch Gábor:

Ott aki lehajol, a Török Gyuri lova, de aki húzza ki az Andreát,
az talán a Szöszi vagy a Szellő, tehát valamelyik kaszkadőrló volt.
Az igazi tűz volt – persze fel volt nagyítva animációval.

De igazi hő, igazi tűz, tényleg komoly dolog. Ez a lónak sem leányálom… Hozattunk zselét, kilószámra kentük a lovakra, nehogy megégjenek. Első a védelem.

Igazi hő, igazi tűz

 Hogyan sminkeltétek a lovakat?

P.G: Volt erre külön sminkes. Rendes sminkes, aki ezt megtanulja. Lovakat már festünk is. Juhász Laciék a Robin Hood-ban festik a lovakat, oda fekete lovak kellenek. Szellőt, aki a Kincsem filmben is játszik, említettük is, oda vették meg és lefestették feketére. Mert szuper jó ló, ott dolgozik tovább.

 És mi a helyzet a macskával?

P.G: Egy legenda filmvászonra véve – kis küszködéssel. Nem volt könnyű a macskaidomárnak megoldani ezt a feladatot. De végülis jól sikerült ez is.

 Kivel könnyebb dolgozni? A lovakkal, vagy az emberekkel?

P.G: Ez a kettő összefügg. nem lehet különválasztani. Kell egy jó csapat. Jó kaszkadőrökkel, jó lovasokkal, nem problémás emberekkel könnyű dolgozni. De látod rögtön abból, ahogy hozzányúl a szárhoz.

 Ha ebből a forgatásból egy jelentet ki kellene emelni, ami igazán emlékezetes volt és benne maradt a szívedben, melyik lenne az?

P.G: Amikor versenyt futnak a York herceggel. A döntőt futják, és elszakad a szár… Az úgy bennem van.

 Ha a lovasoknak mondhatnál valami bölcsességet, amit igenis mindenki fogadjon meg, mi lenne az?

P.G: Nagy okosságot nem lehet mondani. Kölcsönös tisztelet, azt megérzi a ló.

Állhatatos, mindenre kiterjedő kölcsönös tisztelet és az odaadó munka. Ez a titok.

 Nincs rövidebb út?

P.G: Nincs.

Nincs suttogás, nincs varázslás. Munka, munka, munka.
Vannak módszerek, vannak egyéni módszerek, de nincs titok.
Munka van. Meló.Hogy amikor felkelsz, az agyad már azon jár,
hogy oldod meg, este úgy fekszel le, hogy reggel mit viszel a lónak.

Láttam már sokat, de nem eleget. Elfáradtam már. De a lószag most is olyan jó. Ha elmész a lószállító mellett… Különleges. Mindig visszaköszön. Nagy utazás volt ez a lovazás nekem. De elég volt. Nincs is nagyon időm.

Az írást nagyon megszerettem. Szeretnék majd forgatókönyvet is segíteni írni. Sándor Pali bácsi megvette azt az történetet, amikor 1993-ban beugrottunk busszal a Dunába a Margit hídról. Rózsa Gyuri  Leg-leg-leg című műsorába volt ez a történet eladva, mert ilyet még soha senki nem csinált a világon. Én vezettem a buszt. Nagyon különleges történet. Most dolgozunk rajta. Nem vagyok író, de ezt lehet tanulni ugyanúgy, mint bármi mást. Mellette írom a mesét. Meg hát dolgozom. Rengeteg munkám van. Meg riportot adok.

 Ahelyett, hogy teniszeznél… 

Kaszkadőrnek született

Piroch Gábor (Budapest, 1953. január 22.) kaszkadőr, kaszkadőrszakértő. 1969 óta több száz televíziós és filmes produkcióban, köztük számos hollywoodi kasszasikerben szerepelt. Pályafutása alatt a világ ötven országban dolgozott. 

2007-ben a kaszkadőrök legnagyobb elismerésének számító Taurus World Stunt Awardsra jelölték a Szabadság, szerelem című filmért.

Éveken át hajtott az Ügetőszilveszter Sztárfutamában.

2007-ben jelentette meg életrajzi regényét Kaszkadőrnek születtem címmel.

Néhány filmje a teljesség igénye nélkül:

Transformers 3. (2011), Thor (2011), Hellboy II – Az Aranyhadsereg (2008), Mr. és Mrs. Smith (2005), Világok harca (2005), Terminátor 3: A gépek lázadása (2003), Kontroll (2003), A Skorpiókirály (2002), A múmia (1999), Titanic (1997)

Piroch Gábor teljes filmográfiája >>

2017.06.14. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: Szabó Adrienn

Hozzászólások