Visszaköltözik Mezőhegyesre a gidrán

Marócpusztáról szülőföldjére, Mezőhegyesre költözik vissza a gidrán. Az új Nemzeti Ménesbirtokon egy kisebb furioso törzsménes is helyet kap majd. 

Gidran XXVIII-120 Konkord a Mezőhegyesen megtartott I. Magyar Lótenyésztési napokon

Lófajták bölcsője

A 350 lovat számláló mezőhegyesi ménes felét jelenleg a nóniusz törzsménes teszi ki, a másik felét főleg magyar sportlovak, de vannak itt ügetők is. A ménes nagy része, így a tenyészkancák, a csikók is külterületi ménesekben élnek, a mezőhegyesi központi istállókban tartott 66 lovat képezik, edzik, versenyeztetik.

A lóállomány azonban a tervek szerint tovább gyarapszik majd, 2017 második felében például 100-110 lóval, ugyanis visszatelepítik Mezőhegyesre a gidránokat Marócpusztáról. Furioso-ból pedig egy 15-20 kancából álló törzsménes kialakítása a cél.

A ménesbirtokon már zajlanak az előkészületek a gidránok érkezésére. A fajtát 1962-ben, egy átszervezéskor vitték el Mezőhegyesről. Most felújítják a több mint kétszáz éves istállókat és bokszokat alakítanak ki a számukra.

Egyre népszerűbbek a magyar fajták

Mezőhegyes adott otthont 2016-ban a fiatal fogatlovak világbajnokságának, és idén is megrendezi a versenyt, mert mint Pap István, a szervezőbizottság elnöke mondja, amellett, hogy a verseny reklámot jelent a ménesbirtoknak, piaci lehetőséget is teremt a magyar fajtáknak.

Pap István szerint egyre kelendőbb a nóniusz: magyar készenléti rendőrség eddig húsz nóniuszt vásárolt, mivel kitűnően helytállnak a járőrszolgálati, tömegoszlatási és díszegységi feladatokban is. A nóniuszok bevethetőségét látva a cseh rendőrség is vásárolt néhányat és Szlovéniából is érkezett érdeklődés. 

2016 novemberében új korszak kezdődött

A mezőhegyesi ménesbirtok 2016 novemberében került állami tulajdonba, a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt-t kétmilliárd forintért vásárolta vissza a kormány. A 2017. január elsejével létrejött Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 8200 hektár szántóval és 1500 hektárnyi erdővel rendelkezik – jóval nagyobb területtel, mint szintén állami kézben lévő bábolnai és szilvásváradi ménesgazdaság. 

A tulajdonosi jogokat gyakorló Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly novemberben azt mondta: Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozását akarják létrehozni Mezőhegyesen. A gazdálkodás beindításához egymilliárd forintos támogatást kapott a ménesgazdaság, a fejlesztésekre pedig akár tízmilliárd is juthat.

„A ló nem szereti a szegényszagot” – mondja a ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos, Farkas Sándor – aki országgyűlési képviselő, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének az elnöke, de vezette a Magyar Lovassport Szövetséget és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát is. 

A kormánybiztos szerint a tangazdaságban a gazdálkodás mellett a képzés is rendkívül fontos feladat. Meghatározó oktatási centrum lehet Mezőhegyes, ahol a mezőgépszerelői, növénytermesztői és állattenyésztői középiskolai szakképzés mellett a felnőttképzés is folyna. 

A tervek szerint Mezőhegyes tradíciói visszaköszönnek majd egy interaktív múzeumban is, ahol régi, mesterségek kapnak majd helyet. 

Farkas Sándor hangsúlyozza: a cél, hogy önfenntartóvá váljon a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

2017.01.20. Forrás: Vöő György, Magyar Hírlap
Fotó: Haga Zsuzsanna

Hozzászólások