Szakmai hiba, vagy sem? Bevarrták a beteg ló orrát az üllői Klinikán

Maximálisan teljesítettek Üllőn a márciusi FKV eset során, erősítették meg dékáni szinten a július 14-i szakmai tájékoztatón. A hvg.hu három nappal később fotóval bizonyított egy súlyos szakmai hibát. Gergely Zsófia írásából szemezgetünk:

Összetrombitálta a lovas nagyközönséget az állatorvos-tudományi kar és a hatóság, hogy tovább bizonygassák, mennyire profin kezelték a fertőző kevésvérűség miatti járványveszélyt. Nem jött be, ráadásul

a hvg.hu fotóbizonyítékot szerzett arra, hogy
a hivatalos tájékoztatón letagadták az egyik legsúlyosabb szakmai hibát:

a fertőzést elterjesztő lónak bevarrták az orrlyukát, miközben ömlött belőle a vér. A dékán utólag félreértésre hivatkozik, szakértőink szerint viszont ez már állatkínzás. Azt is kiderítettük, hogy az egyetem felkért egy coach-t, hogy segítsen jól kommunikálni a megtépázott hírnevű klinikának. De legalább pénzbe nem kerül, mert a vezetőség "ismerőse".

 

Tengerszem, a 2015. március 9-én fertőző kevésvérűség miatt elaltatott ló orra intenzíven vérzett.

A színes, de a nyugalom megzavarására alkalmas képek kattintással elérhetők.

Országos botrány keveredett abból, hogy lovakat kellett elaltatni fertőző kevésvérűség miatt, ami ráadásul pont a Szent István Egyetemhez tartozó üllői Lóklinikán kezdett el terjedni. Így a betegségről az elmúlt hónapokban még azok is hallottak, akik patást legfeljebb a tévében látnak, a lovastársadalom viszont érthetően felzúdult fertőzés hírére.

A kedélyek lehűtése érdekében az állatorvos-tudományi kar és a hatóság úgy döntött: „szakmai tájékoztatót” hív össze, hogy „hiteles, szakmailag megalapozott információk birtokába jusson a hazai lovastársadalom” – legalábbis így szólt a meghívó. A hvg.hu tudósítója ott volt a szakmai fórumon, ahol

a Lóklinika vezetője a teljes hallgatóság előtt
letagadta az igazságot egy alapvető szakmai kérdésben. 

Az alapkérdés az volt, hogy miképp lehetséges, hogy a fertőző kevésvérűség meglehetősen tipikus tüneteit produkáló, ráadásul hiányos egészségügyi papírokkal rendelkező lovat nem tették karanténba, hanem berakták más állatok közé az istállóba, így továbbfertőzte azokat is. A Lóklinika korábban ellentmondásba keveredett a beteg állat tüneteivel kapcsolatban, de azt a keddi tájékoztatón is megerősítették, hogy az állat orrából dőlt a vér, egy ideig még vödröt is raktak elé annak lemérésére, hány litert ürít. 

Parragh Alexandra lova, Baroness közvetlenül a fertőzést elindító ló melletti bokszban volt, a két beteg állat még etette is egymást az oldalfalon keresztül. Az állatorvosi kar és az országos főállatorvos által összehívott hivatalos tájékoztatáson a ló gazdája elsírta magát, miközben szemtől szembe kérdezte az illetékeseket a miértekről, de a legdurvább az utolsó kérdése volt: igaz-e, hogy a fertőzést elindító ló annyira vérzett, hogy az állatorvosok bevarrták az orrát.

„Azzal megölték volna a lovat, mert akkor nem kap levegőt.
Tehát ezzel nem lehet elállítani a vérzést”

válaszolta erre határozottan Dr. Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője, miután az egyetemi aulában összegyűlt több mint száz érdeklődő lovas, illetve állatorvos megnyugodott. Ez a feltételezés váltotta ki ugyanis a fórumon leghevesebb felzúdulást, az egyetemi vezetők és állatorvosok is heves fejrázással és méltatlankodó arckifejezéssel reagáltak, jelezve, ilyet még kérdezni is nonszensz

A Lovasok.hu Dr.med.vet. Rene Van Den Hoven-t (Dipl.ECVPT Dipl.ECEIM), a Bécsi Állatorvosi Egyetem belgyógyász professzorát kérdezte arról, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy ló orrvérzését az orrlyuk bevarrásával akarják orvosolni. Prof. Rene Van Den Hoven elmondta, hogy először meg kell találni a vérzés okát – ezt általában egy endoszkópos vizsgálattal lehet kideríteni. Orrvérzés és orrvérzés között is van ugyanis különbség, hiszen a vér akár a légzacskókban futó aortából, de akár a tüdőből is származhat – ennek megfelelően a kezelés is más és más. A professzor azonban hangsúlyozta, hogy az orr összevarrásának semmi értelme, mert a vér visszafolyik a garatba, vagy akár a tüdőbe

A szerkesztő megjegyzése

Fotó: Lajtos Katalin , Illusztráció: Lovasok.hu

„Annyit hadd tegyek hozzá, hogy végigolvastam az interneten a legkülönbözőbb dolgokat, többek között ez is ott jelent meg, sajnos itt vagyunk. (…) ilyenek hangzanak el, borzadály” – kommentálta Prof. Dr. Sótonyi Péter, az állatorvosi kar dékánja – egyben a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke – hozzáfűzve:

mi lenne, ha erre „ráugrana egy újságíró”, és máris „kész tényként” kezelnék.

A hivatalos tájékoztatónak egyébként visszatérő eleme volt a „szenzációhajhász” sajtónak, és azoknak a hibáztatása, akik a betegségről „rémhíreket” terjesztenek az interneten. 

Miközben hatóság és a lovas társadalom egy része rendre a „hisztéria” és „felesleges pánikkeltés” szavakkal jellemzi a fertőző kevésvérűség kapcsán megjelent híreket, azt a NÉBIH is kénytelen volt elismerni, hogy a témában megjelenő hírek hatására az utóbbi időben jelentősen megnőtt az elvégzett vérvizsgálatok száma.

Számos állatorvostól érkezik olyan visszajelzés szerkesztőségünkbe, hogy a témában a Lovasok.hu híreit figyelik, mert sem a NÉBIH-től, sem az Állatorvosi Kamarától nem kapják meg a megfelelő tájékoztatást.

És szerencsére a felelős lótartók sem fukarkodnak a bíztatással. Íme az egyik legutóbbi levél:

"Szerencsére azt már sose fogjuk megtudni, hogy mennyi mindent került el a lovastársadalom amiatt, hogy a lovasok.hu komolyan vette ezt az egyébként is komoly problémát. El tudom képzelni, hogy mekkora pánik és zűrzavar lenne most, ha tudatlanság lett volna, mert senki sem tájékoztat. A gyerekek a lovardában egy csomót kérdeztek a fkv-ről, mert olvasták a honlapon. Abban biztos vagyok, hogy ha az ilyen kis pindúrok már ennyi idősen komolyan veszik ezt a témát a ti cikkeiteknek hála, akkor nem csak én vagyok hálás a munkátokért!" (Tóth Dóri, lovasoktató)

A szerkesztő megjegyzése

Miközben – ahogy Prof. Dr. Sótonyi Péter fogalmazott – „maximálisan meg kell, hogy védje” a Lóklinika szakembereit, akik szakmai téren „maximálisan teljesítettek”, és persze az intézmény hatósággal való együttműködése is „maximális” volt.

„A klinika nem oka, hanem áldozata a történteknek”

jelentette ki a dékán beszédében.

A súlyos szakmai hibát nyilvánosan letagadó klinikavezető és a mellette kiálló dékán arra nem számíthatott, hogy egy névtelenséget kérő forrástól a hvg.hu birtokába kerül több fotó arról, ahogy a kérdéses ló felismerhetően az üllői klinika istállójában áll, és a bal orrlyuka egyértelműen be van varrva.

hvg.hu a felvételeket eljuttatta az állatorvosi egyetemnek, és kérte, adjanak magyarázatot minderre.

„Mind a Dékán Úr, mind a Klinikavezető Úr úgy értelmezte a kérdést,
hogy az állat orrlyukai be lettek varrva, ami nyilvánvalóan abszurd lett volna”

válaszolta jogi képviselője útján a kar vezetője. Tájékoztatást kértek a kezelést végző kollégától, és ennek alapján már azt közölték: „az állat bal orrnyílása a tampon behelyezése után – annak helybentartása és a turbulencia elkerülése érdekében – időlegesen be lett varratokkal szűkítve”. A varratokkal szűkítést nehéz másképp értelmezni, mint hogy valóban bevarrták az állat orrát, de utólag arra hivatkoznak, hogy rosszul értelmezték a kérdést. A hvg.hu kifejezett kérésére azt megerősítették, hogy a fotókon valóban a fertőző ló látható.

Tengerszem, a 2015. március 9-én fertőző kevésvérűség miatt elaltatott ló 
gazdája egyik Facebookra posztolt fotóján

"A tampont nem szoktuk belevarrni a ló orrába. Bele kell tömködni és ott is marad” – mondta névtelenséget kérve egy lógyógyászatban jártas forrásunk, aki szerint lehet, hogy végül nem halt bele a ló, de nemcsak veszélyes, hanem meghosszabbították a szenvedését is. „A varráskor valószínűleg érzéstelenítették. Na de utána?” – utalt arra, mennyire fájhatott ez az állatnak. Több szakértőnk szerint ezért felvetődhet még az állatkínzás elkövetésének gyanúja is.

„Úgy tudnám szemléltetni, hogy egy vérző orrú embernek bevarrják a vérző orrlyukát és leragasztják a száját is. Ugyanis az emberekkel ellentétben, a lovak csak az orrukon keresztül tudnak levegőt venni, úgynevezett obligát orrlégzők” – mondta névtelenül egy állatorvos is a történtekre. Szerinte ez egyik orrlyuk bevarrása is nagyon veszélyes, hiszen a ló nem tud átváltani orrlégzésről szájlégzésre. Másrészt mivel a vér nem tud távozni, visszafolyhat a garatüregbe, innen pedig a légutakba juthat. A tüdőbe jutó vér úgynevezett aspirációs tüdőgyulladást is okozhat, ugyanis a vér kiváló táptalaj baktériumok számára – tette hozzá. Egy lótartó forrásunk pedig azt a kérdést tette fel:

"hogy történhet meg mindez ott, ahol elvileg a jövő állatorvosait képzik?"

Óhatatlanul adódik a kérdés, vajon mi várható az adott terület legjelentősebb szakembereitől és az illetékes hatóságaitól egy embereket is fenyegető járványhelyzetben. Ugyanis továbbra is azt állítják – ahogy a keddi szakmai tájékoztatón is ezt tették – az illetékesek, hogy szakmai hiba nem történt, felelősök nincsenek.

Eközben újra és újra felmerült kritikaként, hogy az illetékesek miért nem tájékoztatnak megfelelően az egész országot érintő veszélyhelyzetben, „miért nézik hülyének azokat, akikből élnek”, és „hogyan jelenthetik ki simán, hogy nincs veszély”. 

Maga a dékán is megelégelte a klinika rossz píárját, ezért kinevezett egy úgynevezett coach-t a vezetőség mellé. A tájékoztatón Sótonyi Péter elismerte, hogy a szakértő fejleszti a Lóklinika kommunikációját, ugyanakkor szerinte ennek semmi köze nincs az esethez, régóta szeretett volna bevonni egy ilyen személyt, mert „már korábban is merültek fel észrevételek, panaszok a klinika egyes dolgozóinak kommunikációjával kapcsolatban”.

Előzzük meg együtt? 

Magyarországon hivatalosan nincs fertőző kevésvérűség járvány, az esetszám sem ugrott meg az előző évekhez képest – hangsúlyozták az illetékesek korábban és a keddi rendezvényen is. Emellett többször kiemelték a lovasok felelősségét a betegség megelőzésében. Továbbra sem esett szó azonban új, átfogó intézkedésekről, legyen bár szó a lovak egyedi azonosításáról, a lóútlevél kiváltásáról, vagy a kötelező szűrések elvégzéséről. 

Egyedül a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán bevezetett intézkedések jelenthetnek újdonságot. Azoktól a lovaktól, akik 30 napnál régebbi vérvizsgálattal érkeznek, a Klinikára való érkezéskor vért vesznek és az előzetes eredmény megérkezéséig (ELISA módszerrel ezt 36-48 órára becsülik), a lovak újonnan épülő izolációs bokszokban lesznek elhelyezve – ennek napi díja 10.000 Ft. Felmerül persze a kérdés, hogy vajon hány ilyen férőhely áll majd rendelkezésre, vagy mi történik abban az esetben, ha egy lónak sürgősségi ellátásra van szüksége, netán épp csak egy néhány órás vizsgálatra érkezik a Klinikára.

A Klinika emellett elkészített egy dokumentumot az eset elemzéséről is, ami magyarázat helyett csak újabb kérdéseket vet fel.

A szerkesztő megjegyzése

2015.07.17. Gergely Zsófia, HVG
Szerkesztette: Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Hozzászólások