NÉBIH: Nincs fertőző kevésvérűség járvány Magyarországon

2011 óta 34 lónál mutatták ki a fertőző kevésvérűséget, az elmúlt évben is 7 esetet diagnosztizáltak. A mostani helyzet tehát nem rosszabb, mint ami az előző évek során tapasztalható volt. A Nemzeti Lovaskultúra Szövetség interjúja dr. Nemes Imrével, a NÉBIH élelmiszerlánc-biztonsági- és állat-egészségügyi elnökhelyettesével:

Az üllői klinikán történt fertőzést leszámítva az országban nem emelkedett az FKV pozitív esetek száma – annak ellenére, hogy jóval több minta érkezik be. Üllőn, a fertőzött lóval kapcsolatba került egyedek közül három kapta el a betegséget, míg másik kettő nem. A fertőzött lóval nem érintkező, de a klinikán tartózkodó lovak közül egy sem lett fertőzött. Félelemre tehát nincs ok, de a szabályok betartására fokozottan kell, ügyeljünk.

NLKSZ: Van fertőző kevésvérűség járvány, vagy nincs?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Járvány nincs, a fertőző kevésvérűséggel diagnosztizált egyedek száma nem emelkedik.

NLKSZ: Sokan kétségbe vonják ezt…

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Az FKV egy jelentési kötelezettség alá eső betegség. Nem csak Magyarországon, de az Európai Unió egész területén. Folyamatosan jelentenünk kell a megbetegedések számát. 2011-ben például 13 esetben diagnosztizáltunk FKV-t, de még az elmúlt évben is 7 ló esett áldozatul a fertőzésnek.

NLKSZ: Pedig sokan úgy tálalták, hogy eddig hazánk mentes volt a fertőzéstől…

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Ez nem igaz. Aki ezt állította nem nézett utána a tényeknek. Magyarországon az elmúlt években is folyamatosan jelen volt a vírus. Pontosan úgy, ahogy Németországban, Görögországban vagy Spanyolországban. Mindenhol előfordultak szórványos esetek.

Hazánk mentességéről:

"Magyarországon 1965 és 2010 között egyáltalán nem diagnosztizáltuk ezt a betegséget, mentes volt az ország. 2010-et követően évente 10 alatti esetszámot találunk."

Dr. Nemes Imre a Hír TV Zöld övezet című műsorának 2015.06.02-án sugárzott adásában.


"NÉBIH, dr. Szögyényi Zsuzsanna: A hatvanas évek után 2010-ben jelentkezett először a betegség, nagyon sokáig mentes volt az ország."  

Részlet: Fertőző kevésvérűség: a lovad bőrét viszik vásárra című cikkünkből

A szerkesztő megjegyzése

NLKSZ: Mi az oka a mostani fokozott figyelemnek?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: 2015 márciusában egy beteg lovat szállítottak az üllői klinikára. Az orvosok nem gyanakodtak fertőző megbetegedésre és a lovat a kólikás istállóban helyezték el. A ló nem sokkal később fellépő vérzésével, az ott tartózkodó lovakból hármat megfertőzött.

Fontos kiemelni, hogy még ilyen drasztikus esetben sem fertőződött meg minden ló: kettő, a vérzés idején is jelen lévő ló sokadik tesztje is negatív, mint ahogyan az éveken keresztül a fertőzött ló tartási helyén lévő ló sem produkált pozitív tesztet. Sajnos az a tény, hogy a fertőzés az állatorvosi klinikán történt, fölborzolta a kedélyeket.

NLKSZ: Az Üllőről hazaszállított lovak esetén karantént rendeltek el. Miért volt erre szükség?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Mert minden fertőzésgyanús esetben meg kell tenni a védelmi intézkedéseket, ez jelen esetben a forgalmi korlátozás.

Mit is jelent a forgalmi korlátozás?

Az állatok rovarriasztó szerekkel történő kezelése és a rovarok gyérítése minden ilyen esetben előírás (41/1997 FM rendelet). Az állatok nem szállíthatók el a tartási helyükről illetve az adott helyre más ló, szamár, vagy öszvér nem vihető be. Az állományban fokozott rovarirtást és -riasztást kell végezni a karantén ideje alatt. A hatóság a megfelelő időközönként ellenőrzi az intézkedések betartását.

Állategészségügyi beavatkozás a fertőzöttségre gyanús lovakon csak az illetékes járási főállatorvos engedélyével végezhető, de a velük együtt tartott lovakon végzett beavatkozásokról is tájékoztatni kell őt.

Az állatok mozgatása állatvédelmi okokból az adott tartási hely területén megengedett (karámozás, fedeles lovarda használata stb.) fokozott rovarriasztás mellett, de a tartási hely területét az állatok nem hagyhatják el, terepre nem mehetnek.  A lovarda területén belül az állatok mozgatása természetesen az állat járványügyi státuszának figyelembevételével történhet. A zárlat alá vont tartási helyek bejáratán hatósági jelzés nincs.

További fontos tudnivalók a forgalmi korlátozás idején érvényes intézkedésekről itt:

FKV: Védd a lovadat – véded a többi lovat is >>

A szerkesztő megjegyzése

NLKSZ: Az elmúlt években is volt karantén?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Természetesen. Minden esetben.

NLKSZ: Amennyiben egy beküldött minta pozitív, mi történik?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: A NÉBIH laborja – mely az ország referencialaborja – jelenti az esetet és értesíti a megyei kormányhivatal illetékes hatósági állatorvosát, aki a ló tartási helyét forgalmi korlátozás alá vonja és intézkedik az ott lévő állomány szűréséről. A vizsgálat költségviselője, valamint a tartási hely is megkapja a forgalmi korlátozásról szóló határozatot. Amennyiben a lovat a korlátozás ellenére elszállítják, az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabásával jár.

NLKSZ: Önök közzé tették azoknak a tartási helyeknek a listáját is, ahol a beteg lóval kapcsolatba nem kerülő, de az adott időszakban a klinikán tartózkodó lovak vannak. Ezek a lovak átestek szűrésen?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Igen és mindegyik teszt negatív lett. Tehát nem jelentenek veszélyt a környezetükre.

A települések listája itt található: Fertőző kevésvérűség: 11 településen vannak zárlat alatt a lovak

A szerkesztő megjegyzése

NLKSZ: A karanténban levő lovak esetén van, aki izolációs bokszot épített. Ez jó megoldás?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Igen, ez is egy jó megoldás, ha több lóval tartják együtt a fertőzésgyanús állatot. De vannak olyan állatgyógyászati készítmények is, melyek megfelelő hatékonysággal tartják távol azokat vérszívókat, melyek az FKV vírusát átvihetik.

A betegség a fertőzött vér által terjed, többek között vérszívó rovarok (legyek, szúrólegyek) terjesztik, de fertőzhetnek különféle vérkészítmények is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat.

Kísérletek szerint a vérszívókban a vírus csak annyi ideig marad fertőző képes, amíg a rovarok átlag 150-200 méterre jutnak. A rovarok közvetítette fertőzéshez további többszöri megszakított vérszívásra (a rovar egyik állatról a másikra száll) van szükség, hogy a fertőzés megeredjen.

További információ a fertőző kevésvérűség terjedéséről, tüneteiről, a megelőzés módjairól itt: Fertőző kevésvérűség >>

A szerkesztő megjegyzése

NLKSZ: A Magyar Patkolókovácsok Egyesülete külön patkolókovácsot jelölt ki a karanténban lévő lovak ápolására. Ez jó megoldás?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Igen, jó ötlet és előremutató gondolkozásra vall! A fertőzésgyanús állattal érintkező szerszámok – amennyiben arra alkalmasak – sterilizálás után újra használhatóak, de ahogy tudom a fanyelű eszközöket ez esetben a MAPE meg is semmisíti.

A karanténkovácsról:

Annak érdekében, hogy a patkolókovácsok biztosíthassák az egészséges lovak védelmét a fertőzéstől, de a tartási helyükön forgalmi korlátozás alatt álló lovak is megfelelő szaruszabályozásban részesüljenek, a Magyar Patkolókovácsok Egyesülete felkérte Czikora Gábor patkolókovácsot, hogy lássa el a forgalmi korlátozás alatt álló lóállományok szaruszabályozását az előttünk álló nagyjából három hónapos időszakban.

További információ és a karanténkovács elérhetőségei itt: Saját patkolókovácsot kapnak a karanténos lovak >>

A szerkesztő megjegyzése

NLKSZ: Milyen intézkedéseket tud javasolni, hogy a vírus ne terjedjen tovább?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: hatályos jogszabályok betartása elegendő. Amennyiben minden lótartó elvégeztetné a szűrést 3 évente, akkor még kevesebb eset fordulna elő.

NLKSZ: A felelős lótartók eddig is megtették ezt, azonban vannak, akik nem jelentik be a lovukat, nem váltják ki a lóútlevelet.

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Ilyen lovak – elméletileg – nem is létezhetnének. Minden lónak, amelyik elhagyja a tartási helyét, lóútlevéllel kell rendelkeznie. Lovak adás-vétele tehát létre sem jöhetne lóútlevél nélkül.

NLKSZ: Mit tegyen az a lótartó, aki mégis találkozik ezzel a jelenséggel?

Dr. Nemes Imre, NÉBIH: Ebben az esetben kérjük, hogy a NÉBIH zöld számán (06-80-263-244) jelentsék, hogy azonosítatlan és okmányok nélküli lovat találtak. A hatósági állatorvos pedig intézkedik a lovak megjelöléséről.

"ez mind szép és jó a hivatal részéről, de egyrészt az emberek nagy része nem szeretne a szomszédaival haragos viszonyt ápolni, viszont ha valaki meg is teszi, akkor ez történik: egyik ismerősöm összeírta a településén szerinte nem regisztrált lovakat, felhívta a hivatalt, ahol az volt a válasz, h mondja a címeket és megnézik lótartó telephely szerint az adatbázisban… na mármost ha nincs regisztráció, akkor milyen telephelyet keres náluk a rendszerben??? merthogy ilyen esetben az sincs…"

Olvasói komment FKV: Védd a lovadat – véded a többi lovat is című cikkünk kapcsán.

A szerkesztő megjegyzése

Pánikra tehát nincs ok! A fertőző kevésvérűség – még ha szórványosan is – de jelen volt és van Magyarországon. A teljes mentességhez összefogásra és kölcsönös bizalomra van szükség.

A lovasok.hu cikkei rávilágítottak a problémára, s az oldal a magyar lóállomány védelme érdekében a jövőben nem teszi lehetővé lóútlevél nélküli lovak hirdetését.

Az eladó lovak hirdetéseiről:

A Lovasok.hu-n 2015.05.27. óta nem lehet lóútlevél nélküli lovat meghirdetni. A korábban feladott hirdetéseket fokozatosan vezetjük ki a rendszerből. Ha hirdetéseink között olyan lovat találsz, amiről tudod, hogy nem rendelkezik lóútlevéllel, kérjük kattints a hirdetése melletti "Jelentem" gombra és írj egy rövid üzenetet nekünk.

A szerkesztő megjegyzése

A NÉBIH megteremtette a rendszeren kívüli lovak jelentésének módját és intézkedik azok megjelöléséről, információi átadásával pedig segíti a lovasok tájékoztatását. Sajnálatos és szomorú, hogy szeretett állatok vesztették életüket, de bíznunk kell abban, hogy az együttműködés hatására hasonló eset nem fordul elő a jövőben.

2015.06.03. Szilágyi Szilárd, Nemzeti Lovaskultúra Szövetség

Szerkesztette: Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Hozzászólások