Kólika: A betegség, amitől minden lótartó retteg 1. rész

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar
Nagyállat Klinika, Üllő

Kólika:
A betegség, amitől minden lótartó retteg

1. rész

2225 Üllő, Dóra major
Tel.: +36-29-521-300   +36-30-692-1290

A kólika szóra szinte minden lótartó szája széle megremeg. Rengeteg rémtörténet kering a világ legelővigyázatosabb módján tartott lovak hirtelen haláláról, mint ahogy sok önjelölt szakértő lova egy lucernaföldön napi öt vödör kukorica mellett is kifogástalan egészségnek örvend. De mi az igazság? Mi az a kólika? Mivel állunk szemben? 

A kólika szó orvosi definíciója „hasi fájdalom eredetű tünetegyüttes”, vagyis a kólika nem betegség, hanem számos kórkép közös tünete. Ebben a cikkben leginkább az úgymond „valódi kólikáról” lesz szó, mikor a fájdalmat az emésztőszervek megbetegedése okozza, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a hasüregben foglalnak helyet a húgy- és nemi szervek is, illetve hogy mellűri fájdalom, sőt akár idegrendszeri tünetek is összekeverhetők kólikás nyugtalansággal. Az első kihívás tehát, mely elsősorban a tulajdonost vagy a lótartót terheli, a probléma felismerése és helyén kezelése. 

Mik tehát a kólikás tünetek? 

Sok helyen olvashatjuk, hogy a kólikás ló kapar, lefekszik-felkel, nyugtalan, izzad, hasa alá rúg, vagy has-tájék felé néz. Valóban ezek a legáltalánosabb tünetek, de a háttérben álló megbetegedés jellege és a ló alaptermészete, fájdalomtűrése nagyon fontos befolyásoló tényezők.

A hasi fájdalom miatt gyakori a reflexes vizelet-visszatartás. Sok ló még a vizelési pózt is felveszi, majd a hasprés fájdalmassága miatt mégsem ürít vizeletet, amit a tulajdonos tévesen, „húgykólikaként” értelmez. A húgyutak megbetegedése lóban nagyon ritka, az ilyen vizelési panasz kólikás lovaknál 99%-ban melléklelet, az alap-probléma gyógyulásával, vagy már fájdalomcsillapító hatására megoldódik.

A legfontosabb összességében, hogy ismerjük saját lovunkat, és a legapróbb vészjeleket is időben felismerjük. Sokszor hallani, hogy a ló már néhány napja „többet pihen”, vagy épp „nem kérte az esti abrakot”, „rosszkedvű”. A leggyakrabban ez is mind kólika, és még csak nem is mondható, hogy egy ilyen kevésbé látványos tünetcsoport kevésbé súlyos vagy kevésbé sürgős bajra utalna…

Mi a teendő, ha kólikát sejtünk?

Mielőtt telefont ragadnánk, (egy-két perc alatt!) vizsgáljuk meg az állatot:

  • Látunk-e külsérelmi nyomot, csípést bárhol?
  • A ló ajkát felemelve figyeljük meg ínyének színét
  • Tapintsuk meg a lábvégeket, hogy hidegek vagy esetleg túlzottan melegek-e
  • Tapasztaltabb lótartó a ló pulzusát is kitapinthatja az állkapocs alsó ívén, de ehhez több gyakorlás szükséges. 

Ezeket a gyors vizsgálatokat érdemes egészséges lovon begyakorolni, hogy meg tudjuk ítélni a változást.

Az utolsó etetés és az utolsó trágyaürítés időpontját, jellegét jegyezzük fel, gondoljuk át, történt-e takarmányváltás, féregtelenítés az utóbbi időben, illetve, hogy volt-e lehetősége a lónak számunkra ismeretlen, vagy túl nagy mennyiségű takarmányt felvenni (kiszabadult, legelői tartás, stb.). 

Ezen információk birtokában hívjuk fel az állatorvost, miközben valaki sétálni indul a lóval.

Amíg várunk az állatorvosra…

Elterjedt hiedelem, hogy ha a kólikás ló meghempereg, azzal megásta a sírját, hiszen a bélcsavarodás attól alakul ki. Tényleg ennyire veszélyes ez? A válasz nem egyértelmű. A hempergés ugyan valóban hatással lehet a belek fizikai helyzetére, de ugyanannyi eséllyel ront, mint javít egy kialakult bélcsavar súlyosságán, legtöbb esetben pedig semmilyen hatása nincs. Mindezzel együtt, biztosabb, ha nem hagyjuk a beteg lovat hemperegni, hiszen nem tudhatjuk, mi van odabenn. Nyugodtan feküdni, pihenni bátran engedjük az állatot.

Szintén gyakori szokás, hogy éjszakákon át sétálnak, ügetnek, dombra fel, dombról le gyakorlatokat végeznek az eleve beteg állattal, majd a szinte végkimerült lovat nem hagyják lefeküdni a tulajdonosok. Fontos tény, hogy a ló nem dolgozhat többet az egyébként végzett napi munkájánál akkor sem, ha kólikázik, sőt inkább érdemes kevésbé kifárasztani, hiszen a szervezetének éppen hogy több energiára van szüksége a „betegség legyőzéséhez”. 

Ha a probléma nem oldódik meg néhány óra séta után, állatorvosi segítségre van szükség. Az ügetés diagnózis nélkül egyébként is inkább kerülendő, ugyanis több olyan, a belek kitágulásával járó kórkép ismeretes, amely esetén az ügetés okozta rázkódás bélrepedéshez vezethet. A dombra való felvezetés egy típusú bél-helyzetváltozáson segíthet, minden más esetben csak feleslegesen fárasztja, és szintén a bélrepedés veszélyének teszi ki az állatot.

Etetni, itatni vagy koplaltatni?

Előfordulhat olyan kólikás megbetegedés, mely a ló kiszáradásából ered, de ez állatorvos nélkül elbírálhatatlan. A legtöbbször a fenyegető gyomorrepedés miatt kifejezetten veszélyes a kólikás lónak bármit is adni szájon át. Összességében határozottan mondható, hogy a legbiztonságosabb a teljes takarmány és vízelvonás, azonban fél napnál tovább nem szabad koplaltatni és szomjaztatni a lovat gyógyszeres kezelés nélkül. A kényszeritatás teljes mértékben ellenjavallt.

Miért ne kezdjünk bele a ló kezelésébe laikusként?

Rengeteg istállóban megtalálható a „Buscopan” nevű csodaszer, tű, fecskendő, de még beöntést, orr-nyelőcsőszondázást és rektális vizsgálatot is végeznek lótartók. Mikor állatorvosként az ilyen magánakciók ellen felszólalunk, nem az irigység vagy pénzsóvárság beszél belőlünk, hanem valóban a ló és a lótartó érdekeit tartjuk szem előtt. 

Görcsoldó injekció:
A Buscopan compositum vénás úton beadandó gyógyszer. A precíz, biztonságos vénás gyógyszer-beadás még egy nyugodt lónál is kihívás, így a laikusok 99%-a a véna mellé, orvosi nevén paravénásan adagolja a készítményt. A csalóka, hogy a gyógyszer (ami egyébként görcsoldó) így is hat, csak a ló vénája bánja. Ha a Buscopan nem segít, és végül mégis az állatorvos kezei között vagy a műtőasztalon köt ki a ló, az ép vénák hiánya 50%-al is csökkentheti a túlélés esélyét. A vénagyulladás pedig önmagában is lehet halálos betegség. Az a költség, amit egy ilyen „vénázással” megspórolunk, tízszeresen visszaterhelődik később.

Beöntés: 
A beöntés csak egy speciális típusú, a belek legvégső szakaszát érintő kólikánál hatékony, ami igen ritka. Emellett a szakszerűtlen kivitelezés végbélrepedést okoz, ami a ló elhullásához vezet. A legtöbb sikertörténet, amely a beöntést hirdeti, puszta véletlen, a laikustól beöntést kapó lovak legnagyobb százaléka éppen úgy javult volna beöntés nélkül is.

Rektális vizsgálat: 
A tulajdonos által végzett rektális vizsgálat szintén felesleges és veszélyes. A végbél utolsó (emberi kézzel elérhető) szakaszába ért trágya már nem tud elakadni, idővel magától is távozik, ennek eltávolítása nem segít a lovon. Terápiás cél tehát nincs, diagnózist egy tapasztalatlan vizsgáló pedig úgysem tud felállítani a rektálisan tapintott lelet alapján.

Orr-nyelőcső szonda: 
Az orr-nyelőcső szonda levezetése sok esetben életmentő, de nehéz, sok gyakorlást igénylő feladat. A lónak orrlyukanként három orrjárata van, ezek közül csak az egyiken vezethető le a szonda. Ha a másik kettő valamelyikébe toljuk, súlyos sérülést, a ló elvérzéséhez vezető csillapíthatatlan vérzést okozunk. Ha az orrjáratokon sikerül mégis túljutni, gyakorlat és kellő technika nélkül 90%-ban a nyelőcső helyett a légcsőbe kerül a szonda, ami a kisebb hörgők roncsolásához, tüdővérzéshez, vizes mosáskor félrenyeléses tüdőgyulladáshoz vezethet. Orr-nyelőcsőszondát kizárólag állatorvos vezethet le az állatnak.


Hasi ultrahang vizsglat a Klinikán

Bár a lovak helyes és tudatos tartásmódja, takarmányozása és mozgatása fontos a kólikás kórképek elkerülésében – következő cikkünkben erről is szó lesz – sajnos számolni kell azzal is, hogy a lehető legnagyobb odafigyelés mellett is kialakulhat lovunknál szinte bármilyen kólikás megbetegedés. 

Ilyen esetben a legnagyobb ellenség az eltelő idő, így bármilyen típusú kólikáról legyen is szó, elsődleges a tünetek időbeni észrevétele, állatorvosi diagnózis felállítása és az időben megkezdett kezelés. 

2013.07.17. Dr. Nyerges-Bohák Zsófia, állatorvos, SzIE Nagyállat Klinika, Üllő


KapcsoLÓdó cikkek:

A kólika 2. rész >>

Állatorvosok és állatkórházak listája >>

Téli kólika >>

Homokkólika ellen >>

 

Hozzászólások