keresés a lovardák között


Nyeregben vagyunk

Azt olvasom a Lovasélet Magyarországon című könyvben (Sz. Bozsik Nóra és dr. Várady Jenő, 1976), hogy Budapesten mindössze négy lovaspálya van, a Galopp versenypálya, az Ügető versenypálya, Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség sportistállója a Kerepesi úton (azelőtt Tattersall) és a Budapesti Honvéd SE. Ez utóbbiról az áll itt, hogy "Budapesten jelenleg az egyetlen fedett résszel is rendelkező lovarda, így ez biztosítja a válogatott lovaskeret téli hónapok alatti felkészülését a tavasszal kezdődő versenyekre. (...)

Az Egyesület (...) a lovaglás (...) oktatásával foglalkozik, mivel versenyzőik az utánpótlás-nevelésre igen nagy gondot fordítanak. A válogatott ugrókeretének zöme sportolóik közül került és kerül ki."

Az Ügetőt átköltöztették a Galoppra, a leghíresebb és legeredményesebb versenyló nevét viselő Kincsem-parkba, eredeti helyén már bontanak, a ló vontatta kocsik helyét rövidesen átveszik a bevásárlók kocsijai. A Honvéd SE pályájának története pedig 2005-ben majdnem véget ért. Az utóbbi, a Hidász utcai telep használatának átvételéről szóló év végi II. kerületi önkormányzati döntés előtt hajlamos voltam - nem megalapozatlanul - összefüggést keresni a két helyszín története között. Vagyis a sport célú zöld terület többet ér, mint hogy emberek vagy lovak rohangásszanak rajta. (A legfrissebb példa: Kecskemét önkormányzata a múlt év végén adta el bevásárlóközpont építése céljára a KTE sporttelepét a klubházzal, a volt Nyári Kaszinó remek, védett - s bontásra beáldozott - épületével együtt!)

A Tattersallról azt írják e könyv szerzői, hogy "1840 körül épült az úrlovasok részére. Elsősorban az arisztokrácia gyermekei jártak ide lovagolni."

     
 
Úri dolog (volt) lovagolni, "kilovagolni", "kikocsizni" is - látjuk, vagy láttuk a filmeken, olvastuk is sokszor. A lovassportkérdésben alig látni érdemleges pozitív változást a "lovas nemzet" Magyarországán. Az ellenkezőjére azonban ismét van példa.

A Honvédelmi Minisztérium szerint azért zárják be és számolják fel a Hidász utcai lovardát, mert "a HM ezentúl nem kíván egy fillért sem áldozni közpénz-ből a környéken élők sportolására" (Népszabadság, november 26.), és mert "...folyamatos veszteséggel működik a lovarda, és a HM évente több tízmillióval támogatja az ottaniak lovaglását" - olvashattuk. Az emberek lakótelep (pardon: lakópark) építésének tervét gyanították, bár a kerületi szabályozási terv nem teszi lehetővé a területen lakások építését, a lovardához tartozó épületek pedig védettek. Ám minden rendezési tervet megváltoztathat, minden helyi védelmet elrendelő jogszabályát felülbírálhatja az az önkormányzat, amely azt megalkotta. (Erre is példa a kecskeméti eset!)

Emlékszem arra, amikor e lovastelep melletti budai laktanyának egy tekintélyes zöld területén lakóházakat építettek a Pasaréti út felőli oldal magas téglakerítése mögött. Pontosabban arra, hogy mire lebontották, s újra, "korszerűbb" alacsonyabbra cserélték a téglakerítést, már ott állt mögötte az éppen elkészült, új, katonai lakótelep. Ez a Kádár-korszakban történt. Ma akár nyugodtak is lehetnénk, ha nem lenne a szabályozási tervek, az építési engedélyezési eljárások s az engedély nélküli vagy a megadott engedélytől eltérő építkezések terén annyi negatív tapasztalatunk.

Az elég különös volt, hogy a telep mai tulajdonosa a terület "legeredményesebb hasznosításának" módozatait keresve bezárta volna a lovardát, ahelyett, hogy mai funkciója szerinti működtetésének lehetőségét kereste, vagy - urambocsá! - a privatizációján gondolkodott volna. Nem a beépíthető zöld területi négyzetméterek, hanem a lovarda magánosítását értem ezen természetesen!

A kérdés nem új, volt idő megtalálni a jelenleginél jobb választ.

Újságban először 1991 augusztusában a Magyar Nemzet hasábjain foglalkoztam a millennium idején, 1895-96-ban épült volt hadapródiskolával, s az 1931-32-ben hozzácsatolt Hidász utcai területtel, ahol a lovardát megépítette a honvédség. 1997 őszén már bezárta volna a HM a lovardát, hírlett, a vevő is megvan. A Honvéd SE lovastelepének fenntartásáért tüntetők, a fedett lovarda lebontása ellen tiltakozók egy lószállító kocsival eltorlaszolták a bejáratot. Ez akkor - úgy látszik - elég volt.

Lehet, hogy a leépülés a Nemzeti Lovardával kezdődött. Az 1857-58 között Pollack Mihály tervei szerint a Nemzeti Múzeum mögött megépített épület is megsérült a második világháborúban, s bár helyreállítható lett volna, három évvel később, 1948-ban lebontották. A Ludovika Akadémia - mely szintén Pollack műve - a XIX. század 30-as éveiben épült. Klasszicista lovardája a háború után (Alfa) mozi lett, majd 1992. május 25-ei leégése után négy évvel a Természettudományi Múzeum kiállítóházaként építették újjá. Az Orczy-kert másik oldalán a Bárka Színház épületének "megjelenése" nem hagy kétséget eredeti funkcióját illetően.

Ugyanakkor, amikor a Hidász utcai fedett lovardát tévéműsorban először bemutattam, és a várható sorsán aggódtam (több mint nyolc évvel ezelőtt!), beszámoltam arról is, hogy lebontották a székesfehérvári laktanya - műemlékileg védett - fedett lovardáját, s bevásárlóközpontot építettek a helyén. Szétszedték a műemlék lovardát, mégpedig azzal az ígérettel, hogy újra összerakják a Palotaváros (még Lenin-lakónegyed néven) épült paneltömbjei és a Rácváros kis megőrzött utcarészlete közötti szabad területen, s fedett piacként szolgál tovább. Nem történt semmi. Isten szabad ege alatt aztán hamar szétmállott minden fala, ablaka s összes fából készült alkotóeleme. Már csak a tégláival és különleges szerkezetének vasrúdjaival találkozhattam a félbe- és elhagyott kastélyrekonstrukció mellett Lepsényben (!) 1998 nyarán.

Gyulán az Almássy-kastély 1833-ban épült lovardájából az 1950-es években uszoda lett, s e minőségében újították fel alig több mint egy éve. Kecskeméten az Angolkisaszszonyok iskolájának tornatermévé lett a Czollner téri üzletház; bútorbolt a volt Erzsébet laktanya fagerendázatú lovardája; a volt Rudolf laktanyát, melynek területén két fedett lovarda is van, a Közép-európai Egyetem kapta meg vagy tíz éve. Itt 16 000 négyzetméternyi épület áll üresen! Debrecenben az egyetemmé alakult Kassai úti Magyar Királyi Huszárlaktanya lovardájából - mely addig átalakítás nélkül megúszta - 1997-ben ifjúsági szórakozóközpont lett. Tégláson a Dégenfeld-kastély üvegezett falú lovardájának hűlt helye olyan, mint egy városi foghíj az egymáshoz simulva megépült melléképületek sorában. Balmazújvároson a 2001-ben a műemléki jegyzékből törölt, majd lebontott lovarda helyén Penny Marketet építettek a bútorraktárként hasznosított klasszicista Semsey-kastély mögött. Szabadkígyóson az Ybl tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. Gödöllőn az öntöttvas oszlopok sorától díszes istállók sorsa felől még nincs döntés, a Grassalkovich-kastély lovardája "többfunkciós" térként hasznosul. Komárom (pontosabban az 1920-ig Új Szőnynek nevezett jobb parti település) huszárlaktanyájában négy istállóból egyet lebontottak, a többit más célokra építették át, a fedett lovardák egyikében bevásárlókosarakat gyártanak, a másik kamionparkoló. Ám az egyiket magánerőből eredeti funkciójában újították meg, így ma is él hat ló az egykor 760-at (!) dolgoztató komáromi laktanya területén. Nagykanizsán elhanyagolt bérlakások vannak az 1902-ben épült József főherceg laktanyában, ahol a lovardaépület még áll. Szombathelyen a két fedett lovardából már egy sincs meg, a tizenegy istállóból egy áll, s mint hőközpont funkcionál. Az 1888-ban épült, manapság egyetemi campusszá alakuló egykori huszárlaktanya maradék épületeit két éve műemlékké nyilvánították. Tolnán a fedett lovarda tetőszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte, ma tornaterem. Fertődön (avagy Eszterházán) konzervgyár működik a lovarda falai között. Tatán, a tó partján az üres Esterházy-kastély lovardája diszkó volt legutóbb. Keszthelyen, a Festetics-kastély parkjában az "Ybl-lovarda" Füszért-raktárnak, sörgyárnak és szükséglakások sorának adott helyet. Leégése után lépésről lépésre újjáépítik, 2004-ben kocsikiállítás nyílt meg a falai között.

Az általam ismert fedett lovardák közül eredeti funkciója szerint csak a mezőhegyesi hasznosul, amely Hild József tervei szerint épült 1809-ben, az 1789-ben alapított legendás méntelep, "Ménesintézet" központjában.

Kisbéren a legkiválóbb XIX. századi csődörök tiszteletére emlékoszlopot állítottak (!), s ezen olvasható az 1874-ben itt született Kincsem "atyjának" a neve is. Kossuth külügyminisztere, Batthyány Kázmér, majd a Wenckheim család (kórházként hasznosított) kastélyával szemben áll Wenckheim Béla lovas szobra, s mögötte még ott az egykori Magyar Királyi Lovarda is. 2002-ben újították fel a külsejét, s benne az év vége felé karácsonyi vásárt tartottak. A fedett lovarda "revitalizációját" megnehezíti, hogy a két istállót és a melléképületeket irodáknak építették át az elmúlt évtizedekben.

Egy, csak egy épült az elmúlt fél évszázadnál is hosszabb időszakban. Mór városában egy vállalkozó új fedett lovarda megnyitásával kezdte az új évezredet.

A hazai lovassport egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt Budapesten a Kerepesi úti Ügető bezárása és eladása. Nemcsak az ezredfordulón 170 éves magyar lóversenyzés, de a műemlékvédelem számára is, mely "elaludt", s csak az utolsó pillanatban nyilvánította védetté a modern hazai vasbeton-építészet akkor 65 éves kiemelkedő darabját. Megmarad tehát a központi lelátó, melynek üléseiről majd egy nagy bevásárlóközpontra nyílik kilátás. A többi épület bontása már folyik, és beépül a hatalmas zöld terület. A lovassport, a lóversenyzés (a sport) területeinek beépítése a városi zöld területek elvesztését is jelenti egyben. Így a Kerepesi úti eset eléggé hasonlít ahhoz, ami a Hidász utcában várható volt. És lehet, hogy nem csak a Hidász utcában?

A Tattersallban volt Európa egyik legnagyobb fedett lovardája. Háborús sérüléseiből helyreállították, de 1954-ben életveszélyesnek nyilvánították, és lebontották. A fent, a cikk elején idézett könyv azért ír csak egy fedett budapesti lovardáról, mert a Tattersallban (amely a Nemzeti Lovarda nevet viseli hivatalosan) csak 1983-86 között építettek újat, egy 25 x 70 méteres nagyot, majd a kilencvenes években egy 20 x 40 méteres kicsit is. A gazda a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek utasítása szerint itt új tanulócsoport már nem indítható 2006-ban, mert az oktatást 2007-től áthelyezik Nagykovácsiba! Ma már minden gyanús: lehet, hogy az Ügető helyén beruházó, építő cég vetett szemet a szomszédra?

Az, ami a II. kerületi Honvéd-sportteleppel majdnem megtörtént 2005 végén, kis híján újabb példával szolgált a magyarországi fedett lovardák (valamint más sporttelepek) szomorú sorsára és a minden "szabad" területet beépítő igyekezetre egyaránt.

A budapesti (debreceni, szombathelyi stb.) gyerekek, ha lenne hol lovagolni tanulniuk, később a nemzetközi versenyeken is hozhatnának dicsőséget az országnak. S ha nem, hát egy egész életre szóló sportolási lehetőséget nyernének, úgy, mint az, aki úszik vagy - más "úri sportot" űzve - teniszezik, vitorlázik, golfozni jár.

Egyébként egyre több jómódú emberről hallani, hogy lovakat tart. Valahol vidéken. A lovas turizmus is fellendülőben van számos helyen az országban. Az Alföldön vagy a hegyvidéken ma már része a vendégek számára kínált programlehetőségeknek. Vajon miért nem üzlet fenntartani egy - utolsók közt megmaradt - városi lovastelepet és fedett lovardát? Aki megengedheti magának a lovaglás örömét, nyilván megfizeti a lehetőséget, s aki nem - ha tehetséges -, kaphatna támogatást ehhez a sporthoz. Úgy, ahogy más sportágaknál is volt és van is ilyen gyakorlat.

A Hidász utcai eset fontos figyelmeztetés. Az önkormányzati döntés akár megfordíthatna egy több mint fél évszázada tartó folyamatot.

Kincsem istállójában - amikor utoljára ott jártam - lakás volt Gödön. Budapesten a Reáltanoda utca 14. alatt a Blaskovich-palotában, Kincsem pesti istállójában az (időközben bezárt és már lebontott) Úttörő Áruház raktára volt évtizedekig. A fényes múlt emléke is lassan feledésbe merül. A helyek és lehetőségek elfogynak.

Igaz, Széchenyi István lótenyésztést, lóversenyzést szorgalmazó írásait bármikor lehet idézni - ingyen.

Ráday Mihály

Forrás: nol.hu Népszabadság online   2006-02-25.





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés