A lóversenyek története egészen az ókori civilizációkig nyúlik vissza. A lóversenyek különösen a görögöknél és a rómaiaknál voltak népszerűek, ahol a lovak és a lovassportok nagy szerepet kaptak. Az első lóversenyeket a Kr. e. 7. században dokumentálták az ókori Görögországban, és akkor még az olimpiai játékok részei voltak. Népszerű volt az athéniak híres versenye, a négyesfogat is. A versenyek fókuszában nemcsak a gyorsaság és az ügyesség, hanem az állóképesség is volt. A versenyzők ugyanis gyakran több körön keresztül viaskodtak a győzelemért.
Az ókori Rómában rendezett kocsiversenyek szintén nagyon népszerűek voltak, és vonzották a tömegeket. A versenyek durvák és sokszor veszélyesek voltak, hiszen a szabályok sok mindent megengedtek. Olyannyira, hogy a versenyzők gyakran életveszélyes helyzetekben találták magukat. A verseny kimenetelére a rómaiak különböző téteket tettek, többek között pénzben, állatokban és más értékekben fogadtak.
A középkorra a lóversenyek a lovagi tornák részévé váltak, a mai modern lóversenyek elődje pedig a 16. századi Angliában alakult ki. Az első hivatalos versenyeket I. Jakab király uralkodása alatt, Newmarketben rendezték, melyeket szabályokhoz kötöttek. Ezzel együtt természetes a lovifogadás alapjait is letették. Ez olyan jól sikerült, hogy a 18. századra a lóversenyek Anglia nemzeti sportjává váltak. Komolyabb szinten kezdtek el foglalkozni a versenylovak nemesítésével, ami üzleti szempontból is nyereséges volt. A sportra egyre nagyobb figyelem szegeződött.
Napjainkra a lóversenyek az egész világon elterjedtek, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban pedig különösen népszerűek. A modern lóversenyekre már szigorú szabályok vonatkoznak, a fogadásoknak pedig számos formája létezik, például a straight bet vagy a trifecta. A lovassport mostanra óriási iparággá nőtte ki magát, amely amellett, hogy szórakoztató, komoly gazdasági szerepet is játszik. A lóversenyek történetéből jól látszik, hogy az emberiség már évezredek óta rajong az ilyen jellegű sportokért. A sebesség, az adrenalin, a hangulat és a versengés még a laikusokat is lázba hozza.
A technika fejlődése lehetővé tette, hogy otthonunk kényelméből fogadjunk a lóversenyekre. A kaszinók Magyarországon is lehetőséget biztosítanak az online lóverseny fogadásra, így mindenki élvezheti a lovi izgalmait.
A csüdfüggesztő apparátus egy elengedhetetlen eleme a ló komplex végtagműködésének, anatómiájának, mely egy fantasztikusan kitalált és (többnyire) fantasztikusan kivitelezett szerkezet. A ló végtag anatómiája képes az energiák passzív elraktározására, aktív felszabadítására, a káros erőhatások minimalizálására, vagy a plusz energia nélküli passzív fixálásra.
Funkciója a ló mozgásában, illetve a biomechanikában egyszerre fontos, a mozgási energiák elnyelése, kiadása, és a külső fizikai hatások csökkentése érdekében. A csüdfüggesztő apparátus úgy működik, mint egy rugó. Amikor a ló mozgásban van, folyamatosan a test súlya alatt “összenyomódik” a rugó majd, amikor a ló előre lendül, ezt az energiát a rugó a szétpattanásával vissza tölti a ló mozgási energiáiba. Többek között ennek a mechanizmusnak köszönhető a ló ruganyos, elasztikus mozgása a lábvégek irányából.
A csüdfüggesztő sérüléseit okozhatja ismétlődő, vagy egyszeri trauma, túlterhelés, túlfeszítés. Ezekhez sokszor nem kell, hogy a szalag tápanyaghiány vagy túlterhelés miatt el legyen gyengülve, egészséges szalag is tud sérülni.
Lovastúra-vezető képzés indul a Tüske Kft-nél 2025 január!
A serratus ventralis oszlopos tagja a ló mellkasi hevederének, mely a törzset rögzíti a két elülső végtag közé.
A quadriceps femoris, magyar nevén négyfejű combizom négy külön szekcióra bontható. Ezek a Rectus femoris, a Vastus lateralis, Vastus Medialis, és Vastus intermedius. A Vastus csoportok összességében a térd ízület stabilitásáért, illetve a feszítésért felelnek. Ezzel szemben a Rectus Femoris-ának a csípő hajlításban is fontos szerepe van.
A rendszer 920 nyomásérzékelő pontot tartalmaz, és mind a nyeregnyomás, mind a lovas lovaglás közbeni súlyeloszlása, ülésének szimmetriája mérhető vele.
Fontos megjegyezni, hogy alkalmazásával megállapítható, hogy egy adott sántaságot a nyereg, vagy a lovas indukál-e, vagy az állat ténylegesen sánta.
A gyűrűszerűen szorító redő átmetszését, és az ödéma fáslizással, hűtéssel és gyógyszerekkel való csökkentését követően a pénisz újra mozgathatóvá vált.
Ezek mellett idegvédő (neuroprotektív) és hám regeneratív készítmények is segítették a gyógyulást. A lenetebb csatolt képeken jól látható a nagy mértékű változás, a baleset napjától a hazaadás napjáig.
Fontos, hogy ha ilyen eset történik mindenképp kérjük szakember segítségét, mert habár hosszadalmas idő, de elérhető a teljes gyógyulás.
