Kezdőlap Blog Oldal 62

Taishu

Taishu

 

A fajta eredete és története

Japán Tsu szigetén fejlődött ki. Hátas- és könnyű igásló. Régi fajta, a 8. századra nyúlik vissza eredete. Több, mint 4000 egyedet tartottak nyilván 1920-ban, de mára csak 79-65 példány maradt.

A fajta jellemzői

Erős és kemény fajta, erős lábakkal. Szelíd természetűnek és szolgálatkésznek írják le. Ezeket a pónikat gyakran farmerek asszonyai és gyerekek lovagolják. Közepes magasságú póni, 12 marok, vagyis 125 cm körül van.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.09.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Fajtaismertető lóvásárláshoz III.

Fajtaismertető lóvásárláshoz III.

Sportlófajták

 

Korunkban a lóhasználat megváltozása során a tenyésztés iránya is a sportló-tenyésztés felé fordult. Cél a nemzetközi versenyeken, világ kupákon, olimpiákon eredményesen szereplő lovak tenyésztése, illetve a sportolók ilyen lóval való kiszolgálása.

A különböző szakágak bizonyos mértékben más-más lovat kívánnak, ezért a sportló fajtákon belül kialakultak különböző típusok, illetve egyes fajták valamely szakágra “specializálódtak”. Emellett, még jobban egyedekre bontva, vannak úgynevezett ugróörökítőként, mások díjló örökítőként nyilvántartott mének. A díjugrató szakágban nyilvánvalóan elsődleges szempont az ugróképesség, ugrókészség és stílus, lovagolhatóság. A díjlovaknál elsődleges a jó mozgás, a nemes, elegáns megjelenés, de természetesen a lovagolhatóság itt is alapvető. A military lovaktól kitartást, keménységet, bátorságot, feltétlen engedelmességet (idegen, új, ismeretlen akadályok leküzdése), és nagyfokú gyorsaságot várnak a lovasok. A fogatlótól vártak nagyjából hasonlóak a military lóéhoz. Nyilvánvalóan ott az ügetőmunkára tevődik a hangsúly, és nem a vágtázóképességre, viszont szempont a robbanékonyság, a fordulékonyság. Egyes fajták szelekciójuk során előtérbe helyezték valamely szakágat, mint például a hannoveri fajta tenyésztői a díjlovaglást, vagy a holsteiniek a díjugratást, más fajtákban arra törekednek, hogy a fajtán belül több szakág is megtalálja a neki megfelelő lovat.

A military sportban a mai követelményeknek leginkább az angol telivérek felelnek meg, vagy az igen magas telivér vérhányaddal rendelkező sportlovak. A különböző országok bizonyos mértékig más-más módon tenyésztik sportlovaikat, a nyilvánvaló azonosságok mellett. Franciaország például az egész francia melegvérű populációt tekintette a sportló-fajtájuk, a selle français kiinduló anyagának (kivétel természetesen a hagyományosan önálló fajták, mint ügető, telivér, angloarab, arab stb.), és ezen a bázison kezdte meg az állomány sportló irányú szelekcióját.

Németországban fenntartották a tartományok önálló fajtáikat, így ma Németországon belül számos sportló fajta létezik. Kiindulási kanca és mén-anyaguk a hagyományos, általában kifejezetten nehéz, tömeges, mezőgazdasági típusú ló volt (természetesen vannak kivételek, mint a trakehneni), és ezt nemesítették angol telivérrel, esetenként arabbal és trakehnenivel. Közben természetesen szigorú szelekció folyt sport irányba. Ezen a szelekción belül egyes fajtáknál a teljesítmény volt az abszolút döntő érv, esetleg a küllem rovására is (holstein), másutt a korrekt küllem továbbra is szigorú szelekciós szempont volt (hannoveri).

A sportlótenyésztésbe későbben bekapcsolódó országok, mint például Hollandia és Belgium, már a tenyésztésben előrébb tartó országok lovaira alapozhattak, és azok kiváló ménjeit, lehetőség szerint kancáit is, természetesen saját kancáik mellett felhasználták fajtáik kialakításában. Ezen az úton hamar a világ élvonalába kerültek lovaik, viszont elvesztették nemzeti arculatukat. Egy belga félvér például lehet hannoveri apa után, anyja pedig mondjuk francia hátas x holsteini, csak éppen Belgiumban született és ott törzskönyvezték. Vannak olyan országok, amelyek ma is inkább felvevő piacai a sportlovaknak, mint pl. Olaszország vagy Görögország, vagy az Egyesült Államok.

Az egyes országok sportló-fajtáinak részletezésébe nem megyünk most bele, hiszen a fent leírtak általában érvényesek rájuk, de felsorolás szerűen említést teszünk róluk. Németország legjelentősebb sportló fajtái: hannoveri, holsteini, trakehneni, bajor félvér, westfáliai, oldenburgi. Ezek a fajták egy-egy tartományhoz, illetve annak központi méntelepéhez kötődnek. Franciaország sportlova a selle français, vagy francia hátas, Hollandiában tenyésztik a holland félvért, míg Belgiumban a belga melegvérűt.

Hazánkban a fenti kategóriába tartozik a magyar sportló (elődjének tekinthető a mezőhegyesi sportló). Elmondható rá, hogy csakúgy, mint több más sportló fajtánál a kiindulási kanca-alapanyag az ország hagyományos fajtáiból került ki (kisbéri félvér, furioso-north star, gidrán, kisebb részben nóniusz), és ezeket a kancákat keresztezték nyugat-európai sportlovakkal, illetve szelektáltak az állományon belül a teljesítmény irányába. A fajtában elfogadott bármely melegvérű lófajta, (a hidegvérű nem) és a származás igen csekély hányada lehet ismeretlen a kancák törzskönyvezhetőségéhez.  A fajta fenntartásáért és fejlődéséért a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete a felelős, egyre szélesedő tenyésztői bázissal, és egyre jobb lovakkal. A tenyésztés során elsődleges szempont a teljesítmény, illetve az azt meghatározó tulajdonságok, (ugróképesség és stílus, készség, lovagolhatóság, alapmozgás) de szigorúan szem előtt tartják a korrekt küllemet is.

“Hobbiló szempontból” a modern sportló fajták bizonyos szempontból lehetnek előnyösek, más szempontból nem biztos, hogy a legmegfelelőbbek. Lovagolhatóság szempontjából bizonnyal általában megfelelnek, hisz azt tartják, hogy a jó sportlovat “már az apja belovagolta”. Ez annyit tesz, hogy önmagától szívesen hordja a lovas súlyát, azzal együtt is könnyen megy egyensúlyban, a zablán szívesen megtámaszkodik, jó az öntartása, a lovas segítségeit könnyen elfogadja. Nem kell betörni, elég belovagolni. (Bár ez minden fajtánál cél.) Természetesen, amelyik egyedre ezek igazak, arra öröm ráülni.

Ezzel szemben viszont szelekciójuk abba az irányba hatott, hogy a nap 24 órájából átlagosan egy órát dolgoznak, és ebben az egy órában van néhány perc, amíg igen nagy teljesítményre képesek (mondjuk egy 140 cm magas ugrópálya teljesítése körülbelül másfél perc, a melegítés 15-30 perc.) Az idejük többi részét általában a boxban, pihenéssel töltik. Nem biztos tehát, hogy ha a családi lovunkat fél, egész, vagy több napos túrákra (is) akarjuk használni, akkor ez a legalkalmasabb fajta. Erre a célra inkább merem ajánlani hagyományos fajtáinkat. Azok általában ellenállóbbak is, kevesebb pataproblémával rendelkeznek, kevésbé igényesek.

 

Novotni Péter
Frissítve: 2023.08.17.
Fotók: Canva

Csikónevelés okosan

Megellett a kanca, ott az édes, pici csikó. Mire kell figyelnie egy gondos gazdának ahhoz, hogy a csikó a választásig egészségesen fejlődjön?

Ha a csikó egészségesen megszületett, akkor gondoskodnunk kell megfelelő módon történő felneveléséről.

Az első időben – körülbelül hat hónapig – a kanca teje az alapvető táplálék. Különösen fontos az első néhány óra és nap, amikor az úgynevezett föcstejet veszi magához a csikó, ezzel az élethez elengedhetetlen ellenanyagokhoz is hozzájut a tápanyagokon túl.

A kanca és a csikó

A csikók normális viselkedése a kanca friss bélsarának fogyasztása is, amit nem szabad megakadályozni, mert ez saját emésztőrendszerük megfelelő bélflórájának kialakulásához szükséges. A csikó óránként többször is szopik, egyszerre csak keveset, erre meg kell adni neki a lehetőséget.

Amikor már idősebb, akkor meg lehet tenni, hogy néhány óráig nem jut a tejhez, mert az anyja dolgozik, de ez már csak pár hónapos korban javasolható.

A csikó két-három hetes korában elkezdi kóstolgatni a szénát és a zabot, hogy mire eljön a választás ideje, megfelelő mennyiségű takarmányt tudjon magához venni. Célszerű olyan módon csikóóvodát kialakítani, hogy a fiatal állat bármikor hozzáférjen a zabhoz, anélkül, hogy az anyja azt elenné előle. Kis helyen legyen a bejárat, ahol a csikó befér, a kanca nem. Semmiképpen sem fém, és nem szögletes határokkal!

Fel kell készülni arra is, hogy a kanca viselkedése az ellést követően megváltozik. Jó kanca a csikóját még a kíváncsi szemek elől is védi, néha kifejezetten agresszív a többi lóval, és az emberrel is. (Az agresszív viselkedés természetesen nem kívánatos.) Más – rosszabb – esetben előfordul, hogy a csikóval szemben agresszív. Ilyenkor nincs más megoldás, mint a kancát megkötni, bódítani, tehát valamiképpen rábírni arra, hogy a csikót hagyja szopni. Ilyen esetek rendszerint először ellő kancáknál fordulnak elő, és néhány nap, esetleg egy-két hét alatt a kanca a csikóját elfogadja, és normalizálódik a helyzet. Ha mégsem, akkor lehet a csikót dajkaságba adni, vagy mesterségesen nevelni, de mindkettő elég fáradságos és költséges. Ilyen esetben még egyszer meg lehet próbálni a kancát elletni, hiszen sokszor a második csikójával már „normálisan” viselkedik, de ha akkor sem, akkor el kell gondolkozni a selejtezéséről, illetve arról, hogy ne ellessük, csak használjuk a lovat.

Amikor a kanca az emberrel lesz agresszív, az sem túl szerencsés helyzet, mert balesetveszélyessé válhat, és roppant nehézségeket okozhat, ha a csikót valamiért meg kell fogni (féregtelenítés, körmölés, stb.).

Kezelések

A csikókat már szopós korukban féregteleníteni kell, illetve néhány hónapos korban meg kell kezdeni a pata szabályozását, körmözését, különösen, ha az nem teljesen szabályos alakulású. Ilyen korban még sok (kisfokú!) rendellenesség könnyen szabályozható (például kisfokú meredekség vagy lapos pata-alakulás), ami később az ínak, ízületek előrehaladottabb fejlődési stádiumában már egyre nehezebb és a sántaság kockázatát rejti magában.

Választás

A csikók választása 5-7 hónapos korban javasolt. Az ennél korábbi választást megsínyli a csikó, ennél tovább pedig (általában) az anyja úgysem hagyja szopni a csikóját, hanem elapaszt és a csikót elrúgja. Ezen kívül ekkor már elegendő mennyiségű táplálékot vesz magához a csikó, bár „megszokásból” szívesen szopik később is, ha van rá módja. A választás leginkább csikókímélő módja, ha a csikó marad a megszokott helyén, és az anyját visszük el tőle. Másik módszer, amikor a csikót visszük el az új helyre, ahol nevelni fogjuk.

Nagyon gyakori még, a kötött tartásmód esetén, amikor a csikót egyszerűen megkötik az anyja mellett – ez nem túl szerencsés megoldás. (Ha a kanca kötve van, ne feledkezzünk meg a csikófa használatáról, mert sok csikó fulladt már meg az anyja kötelébe gabalyodva!)

A csikó nevelését illetően van néhány alapvető szempont, amit illik szem előtt tartani.
A csikó társas lény. A felnevelése során szüksége van a társaságra, a többi, vele egykorú csikóra. Egyrészt mozgatják egymást, másrészt megtanul viselkedni, szocializálódik (rangsor), ezáltal sokkal könnyebb lesz vele bánni a betanítása, kezelése, körmözése, stb. során.

A mozgás fontosságáról

A csikónak ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön, sok mozgásra van szüksége.

Abban az esetben, ha nagy legelőn nevelődik ménesben, és mondjuk az itató és etető több kilométer távolságra van egymástól, akkor szinte maguktól is mozognak annyit, amennyit kell nekik, de ha karámban, vagy kisebb legelőn nevelődnek, akkor rendszeresen mozgatnia kell őket. Meg lehet figyelni, hogy a magára hagyott csikó képes egész nap a karám egy sarkában elálldogálni, tehát nem elég az, hogy „kint van a karámban egész nap, annyit mozog, amennyit akar”. Napi fél óra, vagy kétszer fél óra ügetés már sokat segít a megfelelő étvágy és fejlődés elérésében.

Sok takarmányt igényel

A csikó sokat eszik. A fejlődésben lévő csikónak több abrakra van szüksége, mint egy kifejlett lónak. Az első évben a zabot akár ad libitum is etethetjük, (képes 6-10 kg zabot is megenni naponta), bár a hajtatott nevelésnek nyilván megvannak a veszélyei is. Ezzel szemben tény, hogy amit élete első két évében nem fejlődik a csikó, azt később nagyon nehezen, illetve egyáltalán nem hozza be. Ebből lesznek az úgynevezett megsült (apró, csökött) csikók. Ideális lenne, ha a csikó jó minőségű legelőn nevelkedhetne, és a legelő mellé megfelelő minőségű és mennyiségű abrak kiegészítést kapna. Nem szabad elfelejtkezni a vitaminokról és ásványi anyagokról sem.

Az állatorvos utasításának megfelelően folyamatosan el kell végezni a csikók vakcinázását, illetve hat hetente a körmözést, pataszabályozást.

Nagyon célszerű ménesi tartás esetén, ha a csikók az abrakot lekötve kapják. Ennek egyik előnye, hogy mindegyik megeszi a neki járó adagot, és a leggyengébbnek is van esélye a megfelelő fejlődésre, másrészt megszokja a kötőféket, a megkötést, az embert, és sokkal kevesebb problémát fog támasztani a kiképzése során, mint az a társa, amelyikre három évesen próbálnak először kötőféket rácsempészni, vagy ráerőszakolni.
Ha a csikók egyedi bokszban abrakolnak, akkor pedig célszerű őket be és ki kötőfékben vezetni, a fent leírt okok miatt. Általában a csikónak meg kell szokni, hogy az ember az élete része, ő dirigál, de nem ellenség, csak a rangsorban egyértelműen fölötte áll.

Mének

Mindenkit óva intek attól, hogy méncsikót háznál, egymagában neveljen fel. Ilyen esetekben a csikó nem tanul meg viselkedni, mindig az embert tekinti riválisának, és időről időre meg kell győzni arról, hogy ki a domináns egyed, ki a főnök. Rendszerint egygazdássá válik, és goromba lesz. Minden alkalommal, amikor új környezetbe kerül, megpróbál felülkerekedni az új gazdáján. Természetesen vannak ellenpéldák is, de az vitathatatlan, hogy a méncsikóknak megfelelő mozgástér mellett társaságban kell felnőniük.

Még egy roppant fontos dolog. A csikó 10-12 hónapos korában ivarérett! Ez azt jelenti, hogy erre a korra vagy ivar szerint külön kell válogatni őket, vagy a méncsikókat ki kell heréltetni. Többször láttam már két éves kancacsikót megelleni, az pedig, hogy „ha sárlik, külön tesszük”, csak önámítás. Egy fiatal méncsikó biztos, hogy hamarabb megtalálja a sárló kancát, mint az ember, és annak a leleményességnek sincsen határa, ahogy a magasságbeli különbségeket le tudják küzdeni. Volt rá példa, hogy a próbaménként a ménesben járó pónicsődör addig ügyeskedett, amíg a kancát beterelte egy árokba, és az árok szélén állva befedezte, vagy a méncsikó a trágyaszarvasra mászva fedezte be az anyját. Úgyhogy aki meg akarja óvni magát a zabicsikó „áldásától”, az a fentieket tartsa szem előtt a tartásmód kialakításakor!

Csikók elhelyezése

A csikók elhelyezése során jó megoldás, ha van egy dél felé nyitott istálló, úgynevezett futóistálló, amibe a csikók akkor mennek be, és akkor jönnek ki, amikor akarnak.

Célszerű viszont vagy az egész déli oldalt nyitva hagyni, vagy az istállónak mindkét végén széles ajtót hagyni, hogy amikor a csikók verekednek, a gyengébbnek legyen lehetősége elmenekülni, ne tudja az erősebb sarokba szorítani. Alkalmas lehet akár egy két oldalról zárt félszer is, ha az északi és az uralkodó szélirány felőli oldala zárt, a déli és a szélárnyékos oldal nyitott. Ebbe szívesen mennek be a csikók, ha az időjárás zordra fordul, mert nem érzik bezárva magukat.

 

2012.01.24. Novotni Péter
Frissítve: 2023.07.11.
Fotók: Canva

Zweibrückeni – Zweibrückeni melegvérű – Zweibrücken Warmblood

Zweibrückeni – Zweibrückeni melegvérű – Zweibrücken Warmblood

 

A fajta eredete és története

A fajta a XVI. századból származik. Ezt a fajtát szívesen keresztezték más lovakkal, ha azt a bizonyos fajtát nemesíteni akarták. Mivel a ménest elköltöztették, csak néhány példány maradt meg belőlük. A fajtát újra kellett tenyészteni. Próbálkoztak Hannoveri és Oldenburgi lovakat keresztezni, beleértve az Angol telivér lovat is és a bevált Anglo-norman fajtát. Ezen kívül próbálkoztak Gidránokkal is. De a bevált fajtánál maradtak, az Anglo-normannál.

A fajta jellemzői

Középnehéz ló, mely igen temperamentumos. Kinézetre igazi modern sportló.

Marmagassága 168 cm, súlya 500-550 kg. Mindegyik színben megtalálható.

A fajtát főként sportlónak szerették volna tenyészteni. Hátaslónak hasznosítják, és szívesen használják a versenyeken.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.04.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Lundy póni

Lundy póni

 

A fajta eredete és története

A Lundy póni annak a kísérletnek az eredménye amely célja új brit pónifajok megteremtése volt. 1928-ban New Forest kancákat pároztattak angol telivér, welsh és connemara csődörökkel Lundy szigetén. Az eredmény nem volt egy nagy siker, de néhány póni fennmaradt.

A fajta jellemzői

Marmagasságuk 134 cm. A fej tiszta, enyhén kosfej. Szemei nagyok és figyelmesek. Nyaka közepesen hosszú és izmos. Háta rövid, erős. Sárga, pej, fakó, deres és palomino színű lehet.

Bemutatókon és hátaslónak használják.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.05.04.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Felhőcske

Rendezte: James B. Clark
1961, am. kalandfilm

Szereplők:

  • David Ladd (Paul Beebe)
  • Pam Smith (Maureen Beebe)
  • Arthur O’Connell (Beebe nagypapa)
  • Anne Seymour (Beebe nagymama)
  • Duke Farley (Eba Jones)

Egy testvérpár elveszíti a szüleit, a nagyszüleiknél élnek. A szomszéd szigetről minden évben átúsztatják a vadpónikat, és eladják a csikókat.

A gyerekek kinéznek egy sárga kancát, és megveszik. Kiderül, hogy a szüleiknek is az a ló (Fantom) volt az álmuk. Fantomnak van egy csikója, ő Felhőcske. A kanca megszelídül, lovagolják is, de visszavágyik a szigetre, a gyerekek el is engedik, de a csikó velük él tovább.

Itt megnézheted a teljes filmet angolul:

Losino

Losino

 

A fajta eredete és története

Nevét a Losa völgyről kapta, mely Burgos (Spanyolország) provincia északi részén található. Innen más fajták is származtak, mint például a Garrano, a Galíciai póni, az Asturiai póni, a Thieldon, a Sorraia, a Navarre ló, a Baszk Pottok és a Merens. A Losino védett fajta, mert számuk 50 körül van, de ezelőtt kritikusan lecsökkent 1986 körül egyedszámuk a farmok gépesítése végett.

Ebben az évben egy tervet hoztak össze a fajta helyreállítása érdekébe. Megalapították Pancorbo-ban az első Losino Lovat Tenyésztő és Szelektáló Centert. Az állatokat elfogták, megszelidítették és kisgyermekek lovagoltatására használják őket, ugyanakkor kocsiban is helyt áll és kivállóan alkalmazkodik a hegyvidéki területekhez. 1999-ben 200 állatot írtak össze.

A fajta jellemzői

Súlya 300-350 kg, marmagassága 135-140 cm körüli. Feje viszonylag nagy, tiszta vonásokkal. Fülei kicsik, homloka lapos. Szemei nagyok, csillogóak és kifejezőek. Orrlyuka nagy. Szája aránylag vastag. Nyaka erős. A törzs széles, kifejezett a mar, széles hát, széles és csapott far, a farok alacsony tűzésű, mely nagyon vastag és fekete. A paták feketék, kicsik és kemények.

Sörény és farok: dúsak és hosszúak, különösen télen védi őket a hidegtől. A csikóknak csaknem két éves korukig durva, olyasmi, mint a szamaraké, mely később alakul normállá. Nyáron és különösen a felnőtteknél a sörény rövid és erős. Nincsen bokaszőrzetük. Csak a fekete szín az elfogadott, mely nyáron és télen változik sötétebbé és világosabb tónusúvá. A homlokon a fehér jegy elfogadott.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.04.
Fotó: Canva

Praktikák: Lómosás

Praktikák: Lómosás

Ahogy a profik csinálják

 

A nyár a legtöbb lovas kedvenc évszaka. Különösen azért, mert ilyenkor megszabadulhatnak a lópucolás fáradalmaitól, egy gyors fürdetéssel helyettesítve azt. Fele annyi idő alatt kétszer olyan tiszta lesz a ló, és a szürke lovak tulajdonosai is végre társuk eredeti színében gyönyörködhetnek.

De mi a teendő, ha lovunk nem tűri a fürdetést, és addig képes tolatni, amíg víz éri a testét? Erre a kérdésre először a Suttogó, Monty Roberts, majd a többszörös olimpiai bajnok Nicole Uphoff válaszol nekünk.

Monty Roberts: “Lassan, de biztosan.”

Ahhoz, hogy a ló hozzászokjon olyan dolgokhoz, amiktől fél, tudatosítani kell benne, hogy az a dolog nem okozhat neki fájdalmat. Ha ön szép lassan szoktatja hozzá lovát az idegen dolgokhoz, segít neki abban, hogy legyőzze a félelmét. Tanuljon meg a lovak nyelvén! Minél inkább megtanul lovával kommunikálni, annál könnyebben értheti meg, hogy miért fél a víztől vagy a slagtól. Ami a legfontosabb, ne vessen be erőszakot, hiszen a lónak ezt élveznie kell. Ha egy technikával nem ér el célt, változtasson módszert, de semmiképp ne erőltesse rá ugyanazt többször.

Íme egy módszer, ami a legtöbb lónál beválik:
1. Készítsen egy téglalap alakú elkerített részt a ló számára. Ne kösse ki ide, hanem kérjen meg valakit, hogy fogja meg, és ha a ló mocorog, engedje lazábbra a vezetőszárat.
2. Kezdje a spriccelést először oldalról, a patáknál. Innen haladjon fölfelé, de csak akkor, ha a ló már nyugodtan áll. Ezt kénytelenek vagyunk kivárni, még ha hosszú ideig tart is. Ha a ló nagyon nyugtalan, zárjuk el a vizet, amíg megnyugszik, és kezdjük az egészet elölről.
3. Így szép lassan eljuthatunk a váll, a mar, a nyak, a hát és végül a fej lemosásáig is.

Nicole Uphoff: “Dicsérettel és nyugalommal.”

Egyik lovam sem fél a fürdetéstől, még a fejüket is hagyják lemosni. Ennek nem más az oka, mint az, hogy lassan, sok dicsérettel és lócsokival szoktattam hozzá őket. Fiatal lónál mindig megkérem a segítőmet, hogy fogja meg, majd együtt lassan bevisszük a patamosóba. Itt addig dicsérjük, simogatjuk, míg meg nem nyugszik. Ha már nyugodtan áll, kinyitom a vízcsapot. Csak akkor emelem fel a slagot, és kezdem el a mosást a ló lábánál, ha már a folyó víz sem zavarja. Figyelni kell arra, hogy a víz nagyon enyhe sugárból jöjjön. Én körülbelül három nappal ezután szoktam csak erősebbre állítani a vizet, és ekkor szoktam a ló többi testrészét lemosni, persze ekkor is segítőm jelenlétében, hiszen ha már rögtön kikötném a lovat, tartanék attól, hogy megrémül, és ki akarja tépni magát.

Ha egy lónál már azzal is problémát okoz, hogy bemenjen a patamosóba, van egy trükköm, ami általában használ: a tolatás. A hátralépésnél oly mértékben magukra koncentrálnak a lovak, hogy nincs idejük félni. Freudentanz nevű lovamnál, aki mellesleg Nadine Capellmann lovának az apja – ez a módszer sokat használt a fedelesbe való bemenetelnél.

Ha hosszú ideig is tart, a lovakat akkor is türelemmel és következetesen kell minden új szituációhoz hozzászoktatni. A következetesség nagyon fontos, a ló tudja, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit már nem. Ha ezt a határvonalat átlépi, finoman, de egyértelműen meg kell büntetni.

 

Írta: Zimmermann Barbara
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003. augusztusi számában.)
Frissítve: 2023.05.04.
Fotók: Canva

Pata-csata

Rendezte: Frederik Du Chau
2005, am. vígjáték

Szereplők:

  • Hayden Panettiere (Channing Walsh)
  • Wendie Malick (Clara Darlymple)
  • M. Emmet Walsh (Woodzie)
  • Bruce Greenwood (Nolan Walsh)

Egy vándorcirkusz útközben elveszíti a zebráját. Nolan Walsh talál rá, aki lótenyésztőként él, és hazaviszi lányának, Channingnek.

A zebra – aki a Csíkos nevet kapja – barátságot köt az udvar lakóival, és beilleszkedik új helyére. Amikor hall a környék legnevesebb lóversenyéről, úgy dönt, hogy kiáll a nagy versenylovak ellen, és nekiáll, hogy felkészüljön élete legnagyobb kihívására.

Itt megnézheted a teljes filmet magyarul:

Ismét lóharapástól hangos a magyar média

Takarmányféltésből haraphatott a kiváló körülmények között tartott kanca

 

A hét folyamán a lovasok nagy része találkozhatott a Pápateszér egyik lovardájában történt súlyos, még lovas körökben is felettébb szokatlan balesetről szóló beszámolókkal. A rossz hír sajnos rendkívül gyorsan körbejárt.

Kielégítő az állapota annak a férfinak, akit kedden harapott meg egy ló – közölte Rácz Jenő, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója szerdán. Jelenleg az intenzív osztályon ápolják, gyógyítása a végtagmegtartás irányába halad, adta hírül az MTI január 25-én.

Az 57 éves pápateszéri férfit kedden délelőtt harapta meg a saját lova. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, roncsolódott a vállízülete, többszörös nyílt csonttörést szenvedett, mentőhelikopterrel szállították kórházba.

A Lovasok.hu által megkérdezett szemtanúk egybehangzóan megerősítették, hogy a lótartás körülményei kiválóak, a balesetet okozó kancával korábban soha semmilyen probléma nem volt, vélhetően takarmányféltés miatt haraphatta meg gazdáját a bokszban.

Néhány tanács Pataky Katától, melyek segíthetnek elkerülni a hasonló helyzeteket:

– Tisztázzuk a rangsort! A lovaknak szükségük van egy vezetőre, akiben bíznak. Ez a túlélésük egyik kulcsa. Ha az ember a vezető szerepét nem tölti be, akkor a ló fogja.

– Olvassunk a jelekből! A lovaké egy testbeszédre épülő néma nyelv, épp ezért fontos, hogy a lovas értelmezni tudja a ló jelzéseit.

 A ló figyelmeztet: A lovak csak rendkívül szorult helyzetben támadnak, ha menekülésre nincs lehetőségük. A rúgást, vagy harapást mindig több figyelmeztető jelzés előzi meg, például a sunyítás.

– Hagyjuk enni! Természetes reakció, hogy a ló félti a táplálékát, megérdemli, hogy amikor eszik, azt nyugalomban tehesse. Természetesen ekkor sem léphet fel támadólag az emberrel szemben, de ne is provokáljuk, hagyjuk nyugodtan enni.

A ló úgynevezett reagáló állat, ami azt jelenti, hogy minden cselekedete reakció a környezetére. Olyan tehát nincs, hogy egy ló minden ok nélkül csinál valamit. Amit a ló tesz, az egy reakció. Nem biztos, hogy arra a személyre reagál, aki éppen foglalkozik vele. A lovak képekben gondolkodnak, ezért ha egy rossz élmény érte évekkel korábban és ahhoz hasonló benyomásokkal találkozik – legyen az egy hasonló mozdulat, szag, napszak, fény, hang, szinte bármi – akkor arra reagálnak. Vélhetően ezúttal is ez történhetett.

2012.01.26. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.05.05.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés