Ezeket a szálastakarmányokat ehetik a lovak!

Írta:

Hazánk éghajlata egyre kiszámíthatatlanabb. Az állattartók számára nem kis feladat ilyen körülmények között a rendelkezésre álló pár hónapban megtermelni az éves takarmányszükségletet. A lótartókra ez hatványozottan igaz, hiszen a szálastakarmány alapját a jó minőségű legelő és széna jelenti. Az előállításra két mód van: vásárlás útján vagy saját legelő/kaszáló területek fenntartásával.

Bármelyik lehetőséget választja a lótartó, tudni kell, hogy melyek azok a növények, amelyek lovak számára (is) ideális takarmányt jelentenek, hiszen nem minden takarmánynövény veszélytelen számukra. Valamint fontos, hogy minden lótulajdonos fel tudja mérni az előállított takarmány minőségét (akár veszi, akár kaszálja). Hiába ugyanis a megfelelő növény, ha a helytelen betakarítás vagy tárolás következtében alkalmatlanná válik a fogyasztásra.

Kiváló példa a 2022-es év, amikor az Alföldön a kevés csapadék miatt a kaszálók nem szolgáltattak elegendő szénát, így azt drágán a Dunántúlról és külföldről kellett beszerezni, ami igen nagy költséget jelentett amellett, hogy még a minőség is elmaradt a várttól.

Milyen is egy jó minőségű szálastakarmány és melyek az értékmérő tulajdonságok?

Érzékszervi vizsgálat alapján:

A jó széna ismérve a kiváló levél-szár arány, a friss szénaillat és az egészséges zöldes szín. Gyomnövényektől mentes és földdel nem szennyezett, nem penészes.

Ezt eddig bárki könnyedén felismerheti, viszont egy gondos gazda ennél többre figyel.

Beltartalom alapján:

Szárazanyag (Sza):
Ideális esetben a széna nedvességtartalma 10-17% (Sza:83-90%) között van. A 10% alatti széna törékeny, száraz és poros lehet, 18% felett pedig a penészedés okozhatja a romlást. A szélsőséges 25% feletti nedvességtartalom tűzveszélyessé is teszi a bálát. A nedvességtartalom meghatározásához célszerű és megtérülő befektetés beszerezni egy jó minőségű bála nedvességmérőt.

Nyersfehérje (CP):
A széna fehérjetartalma széles határok között mozoghat, a széna típusától és a betakarítás időpontjától függően. Minél fiatalabb a kaszálandó fű vagy a pillangós, annál magasabb lesz a fehérjetartalma. A fűszéna fehérjetartalma 8-14% között mozog, a pillangós (lucerna) szénában pedig 15-22%-ot is elérheti. Általánosságban elmondható, hogy egy fiatal lónak 12-18% közötti fehérjetartalmú szénára van szüksége a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez, míg a legtöbb kifejlett lónak elegendő az alacsonyabb fehérjetartalmú széna (10-12%). Természetesen egy edzésben vagy nehéz munkában lévő lónak több fehérjére van szüksége a megfelelő izomfejlődés érdekében.

Nyersrost:
A fenológiai fázis megállapítása döntően befolyásolja a takarmány emészthető rost tartalmát. Minél fiatalabban vágjuk le a növényeket, annál több az emészthető rost és kevesebb a lignin tartalom. A megfelelő beltartalom elérésének és a hozam maximalizálásának érdekében a kultúrát (fű, pillangós) a virágzás kezdete előtt vágjuk le. Az optimális nyersrost tartalom a lovak számára a szárazanyag 15-35%-a. A lucerna széna rosttartalma alacsonyabb, míg a fűszénáé magasabb, ami lehetővé teszi a ló számára, hogy több szénát egyen anélkül, hogy súlyfeleslege legyen.

Energiatartalom (DE):
A pillangós és a fűszéna energiatartalma is eltérő. A lucernaszéna általában több kalóriát tartalmaz kilogrammonként, mint a fűszéna. Így, ha a lóval lucernaszénát etetnek, akkor kevesebbet kell fogyasztania belőle testsúlyának fenntartásához. Sok lótartó, aki csökkenteni akarja a ló kalóriabevitelét, fűszénát etet a lucerna széna helyett.

Kalcium (Ca) és Foszfor (P):
A két ásványianyag kiegyensúlyozott aránya a széna típusától függően változik. Ideális esetben a kalcium-foszfor aránynak 3:1 és 1:1 között kell lennie a lovakban, más szóval egy lónak legalább annyi kalciumra van szüksége az étrendjében, mint a foszforra és soha nem fordítva.

Tekintsük át, hogy a hazai feltételek tükrében mennyire teljesülnek ezek a minőségi elvárások.
Sajnos a természetes gyepek elhanyagoltak és amellett, hogy kis mennyiségű termést adnak, a minőségük is rossz. Megtalálhatók rajta pillangósok, pázsitfüvek, savanyúfüvek, gyomnövények, mérgező- és gyógynövények egyaránt. A lovak pazarlóan legelnek, a legelő egyes részeit túllegelik, más részeit kihagyják, amivel elbillentik a számukra kevésbé kedvező növények irányába a legelő összetételét. Emiatt fokozottabban oda kell figyelni a lovak által használt legelők karbantartására, gondozására (például tisztító kaszálás), a megfelelő tartástechnológia kialakítása mellett (például szakaszos legeltetés, Paddock Paradise). Amennyiben lehetőség van rá, mindenképp érdemes a legelőket felújítani, melyről egy korábbi cikksorozatunkban olvashat részletesebben.

A kaszáló telepítésénél érdemes előnyben részesíteni a ló számára kedvelt füveket:

csomós ebír,
angol perje,
magyar rozsnok,
réti perje,
nádképű csenkesz,
réti-, vörös csenkesz
és zöld pántlikafű.

A takarmány jobb beltartalma érdekében célszerű pillangóssal vegyesen vetni, mint pl.: lucerna (kúszó lucerna), fehér here, vöröshere, bíborhere (1 éves), baltacim, édes csillagfürt.

Fontos, hogy a vetőmag keverékben a fű domináljon és a pillangós csak kis arányban legyen jelen (15-25%) a válogatás miatt. Többéves tapasztalatunk alapján kiváló megoldás a Zöld Ász vetőmagkeverék. Összetevők (csiraarány) tekintetében a következőket tartalmazza: csomós ebír (42%), nádképű csenkesz (26%), fehér here (21%), angol perje (11%).

Azok a tenyésztők és lótulajdonosok, akik nem rendelkeznek elegendő legelővel és/vagy kaszálóval, más alternatívák után kell, hogy nézzenek.

Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy a szudánifű nem éppen jó választás a lovak számára. Ezúttal azok közül az egynyári növények közül hoztunk néhány példát, amelyek biztonságosak és jó minőségű takarmányt tudnak adni kisebb odafigyelés mellett is.

Indiai köles:

Hazánkban egy pár éve került forgalomba az indiai köles, ezért újdonságnak számít a gazdák körében.

Az indiai köles egy szubtrópusi növény, amely hozzászokott a nyári meleghez és klímához. Jobban bírja a szárazságot, mint a cirok és jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz. Sokkal levelesebb a szudánifűnél és 60 cm alatt is biztonsággal legeltethető.

A fiatal, 1 méter alatti növény jó minőségű takarmányt ad bugahányás előtt, azonban 1 méter fölött magas lignin tartalmú szárakat növeszt és gyorsan veszít a fehérjetartalmából. Kiváló széna készíthető belőle, a fiatal növény fehérjetartalma elérheti a 16%-ot is. Kaszálás és legeltetés után gyorsan újra sarjad, azonban figyelni kell, az állomány túllegeltetésének elkerülésére, valamint, hogy kaszálásnál a tarló minimum 15-20 cm maradjon.

Fontos, hogy nem tartalmaz toxikus és antinutritív anyagokat, így kimondottan ajánlott lovak legeltetésére és egy nyári szezonban átlagosan kétszer kaszálható. Az elmúlt években a hazai változó nyári körülményekhez kiválóan alkalmazkodott.

Mohar:

A mohar meleg igényes, olcsó takarmánynövény kultúra. Rövid tenyészidőszakkal rendelkezik (60-80 nap), ami lehetőséget nyújt, hogy másodvetésként is hasznosítható legyen. Gyengén vagy egyéltalán nem sarjad újra, a várható hozam így egy kaszálásra maximalizálódik.

Finom, vékony szára nagyon könnyen szárad, ezért szénakészítésre kiválóan alkalmas kultúra. Nem tartalmaz toxikus anyagokat, így szakaszos legeltetésre is kitűnő választás. A bugahányás előtt érdemes lekaszálni, mert ekkor optimális a beltartalom a maximális hozam mellet. A növény fenológiai fázisától függően fehérjetartalma 10-16% közé tehető.

2024.01.17, Németh Paméla, területi képviselő, Sersia Farm Kft.
www.sersiafarm.hu/szalastakarmanyok-lovaknak

Szarvasmarháknak kiváló, de vajon a lovak is ehetik a szudánifüvet?

Írta:

Ábrahám Alexandra

A szudánifű a szarvasmarha takarmányozásba mára már igen kedvelt tömegtakarmány. Kiváló alkalmazkodóképessége, szárasságtűrése és rövid tenyészideje lehetőséget kínál a gazdák számára, hogy kedvezőtlenebb talajviszonyok és kevés csapadék mellett is nagy mennyiségű és jó beltartalommal bíró tömegtakarmányt készíthessenek.

A szudánifű a kérődzők takarmányozásában jól beilleszthető, hiány pótló takarmány, de vajon a lovak takarmányozásában is ilyen jó beilleszthető? Nos, egyes gazdák szerint kiválóan alkalmas, mások pedig egyenesen tiltják a szudánifű lovakkal való bármilyen formájú etetését.

Először is tegyük tisztába mi is az a szudánifű.

A Szudánifű a Cirok (Sorghum) nemzetségébe tartozik melynek több 100 faja ismert, köszönhetően annak, hogy az egyes cirokfélék jól keresztezhetők egymással. Ebbe a csoportba tartoznak a cukorcirkok, a szemes cirkok, szudáni füvek és még sok más társuk.

A cirok fajok szárazságtűrő növények, melynek köszönhetően mindinkább teret nyernek a vetésforgóban. Takarmányozási érték szempontjából az egyes fajok között viszont igen nagy a szórás, kezdve a cukorcirok alacsony tápértékétől, a BMR-ek kiváló emészthetőrost tartalmáig. A szudánifüvek alapvetően jó beltartalmi értékekkel rendelkeznek, illetve ebben a csoportban is megjelentek a BMR hibridek melyekben a lignin szint jóval alacsonyabb a hagyományos hibridekhez képest. Hazánkban a szudánifű elnevezésbe bele tartoznak a Sudanense x Sudanense szudánifű és a Bicolor (szemes)x Sudanense hibridek is.

Amiben viszont minden cirok megegyezik, hogy tartalmaznak egy olyan ciánglikozidát (durrin), amely az élő szervezetbe kerülve egyebek mellett hidrogén cianidra (kéksav) hasad és mérgező. A növény a kezdeti fejlődése során termeli a legnagyobb mennyiségben (kb. a növény 50-60 cm-es magasságig emelkedett a szintje), de bármilyen stressz hatására a tenyészidőszak teljes szakaszában újra magas szintet érhet el a növény minden részében. Stressznek számít a kaszálás, rágás, taposás, hosszan tartó aszály, időszakos vízállás, jégeső, fagyás és a növényvédőszer használat is.

Általánosságban elmondható, hogy 60 cm-es növénymagasság alatt ezeket a növényeket semmilyen állattal nem etetjük és a stressz faktor megszűnése után legalább 10-14 napot várunk a betakarítással vagy legeltetéssel.

A kéksav mérgezés aggodalomra ad okot a cirok, a szudánifű vagy a cirok-szudánifű hibridek etetésekor. Ezek a fajok változó mennyiségű cianogén glükozidot tartalmaznak. A szudáni hibridek közül a bicolor x szudáni hibridek nagyobb mennyiségben tartalmazzák a vegyületet a szudáni hibridekhez (sudanense x sudanense) képest. A kéksav egy erős, gyorsan ható méreg, amely bejut az érintett állatok vérkeringésébe, és átjut az egyes szervekbe. Ezután gátolja a sejtek oxigénfelhasználását, így gyakorlatilag az állat fulladását okozza.

Az a növény tekinthető igazán mérgezőnek, amelynek 100 grammjában 20 mg-ot meghaladó hidrogéncianid (kéksav) képződik, de erősen mérgező növények esetében ennek háromszorosa is képződhet. Ezt a vegyületet egy kis ideig bálnavadászatokon is használták, melynek során a szigonyt vonták be a méreggel.

A haszonállatok közül a lovak reagálnak a legérzékenyebben erre a vegyületre, már igen kis mennyiség is visszafordíthatatlan károkat okoz a szervezetnek. A stresszhatás alatt lévő növény legeltetése vagy zölden etetése súlyos veseproblémákat, hólyaggyulladást okoz. Egy tapasztalatlan tulajdonos számára a mérgezés tünetei kólikának tűnhetnek (az állat kezdetben szokatlanul mozog és látszólag hasi fájdalmai vannak), azonban kis idő elteltével vizelet csorgást és véres vizeletet tapasztalunk.

A vemhes kancáknak is gondot okozhat a vemhesség első három hónapjában (feltehetően a kéksav tartalom miatt); a kancák elvetélhetnek, a csikók pedig összehúzódó ínakkal születhetnek. A mérgezés végzetes lehet a lovak számára, mivel jelenleg nincs rá kezelés és rosszak a gyógyulási esélyek. Így kijelenthetjük, hogy jobb, ha lovainkkal frissen nem etetünk szudánifüvet!

De mi a helyzet a belőle készített szénával?

Jó hír számunkra, hogy akár szénaként, akár szenázsként való tartósítás során ezek az anyagok kierjednek a takarmányból, azonban mindenképpen ajánlott bevizsgáltatni annak HCN tartalmát, mielőtt etetésre kerülne a sor.

Mint az korábban említettem, a bicolor x szudáni hibridek több kéksavat tartalmaznak, valamint vastagabb szárral is rendelkeznek a szudáni x szudáni hibridekhez képest. Az átlagosan ujjnyi vastag szár megnehezíti a száradás folyamatát, a rendeket sokszor kell forgatni és sokáig – akár 15 napig is – ki vannak téve az időjárási körülményeknek. Ezzel szemben az újra sarjadási potenciáljuk nagyon gyors és sok esetben mire a rendek megszáradnának már a sarjú növény rá nő a rendekre. Ugyan a szudáni x szudáni hibrid szára nádszerű és tény, hogy rövidebb idő szükséges a száradáshoz, legtöbb esetben a gazdák elsietik a széna bálázását és az eredmény ismételten egy rosszminőségű, penészes bála lesz.

Összességében elmondható, hogy a szudánifű állati takarmányozásra alkalmas bizony szabályok betartása mellett: szarvasmarháknak és juhoknak közepes odafigyeléssel kifejezeten ízletes, jó tápértékű szenázs készíthető belőle. Ellenben a lovak szudánifűvel való takarmányozása a mérgezés lehetőségének ismeretében semmilyen formájában sem ajánlott.

Következő cikkünkben bemutatjuk azokat a termeszthető tömegtakarmányokat, melyekből kis odafigyeléssel is nagyon jó minőségű szénát készíthetünk lovainknak, kiegészítve ezzel a gyepek alacsony termőképességét.

2024.01.17
Németh Paméla, területi képviselő, Sersia Farm Kft.
www.sersiafarm.hu/szudanifu-mint-takarmany
Képek forrása:
szudánifű kép: www.sersiafarm.hu
kiemelt kép: Ábrahám Alexandra

Honnan tudom, illik-e a nyergem a lovamra?

Lófelszerelés

Írta:

Ábrahám Alexandra

Jó nyereg, rossz nyereg…

Fontos, hogy ez a cikk elsősorban a rosszul illeszkedő nyereg felismerésére szolgál, azokra a jelekre koncentrál, melyekből gyanakodhatunk arra, hogy a nyereg nem kényelmes a ló számára. Emellett nagy hangsúlyt szeretnék fektetni ezen témakör biomechanikai elemzésének is. Ezt azért tartom fontosnak, mert sok lovas becsüli alá a jól kiválasztott nyereg fontosságát, ezzel rosszabb esetben maradandó károkat is okozva a lóban, mind fizikálisan, mind pedig mentálisan.

Pár pontban végig fogok menni a nyeregillesztés fontosabb alappillérein, de kiemelem (és ez még többször el fog hangzani), hogy amennyiben nyeregprobléma merül fel, mindenképpen nyerges szakemberrel vegyük fel a kapcsolatot, és ő nézze a nyerget a lovunk hátára. Ez is egy külön szakma, melyet rengeteg rutin és szaktudás formál.

Ahhoz hogy megértsük a nyereg hatásait a ló mozgására, elsősorban azt kell látni, hogy miért is oda nyergelünk, ahova. Ahhoz képest, hogy a lovunkon ránézésre egy igen nagy felület található, ahova nyugodtan kerülhetne a nyereg, ez korántsem igaz így. A nyeregnek rengeteg kritériumnak kell megfelelnie, és tökéletesen kell felfeküdnie ahhoz, hogy probléma mentesen használhassunk.

Az első pont amit figyelembe kell vennünk, az a ló lapockája. A lapocka veszélyeztetett területe a lapocka nyereg felőli, dorsalis fele, melyen maga a lapockaporc található. Amikor a ló lép, üget, vágtázik, olyankor a lapocka igen nagy mozgástartományban mozdul. Amikor a ló az első végtagját előre lendíti, a lapocka dorsalis vége, ilyetén módon a lapockaporc caudalisan, azaz a far felé mozdul. Egy túlzottan előre helyezett nyereg beleér ebbe a mozgástartományba, ami kellemetlen a ló számára, és huzamosabb ideig történő használat esetén erősen kötötté teszi az első végtagok mozgását, csökkenti a mozgástartományt, és rontja a mozgáskoordinációt. Ez erőteljes teljesítményromláshoz vezet, kiváltképp az ugró- és a díjlovaknál.

Maradván a csontoknál, szintén érzékeny terület a bordagumók (tuberculum costae) sora két oldalt a musculus longissimus dorsi mellett. A bordagumókat a nyereg terhelési pontjai nem érhetik el. És végül, de nem utolsó sorban szintén a csontokhoz tartoznak a csigolyák tövis nyúlványai (processus spinosus), végig a gerinc vonalon. Egy nyereg melynek a gerinccsatornája túl szűk, negatív ráhatással lehet a ló tövisnyúlványaira, mely erőteljesen fogja gátolni a ló elengedett, hátból történő munkáját.

Fontos tényező még a bordakosár. A lovak felépítésében a törzs egyik fő stabilizáló eleme a bordakosár, mely a hátnak hatalmas segítség abban, hogy azt a súlyt (ami például a ló belsőségeit foglalja magába) ne puszta izomerőből kelljen megtartani. Így a nyeregpárna sem lóghat túl az utolsó állbordán, tehát a nyereg nem lehet hátrébb mint a T18-as csigolya. Ennek oka hogy a lumbális szakasz stabilizálására már nem áll rendelkezésre borda, így ott a hát felől érkező terhelésre a ló jóval érzékenyebb.

Láthatjuk tehát, hogy rengeteg apró buktatót kell figyelembe venni egy nyereg illesztése során (lásd 1-es ábra). A ló izomzata már inkább szolgál egyfajta útmutatóként ebben. Két fontos izomcsoport van, melyek a nyereg helyzetét többé kevésbé meg tudják adni. Ezek a musculus latissimus dorsi, illetve a musculus longissimus dorsi (lásd 2-es ábra). Már csak az izmok elhelyezkedése is mutatja, hogy szinte egy nyereg formáját adja ki ez a terület. Ennek köszönhető, hogy amennyiben a nyereg nem megfelelő, akár a ló hátánál, akár a bordakosárnál, az az izomfunkció gátlásával erőteljes befolyásoló tényező a ló munkakészségét tekintve.

További befolyásoló tényező a musculus deep pectoral, mely a heveder szempontjából fontos.

Idegi tényezők is közrejátszanak, ebből a legfontosabb számunkra a 11-es agyideg, (11 cranial nerve) lesz. Ennek oka a reflexszerűsége, illetve az elhelyezkedése. Elhelyezkedését tekintve végig fut a musculus trapezius cranialis és caudalis felén egyaránt (lásd 3-as ábra), mely szintén beleesik egy rosszul illesztett nyereg zónájába. Ennek az idegnek a stimulációja fedeztetéskor lényeges, és a ló teljes evolúcióját hordozza magában. Amikor a mén fedez, ezen a területen gyakran megcsípi a kancát, ami reflexszerűen blokkolja az elülső végtagokat, és stabilizálja a hátulsóakat, hogy azok megbírják a mén súlyát. Bár adott szituációban ez előnyös, nyereg alatt kifejezetten hátrány, ha ez a mechanizmus megtörténik.

Emelett a gerincoszlopból, mint egy fából a gyökerek, úgy ágaznak szét az idegek, és alkotnak reflexpontokat (ezeket exteroceptív reflexeknek nevezzük). Ilyen reflexpontok bőven találhatók a ló gerincének lumbalis szakaszán is, mely például eredményezhet bakolást, ideges viselkedést, így ezeket is mindenképp fontos szabadon hagyni.

Tehát összegezve, a nyeregnek nem szabad rálógni a lapocka mozgástartományára, tehereloszlást tekintve a tövisnyúlványok és a bordagumók közé kell esnie, hogy egyiket se terhelje. Nem szabad túllógnia a T18-as csigolyán, ezáltal a bordakosáron. Le kell követnie a longissimus és latissimus dorsi vonalát, de nem szabad sehol túlzott terhelést mérnie az adott izmokra. A hevedernek egyenletesen kell eloszlatni a terhelését a deep pectoral-on. És akkor még nem esett szó a lovas oldaláról.

Mindannak fényében, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a nyeregnek, innen már a terhelési pontok alapján logikusan láthatóak a tünetek rossz nyereg esetén.

Az első, és talán legáltalánosabb tünet a hátfájás, amikor mindenki a nyeregre gondol. Ennek is több oka lehet, ezáltal több megnyilvánulása.

Egyrészt ha a korábban említett tövisnyúlványokat éri egy nyereg szűk gerinccsatornája az általában a hát beejtésével, folyamatosan felcsapott fejjel, erős merevséggel jár. Amennyiben a bordagumók kapják a terhelést az egy erőteljes hajlítási képtelenséget hozhat magával, valamint szintén a támaszkodás hiányát. Ha a ló hátára túl hosszú a nyereg (gyakori eset póniknál, frízeknél), akkor a hátulsó végtagok munkájának romlására lehet felfigyelni, mind maga az aktivitás romlik, mind pedig a laterális mozgásokra való hajlam. Emellett megnyilvánulhat erőteljes bakolásban, ellenszegülésben ugró szakágban (ott a lumbalis tájék izomzata kifejezett stabilizáló szerepet lát el, jobban mint bármely egyéb szakágban).

A lapocka folyamatos ingerlése az elülső végtagok aktivitásának, koordinációjának romlását hozza magával. Ilyenkor a ló eleje zárttá, inaktívvá válik, erőteljes kötöttség mellett. Szintén ugró lovaknál nagyon veszélyes, mivel ezt a problémát elől zárt, vagy előre csúszó nyereg váltja ki leggyakrabban, amely az ugrásról leérkezve (amikor a ló elejét a leginkább használná terhelés szempontjából) hatványozódik. Amikor az ugrás a leszálló ágban van, a lovas súlya is előre, lefele tolja a nyerget. A talajfogáskor mindez kiegészülve a gravitációs terheléssel, hatalmas súlyt rak az elülső kápára, mely ha nem jól oszlik el, akkor hamar okozhat súlyos problémákat.

A különféle izomcsoportok túlterhelése szintén szekciókra szedhető.

A hát túlzott terhelése, ezáltal a musculus longissimus dorsi funkcióinak gátlása a hátulsó végtag aktivitásának romlását eredményezi, súlyosabb esetben a ló a hátát beejti, zablát elköpi.

A musculus latissimus dorsi, és a deep pectoral valamilyen szinten egy kalap alá vehetők, ha a tünetek szerint csoportosítjuk őket. Mindkettő zárt, kötött elülső végtag mozgást eredményez, nagyban rontja a mozgáskoordinációt.

Kiemelten fontos, hogy ha bármit észlelünk az itt leírtakból, akkor keressünk fel egy nyerges mestert. Nem 100% hogy mindig a nyereg a ludas, de amennyiben igen, akkor egy teljes mértékben kiküszöbölhető problémát ne hagyjunk meg a lovunknak. Orvosoljuk mihamarabb.

Tehát néhány alap pillér összefoglalóként.

A gerinccsatorna legyen megfelelő méretű ahhoz, hogy szabadon hagyja a negatív mozdulatokat kiváltó reflexpontokat, és a hát érzékeny területeit, és ne lógjon túl a thoracalis szakaszon.

Figyeljünk a mar tájékra, a lapocka rendelkezzen elég szabad térrel ahhoz, hogy a mozgása ne legyen befolyásolva, illetve ne kapjon stimulációt a 11-es agyideg.

A heveder ne érje el a könyököt, és legyen megfelelő méretű a lóra (kifejezetten ajánlom az anatómiai hevederek használatát).

A megfelelő nyereg és nyereg illesztés egy kritikus pontja a lovakkal való munkának, így fontos hogy felismerjük a problémát, és minél hamarabb orvosoljuk azt.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage
2021.01.09

Hamarosan nyitja kapuit a TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás

Regeneratív gazdálkodás

Írta:

Frisch Andrea

A lótartás alapvető feltétele, hogy mindig rendelkezésre álljon jó minőségű, elegendő mennyiségű takarmány. Ezt vásárlás útján, valamint saját előállítás által lehet biztosítani. Akár így, akár úgy történik a takarmánybeszerzés, közös érdekünk, hogy a talajok megfelelő adottsággal, aktív talajélettel rendelkezzenek ahhoz, hogy az előállítás sikeres legyen.

Egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy az a gazdálkodási forma, amely eddig működött, hosszútávon a talajélet pusztulásához vezet, így változtatásra van szükség. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének fő küldetése megismertetni azokat a gazdálkodási lehetőségeket, amelyekkel földjeink kimerülése megállítható, a talajok belátható időn belül javíthatók. Nem elhanyagolható, hogy ezekkel a módszerekkel fenntartható, jövedelmező gazdálkodási forma alakítható ki, amellyel biztosíthatjuk, hogy mindig legyen takarmány az állatok előtt.

Ha Te is tudsz azonosulni ezekkel a célokkal, mindenképpen figyelmedbe ajánljuk a 2024.01.10-11-én megrendezésre kerülő TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítást, ahol mind a neves előadóktól, mind a kiállítóktól értékes tudást szerezhetsz a témában.

RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS! >

Kinek szól a rendezvény?

Az alábbi területeken tevékenykedőknek: szántóföldi növénytermesztők, állattartók, gyümölcsös, ültetvényes gazdák, kiskertesek, szaktanácsadók, élelmiszeripari érdeklődők, a tudományos élet képviselői, mezőgazdasági képzési területen tanuló diákok;
A változásra, változtatásra hajlandó, és a téma iránt érdeklődő gazdáknak;
Azoknak, akik már ezen az úton haladnak és tovább szeretnének fejlődni;
Azoknak a haladó gazdáknak, akik szívesen megismernék egymást, hogy tapasztalatokat tudjanak cserélni.

TMG REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás előadói

Antal Balázs
KRISNA-VÖLGY

2007 óta kertészkedek a Krisna-völgyben. Az elmúlt 10 évben fokozatosan álltam át a regeneratív, talajmegújító talajművelésre. Biogazdaságban dolgozok, amiben a talaj egészsége kiemelt fontosságú. Az elmúlt években csak jó tapasztalatom volt a csökkentett művelés és a takarónövények alkalmazása kapcsán.

PhDr. Lucia Balak
PHDR. LUCIA BALAK

Lucia and her husband Juraj are members of the Czech Association for Regenerative Agriculture. They started two organisations, social business Živá Záhrada with the long-term goal to restore the microbiome and soil biodiversity through quality compost and soil lab services and a research non-profit PedaVita with focus on citizen science and improved understanding of soil health in the context of plant, animal, human and environmental health. Lucia is a student of Dr. Elaine Ingham.

Bekecs Mátyás
CSALÁDI GAZDÁLKODÓ

Bekecs Mátyás családi gazdálkodó vagyok. Az Alföldön, a Tisza-tó közelében, Tiszaszentimrén gazdálkodunk, ahol szántóföldi növénytermesztéssel, gyepgazdálkodással és húshasznú szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozunk, körülbelül 500 ha-on.

Szeretnénk a talaj bolygatása nélkül (no-till), takarónövények alkalmazásával, a műtrágyák és vegyszerek elhagyásával, a szántóföldjeink legeltetésével (kb. 200 magyartarka szarvasmarhánk segítségével) egy olyan komplex, ökológiailag fenntartható rendszert kialakítani, ami megoldást nyújtana a jelenlegi problémáinkra.

Bellai Tamás
KITE ZRT., KERESKEDELMET TÁMOGATÓ MÉRNÖK

2010-ben mezőgazdasági gépészmérnökként végzett a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a KITE Zrt-ben. 2011-től fejlesztőmérnökként foglalkozott a precíziós gazdálkodás műszaki megoldásaival, illetve az ehhez kapcsolódó talajművelési rendszerek bevezetésével. Kiemelten foglalkozott az erózió elleni védelemmel és az ehhez kapcsolódó technológiák hazai kipróbálásával, megvalósításával. 2019-től gépüzemeltetést támogató mérnökként dolgozott, majd 2021-től kereskedelmet támogató mérnök pozícióban bemutató gépek szakmai felkészítésében és üzemeltetésében, illetve szántóföldi bemutatók és kiállítások szervezésében vállal szerepet a gépkereskedelemben dolgozó kollégák szakmai támogatása és oktatása mellett.

Berecz Sándor
CALMIT HUNGÁRIA KFT., AGRA ÁGAZATVEZETŐ

Berecz Sándor több, mint 2 évtizede tevékenykedik a mezőgazdaságban.

Korábban vetőmagnemesítő nagyvállalatoknál az új generációs portfóliók bevezetés előtti adaptációs és technológiai vizsgálatait végezte. Változó klíma- és talajadottságú, hazai és régiós termőhelyeken szerzett tapasztalataival a talajjavítás területén segíti a gazdákat.

Az osztrák Calmit közel 70 éves gyakorlattal rendelkezik a talajjavítás területén. A Calmit Agrar talajjavító megoldásai és termékei akár többféle talajhasználathoz, vagy vetésforgóhoz igazítva, a talajjavítók kijuttatásával is elérhető a gazdálkodók számára.

Boros Tomas
GAZDÁLKODÓ, FELVIDÉK

Közel 700 ha-on gazdálkodunk Érsekújvár es Nitra között, e mellett szolgáltatás nyújtással foglalkozunk es vetőgépek felújításával. 2013 óta kezdtünk el direktvetésen gondolkozni, de hosszú út volt amig ezt bevállaltuk.

Braun Zsolt
AGÁRÉRTÉKESÍTÉSI ÉS BESZERZÉSI VEZETŐ MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA

Több mint 25 éve dolgozom a mezőgazdaság különböző szektoraiban.
Pályám korai szakaszában a takarmányiparban és a hozzá kapcsolódó kereskedelemben, termékfejlesztésben tevékenykedtem.
Az elmúlt több mint 15 évben a Bunge Növényolajipari Zrt.-nél – többek között- a területi képviselői csapatunk, valamint a Talajteremtő projektünk vezetőjeként.
A Bunge egy integrált agrár- és élelmiszeripari nemzetközi társaság, amely az ún. „farm to fork”, azaz a termőföldtől az asztalig tartó termékláncban tevékenykedik. Egyik legfontosabb feladatunknak a hazai és a régiós fogyasztói igények maradéktalan kielégítését valamint a azok folyamatos változáskövetését tekintjük.
A kiemelt fontosságú „Talajteremtő” projektünk célja, hogy a világ vezető élelmiszerelőállító cégei által egyre inkább hangsúlyozott és meghatározott fenntarthatósági céloknak megfelelő – a talajmegújító gyakorlatot alkalmazó gazdálkodásból származó – alapanyag igények megfogalmazása és eljuttatása a különböző terményeket előállítók döntéshozóihoz.”

Dér Attila
DERALAND, ÜGYVEZETŐ, TULAJDONOS

Dér Attila a Deraland ügyvezetője, tulajdonosa. Mezőgazdasági gépészmérnök (Gödöllő, 1996).

A Deraland Kft. 2001 őszén azzal a szándékkal alakult, hogy modern, a termelési-, és üzemeltetési költségek csökkentéséhez nagyban hozzájáruló erőgép kiegészítő berendezéseket kínáljon a mezőgazdasági termelő szervezetek, ill. magángazdálkodók számára. Mottónk: Minden, ami a traktor körül számít …

Robert Dohál
CHIEF OF THE BOARD PD KRAKOVANY – STRÁŽE

PD Krakovany – Stráže: Established in 1991, after change of management in 2012, the Agricultural cooperative Krakovany-Stráže was struggling to run its activities. Today it became a well-known lively example of regenerative soil management in Western Slovakia (Trnava Region). Spreading on an area of 640 hectares, the cooperative applies regenerative agriculture techniques. Completely no-till and this season it had more than 10 crops without using any fungicides, insecticides or artificial fertilizers.

Farkas Flórián
Farkas Flórián okleveles mezőgazdasági mérnök talajmegújító gazdálkodó és szaktanácsadó.

A 28 hektáros, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság 2008 óta forgatás nélküli, 2018-tól talajmegújító (regenerativ) rendszerben működik. A gazdaság a délvidéki Bajmoki határában található, a Telecskai löszhátsagon, pár kilométerre a Szerb-Magyar határtól. Szaktanácsadóként 23 éve tevékenykedik.

Goldmann Dávid és Juhász Anna
Goldmann Dávid és Juhász Anna vezetik az Eger melletti közel 70 hektáros kis családi gazdaságot.

Állattartással, regeneratív mezőgazdasággal foglalkoznak.

Munkájukban az agrár területek biodiverzitásának növelésére, valamint az állatjólléti feltételek biztosítására teszik a hangsúlyt.

Franz Grötschl
A Boden-ist-Leben alapító és elnökségi tagja, a családjával együtt Burgenlandban egy tehenészetet üzemeltet, 75 ha-on gazdálkodnak, ebből 20 ha gyep. A terület jórészt nagyon homokos, száraz, kevés a csapadék.

dr. Gyulai Iván
ÖKOLÓGUS

dr. Gyulai Iván, ökológus, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” Alapítvány elnöke. Nevéhez fűződik a gömörszőlősi „fenntartható falu” kezdeményezés, a „Zsigerbeszéd” című filmsorozat, és a komposzthagyó mélymulcsnak nevezett, talajmegújító kertgazdálkodás gyakorlata, amelyet egyre többen követnek. Elkötelezett híve a természetesnek, a természettel való együttélésnek, azt vallja, hogy a Föld nem a vastól, nem a műtrágyáktól, nem a vegyszerektől, hanem az élet tiszteletétől és szeretetétől terem.

Hajnal Péter
AGRONÓMUS

Hajnal Péter vagyok, növényorvos végzettségem van, egy 530 hektáros vállalatban dolgozom agronómusként. Emellett 4 – 5 éve kezdtem a saját magánvállalkozásomat is beindítani. Nulláról kezdtem, nem volt se traktorom, se földem, semmim se. Jelenleg kb. 45 ha-on gazdálkodom otthon. Az elejétől fogva a talajmegújító módszerekkel képzeltem, hogy gazdálkodni fogok, igy az ekét sose használtam. Rengeteg hibát követtem el az elmúlt időszakban, ami a helyes gazdálkodást illeti. Rengeteget tanultam belőle, és a jelenlegi piaci helyzet mutatta meg, hogy egy vállalkozásban komoly döntéseket kell hozni, illetve oda kell tenni magát teljes emberként pl. hogy túléljen egy ilyen válságot, mint ami jelenleg van itt Közép – Európában.

Hegedűs Sándor
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ

DATE Általános agrármérnök 1984.
DATE Növényvédelmi szakmérnöki 1987.
FVM Herbológus képzés.
35 évig szántóföldi növénytermesztés, növényvédelem.
8 éve EAT módszer a Sersia Farm Kft-vel karöltve.

Hollósi Dávid
ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MBH BANK AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI ÜZLETÁG

Gazdasági agrármérnök és pénzügyi-számviteli szakember, 20 éve foglalkozik agrárfinanszírozással. Jól ismeri a vidék gazdaságát, de ugyanígy mezőgazdaság és élelmiszeripar nagyvállalati szegmensét is, és nagy figyelmet fordít a globális, regionális és helyi folyamatok összefüggéseinek bemutatására. Vezetésével jött létre és működik a magyar bankszektor egyetlen önálló agrár- és élelmiszeripari üzletága. A Magyar Bankszövetség agrár munkacsoportjának elnöke, aki aktívan részt vesz az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány munkájában is. 2023-ban év agrárpiaci szakértője. Munkája során az egységes élelmiszer-gazdaság finanszírozására helyezi a hangsúlyt, és rendkívül fontosnak tartja az agrárium érdekeinek hatékony képviseletét, ezáltal is elősegítendő a hatékony agrárfinanszírozást és -politikát.

Horváth Attila
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ

Horváth Attila vagyok, 2014 óta dolgozom növényvédősként Baranya délnyugati, és Somogy déli területein. Száznál több partnerrel állok kapcsolatban, több mint 10 000 hektárra látok rá, mind a gazdák, mind a termőhelyek igen változatosak, eltérő igényekkel. A sarat és a port szeretem, a papírmunkát nem.

Dr. Juhász Anikó
AGRÁRMINISZTÉRIUM AGRÁRGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRA

Juhász Anikó 2018-tól az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. 2015–2017 között az AKI (Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest) főigazgatója volt. Egyetemi végzettségét a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen (1997) szerezte, PhD fokozatát pedig a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi doktori iskolájában (2010). Tizenhét éves tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-ellátási láncok és a kapcsolódó szakpolitikai kutatások területén, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára. Az unió kutatási keretprogramok agrárium számára releváns pályázati felhívásai esetében projekt- és programértékelő 2012 óta. Az Európai Unió Mezőgazdasági Kutatási Állandó Bizottságának (SCAR) agrártudás és innovációs rendszerekkel foglalkozó stratégiai munkacsoportjának (AKIS SWG) társelnöke 2017–2022 között.

Kassai Lajos
LOVASÍJÁSZ, KASSAI-VÖLGY

www.kassai-lovasijaszat.hu

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor
MATE NÖVÉNYTERMESZTÉSI-TUDOMÁNYOK INTÉZET

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor, egyetemi tanár vagyok, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének, Kaposvári Campusán dolgozó munkatársa. E szervezeti egységen belül az Alkalmazott Takarmánynövény-termesztési Csoport vezetője. Kutatási területem elsősorban a szántóföldi kártevők biológiai, ökológiai kutatásait érintik. Ezen kívül kiemelten foglalkozom még a rejtett életmódú károsítók képalkotó technikákkal (CT, MR, stb.) történő elemzéseivel, valamint a raktári kártevők környezetbarát védekezési kutatásaival. E tématerületeket érintve mintegy 350 közleményem jelent meg, melyből 110 tudományos jellegű, míg 145 tudomány népszerűsítő publikáció. Emellett 7 önállóan írt és szerkesztett könyvem jelent meg az agro-zoológia tématerületéből, melyek közül az utolsó „Szántóföldi kárdiagnosztika” címmel 23.11.08-én került forgalomba.

Koszty Viktor
AGREENA APS, ORSZÁGFELELŐS

Az Agreena ApS csapatát erősíti 2022-től, jelenleg mint országfelelős. A vállalat fő profilja a mezőgazdaság bevonása az önkéntes szén-dioxid piacra, továbbá támogatni a Regeneratív gazdálkodás (Regen AG) elterjedését. Az utóbbi 10 évet agrár értékesítésben töltötte, főleg farm menedzsment rendszer értékesítésével. Előtte vetőmag előállítással és értékesítéssel foglalkozott.

Kökény Attila
TALAJMEGÚJÍTÓ TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTŐJE, A NESTLÉ LENS TANÁCSADÓJA

A talajmegújító technológiák alkalmazója és fejlesztője 2010 óta. Grafikusként, majd informatikai vezetőként dolgozott korábban, amely munka mellett kezdett gazdálkodni a talaj regenerációjára építő, takarónövényes no-till technológia alkalmazásával. 2012 óta tervezi és alkalmazza a legsikeresebb takarónövény keverékeket a magyar piacon. 2014-től ökológiai termesztésben használható búzafajták minimum művelésű és no-till termesztéstechnológiai kísérleteit végezte saját tervezésű no-till vetőgépével az ÖMKI programjában. 2016-ban tervezte meg a RAD direktvetőgépet, amely a 400 hektár alatti gazdaságoknak segít a no-till technológiára való áttérésre. 2018-ban alapította meg a Talajmegújító Gazdák Egyesületét, amely összefogja a magyar regeneratív szellemű gazdálkodókat. Az elmúlt évek során több gazdaságban segített a regeneratív átállási folyamat elindításában és a TMMG keretrendszeréről szóló előadásain több ezer termelőnek adta át az alapismereteket a takarónövényes no-till sikeres alkalmazására épülő gazdálkodáshoz. 2021 óta a NESTLÉ LENS talajmegújító mezőgazdasági programjának tanácsadója, amely a NESTLÉ/Purina beszállítóinak regeneratív átállási folyamatát segíti.

Lengyel Zoltán
TÁNCOSKERT

Lengyel Zoltán a Hajdú-Bihari Polgáron vezeti a Táncoskert nevű családi gazdaságot, melynek teljes területe bio minősítés alatt áll. Elsősorban legeltetett állatairól és a húsok direkt értékesítéséről – közösségi gazdaság és villámpiac formájában – ismert. Természetesen a legelő területekhez szántók is tartoznak, ahol az állatok számára termeli meg a takarmányt. A gazdálkodás mellett különféle szervezetekben aktív. A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület elnökségi tagja, a Regeneratív és Fenntartható Mezőgazdaságért alapítvány és a magyar Savory hub elnöke, Savory Accredited Professional, EARA alapító tag.

Padra István
KOMPOSZTÁLÁSI SZAKÉRTŐ

Az elmúlt 12 évben szerves hulladékok újrahasznosításával (komposztálással) foglalkoztam ipari léptékben, mely során mezőgazdászi- és környezetvédelmi irányelvek mentén igyekeztem a természeti körforgásba minél több hasznos anyagot „visszaterelni”. Korábban középiskolában tanítottam mezőgazdasági- és környezetvédelmi szakmacsoportokban. Családi gazdaságban nőttem fel, jelenleg itthon építem a kert talaját a biointenzív önellátás felé, melynek alapja a szervesanyag stabilitás (komposztálás).

Palik Ferenc
SZÁPÁRI ÖKOFARM ÉS BIOMALOM

A bakonyi dombok között családi gazdaságként működünk, a növénytermesztést állattartással egybekötöttük, és a talajmozgatást megszüntettük.

Dr. Parádi István
ELTE TTK NÖVÉNYÉLETTANI ÉS MOLEKULÁRIS NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK, ADJUNKTUS

Parádi István az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa, fő érdeklődési területe a növény-mikróba szimbiózisok és a növényi stresszélettan, amelyben 25 éves hazai és külföldi kutatási tapasztalattal rendelkezik. 2022 óta az ExperiPlant Kft. társalapítója és ügyvezetője, céljuk a kutatási tapasztalatok és a szigorú tudományos szemléletmód összekapcsolása a mezőgazdasági gyakorlattal, különösen a fenntartható és biológiai alapú megoldások fejlesztése terén.

Pecze Rozália
SYNGENTA KFT.

Az elmúlt 30 évben növényvédelmi és talajvédelmi feladatokban dolgozom a Syngenta Kft-ben. Tapasztaltam hogy meg lehet állítani a talajpusztulást és növelni lehet a talajok egészségét és a biológiai sokszínűséget az agráriumban.

Branimir Popov
DRAGRO, PRIMETRINITY, IGAZGATÓ

A Prime Trinity igazgatója, regeneratív mezőgazdasági projekteket valósít meg, szoftvereket és hardvert fejleszt a precíziós és regeneratív mezőgazdasághoz, valamint gépeket értékesít a regenerátiv és precíziós mezőgazdasághoz.

A Dr. Agro YouTube csatorna frontembere, aki 2017 óta foglalkozik Szerbiában a regeneratív mezőgazdaság témájával és annak jövőbeni fejlesztésével.

Rostislav Mátl
SPOLEK PRO REGENERATIVNÍ ZEMĚDELSTVÍ

Chairman of the company DVP Agro a.s. (dvpagro.cz), which farms regeneratively in South Moravia and is a founding member of the Association for Regenerative Agriculture (regenerative.cz). We try to put regenerative farming methods into practice and share our knowledge with the public and members of the association.

Dr. Szabó Emese
KITE ZRT., FEJLESZTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ

Agrárkémikus agrármérnökként és növényorvosi szakirányon végzett, doktoriját agrokémiai témában írta, melyben az új talajvizsgálati módszerek tápanyag-gazdálkodási gyakorlatba történő integrálásának lehetőségét vizsgálta. Tíz éve dolgozik a precíziós gazdálkodás területén meghatározó szereplőként jelen lévő KITE Zrt.-nél, jelenleg fejlesztési osztályvezető beosztásban. Részt vesz a Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) – elsősorban a tápanyag-gazdálkodási és öntözési szaktanácsadási tevékenység – fejlesztésében.

Szunyogh András
DEDES PROJEKT

Az idei OMÉK-on megkaptam a 2023 Fiatal Agrárszakember Mezőgazdasági Nagydíj-at, a DEDES magán agrárökológiai program keretében regeneratív mintabirtokot hozunk létre, amelyen belül legeltetési kísérleteket folytatunk szarvasmarhákkal (vörös angus) és lovakkal (akhal-teke).

Tóth Győző
TERMÉSZETBARÁT KERTÉSZ

Tóth Győző vagyok. 35 évvel ezelőtt biokertészként kezdtem a kertészkedést. Miután a bio iparággá alakult, én a természet felé vettem az irányt. Így lettem természetbarát kertész.

Munkásságom céljai:

ellátni a családot egészséges táplálékkal;
az általam művelt földet kifogástalan állapotban továbbadni unokáimnak;
az évtizedek alatt megszerzett tapasztalataimat közkinccsé tenni.

Dr. Tóth Zoltán
EGYETEMI DOCENS, TANSZÉKVEZETŐ, MATE NÖVÉNYTERMESZTÉSI-TUDOMÁNYOK INTÉZET, AGRONÓMIA TANSZÉK, GEORGIKON CAMPUS KESZTHELY

A földműveléstan, földhasználat, növénytermesztés szakterületéhez tartozó tantárgyakat oktatja. Kutató munkája elsősorban a Keszthelyi Tartamkísérletekre épül és az eltérő tápanyagellátás, szervesanyag gazdálkodás, vetésforgó és talajművelés produktivitásra és talajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálatára irányul. Több hazai és nemzetközi kutatási projektben vett/vesz részt vezető kutatóként, jelenleg két H2020 projekt (SOILGUARD, LEX4BIO) kutatóhely vezetője.

Vázsonyi László
VULCANAGRO KFT., ALAPÍTÓ

53 éves, vegyipari-gépészmérnök végzettséggel. Családos, 4 gyermek apukája vagyok. A VulcanAgro Kft alapítója és megálmodója vagyok. Terméket fejlesztek, szaktanácsolok és vezetem a VulcanAgro Kft-t. A filozófiám pedig, hogy sokkal többet kellene törődni a talajjal, érteni a benne zajló folyamatokat. Kevesebb vasat kellene használni, több időt hagyni, hogy regenerálódjon és feleslegesen nem kellene terhelni tápanyagokkal, növényvédő szerekkel, taposással.

Frisch Andrea 2024.01.08
Forrás: https://tmg.hu/

Izomelfajulásos izomfesték-vizelés

Írta:

Ábrahám Alexandra

Ünnepi betegség, mely nem is olyan ünnepélyes…

Az ünnepek a lovasok számára nem minden esetben a felhőtlen pihenésről szólnak. Aki lovat tart, annak mindig el kell azt fogadnia, hogy ez egy idő- és energiaigényes életvitel. A lovaknak kiemelten fontosak a kiegyensúlyozott mindennapok, a rutinszerű edzésmunka és takarmányozás, ezt azonban a hosszabb ünnepek felboríthatják.

Az ünnepek alatt jelentősen megnövekszik a kólikás lovak száma, valamint a boxban maradt lovak gyakran tesznek magukban kárt az istállógőznek köszönhetően. Mindezen, talán ismertebb problémák mellett az ünnepekhez köthető az izomelfajulásos izomfesték-vizelés is, köznyelvi megnevezésén az ünnepi betegség.

‘Beceneve’ a múltban keresendő. A betegség a leggyakrabban az igáslovak körében fordult elő, amikor azok hosszabb ünnepek (húsvét, karácsony) alatt mozgás nélkül álltak bent az istállóban, de továbbra is a kemény munkának megfelelő abrak adaggal. Ezt követően az ünnepek után a lovat befogták, és egyből az ünnepek előtti magas intenzitású munkát végeztették vele. Ez eredményezhette az ünnepi betegséget. A betegség fő tünete az izomfesték vizelés, illetve az erősen kötött mozgás, leggyakrabban a ló hátuljától.

Bár az izomelfajulásos izomfesték-vizelés nem csak a ló izomzatának a megbetegedése, mindazonáltal az izomzat erősen érintett a betegségben. Leginkább a nagyobb izomtömeggel rendelkező, málhásabb lovak (hidegvérű, sodrott) a veszélyeztetettek. A betegség kockázata akkor növekszik, amikor a ló több napot bent áll a boxban, nincs lehetősége jártatásra sem. Emellett az abrak adagja viszont kemény munkára van beállítva, ami folyamatosan túlzott mértékű energiával látja el a lovat. Maga a betegség könnyen felismerhető. Ha a ló több napi pihenő után hirtelen magas intenzitású munkát végez megfelelő előkészítés nélkül, akkor egy bizonyos időn belül (5 – 10 – 30 perc) a ló mozgása kötötté válik. A kötöttség mellett jellemző a remegés, túlzott mértékű izzadás, a ló hátuljának rogyadozása. Ez súlyosabb esetben a ló összeeséséhez is vezethet. Ilyenkor a ló izomzata (főként a farizmok) érezhetően merevvé, duzzadttá válnak. Ennek oka, hogy az adott izomcsoportokban az izomrostok elkezdenek elhalni. Ezek az izomrostok megduzzadnak, és képtelenné válnak az összehúzódásra, ez okozza az izommerevséget, és az erőteljesebb izomfunkcióra való képtelenséget.

Emellett a ló vizelete sötétbarnás-vörösessé válik. Ilyenkor ürül a kioldódott izomfesték. A betegség súlyos esetben a vese erőteljes károsodásával – ezt a vesében felhalmozódó izomfesték váltja ki -, akár az állat elhullásával járhat, így kiemelten fontos állatorvost hívni.

A betegség kialakulása ahogy látjuk kifejezetten gyors. Abban hogy mennyire súlyos a kór lefolyása, nagyon nagy szerepet játszik, hogy milyen hamar tudjuk felismerni azt. Ha a lovas/hajtó időben ismeri fel a betegséget, és a ló nem fekszik el, akkor megfelelő állatorvosi ellátás mellett jó esélye van a lónak a teljes felépülésre. Mind ehhez fontos, hogy ahogy felismerjük a kórt, a lovat azonnal le kell állítani, nem szabad tovább mozgatni, minimalizáljuk az izom és a szervezet terhelését. A kockázati tényezőt növelő szegmensek jól láthatóak (nagyobb, erősebb alkatú lovak, hosszabb pihenő, magas szintű abrakolás mellett), ezeket érdemes észben tartanunk, hogy érintenek-e minket.

De lássuk a prevenciót. Ennél a betegségnél kiemelten fontos, hogy előrelátással és körültekintéssel kezeljük a lovunkat az ünnepek alatt, és a mindennapokban egyaránt. A lovunk takarmányozásának megfelelő beállítása, főleg az abrak takarmány esetén szintén kritikus, ne etessük túl a lovat, mert az pihenő alatt szintén negatívumhoz vezethet. Amennyire tehetjük ne hagyjuk a lovat a boxban, legalább jártatóba, sétálni menjen ki az ünnepek alatt is. Kritikus továbbá a munkába való visszahozatal. Sokan úgy gondolják, hogy 2-3 nap nem oszt, nem szoroz. Ez teljes pihenő esetén nem igaz, főleg a veszélyeztetett lovaknál. Így ilyenkor is érdemes egy-két nap átmeneti időszakot adni a lónak, azelőtt, hogy komoly terhelésnek vetnénk alá. Számításba kell természetesen venni azt is, hogy a ló több nap pihenő után kifejezetten energikus, ilyenkor az első nap mindenképpen érdemes kontrollált munkában tartani a lovat, így elkerülhetjük a bajt.

Összegezve az ünnepi betegség egy olyan kórság mely gyorsan kialakulhat, és végkimenetele olykor végzetes. Emellett, amennyiben a lovas tisztában van a betegség sajátosságaival, akkor egyrészt könnyedén felismerhető, és megelőző lépéseket is hatékonyan tehetünk. Ha ilyen esetekben csak enyhe kötöttséget észlelünk a ló mozgásban, azonnali hatállyal szüntessük be a mozgatást, és pihentessük a lovat. Ha a vizelete nem színeződik el, akkor is érdemes szakemberre bízni a helyzet súlyosságának megítélését, és nem kockáztatni.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
SmartHorseMassage
Borító kép forrás: pexels.com
2023.12.21

A leggyakoribb gyógynövényes kérdések – interjú Kozma Gabriellával

Írta:

Frisch Andrea

Kozma Gabriella, agrármérnök, biológus, a Pacitea megálmodója és vezetője. Gabriella 4 évvel ezelőtt súlyosan kehes lovuknak életét próbálták megmenteni. A gondos állatorvosi kezelések és a szteroidok ellenére is rohamosan romlott a ló állapota, az altatást javasolták. Gabriella, akinek a szakterülete a növénybiológia, azon belül is a természetes hatóanyagok vizsgálata farmakognózia, úgy döntött beveti élesben a tudását, hiszen nincsen veszteni valója.

Gabriella ekkor készítette el első gyógynövényes keverékét, amelynek hatására 4 nap múlva(!) tünetmentes lett a ló.

Az állatorvosok ledöbbentek, és egyre több ismerős, ismeretlen felkeresést kapott gyógynövénykeverék készítésre.

1. Milyen esetekben nyújt segítséget a gyógynövénykezelés, milyen betegségek gyógyítására lehet használni őket?

Többféle indikációra készítünk gyógynövény keverékeket. Érdemes tudni, hogy egy gyógynövényben nem egy hatóanyag van, mint a szintetikus gyógyszerekben, hanem sokszor 30-nál is több (százas nagyságrendű) jótékony vegyületet tartalmaznak. Ezek több ponton képesek hatni a szervezetre, szinergensen erősítik egymás hatását. Képesek vagyunk hatni a légzőszervi, emésztési problémákra. Tudjuk javítani a mozgásszervrendszert, készítünk immunerősítő, és nyugtató hatású keverékeket is. Vannak olyan gyógynövények is, amelyeknek kiváló gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van. Sőt még a hormonháztartásba is képesek vagyunk beavatkozni. Természetesen az ilyen jellegű növények alkalmazása megfelelő szakértelmet igényel, mert aminek hatása van, lehet mellékhatása is!

2. Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?

Vannak olyan keverékeink, amelyek kiválóak megelőzésre, illetve enyhe lefolyású betegségek kezelésére. Jellemzően ott tudunk a herbákkal segíteni, amikor még nem feltétlenül indokolt a gyógyszeres kezelés, de a problémát semmiképpen sem szabad a figyelmen kívül hagyni. Nagyon elszomorító számomra, amikor már szinte végstádiumban lévő ló miatt keresnek meg, hogy bennem van az utolsó reményük. Mint ahogy a saját, vagy kétlábú szeretteink esetében sem várjuk meg, hogy egy betegség teljesen letarolja a szervezetet, így állataink egészsége érdekében is meg kell tenni a megfelelő lépéseket időben.

3. Hogyan zajlik a kezelés, mennyi idő múlva fejtik ki az egyes gyógynövények a hatásukat?

Nagyon széleskörűen lehet a gyógynövényeket alkalmazni. Lehet külsőleg, borogatásként, krémben. Lehet belsőleg, ez történhet friss etetéssel, szárított herbák adagolásával, vagy alkalmazhatunk vizes kivonatokat (teát) is. Használhatók prevencióra kúraszerűen, vagy bizonyos betegségek kezelésére, gyógyszeres terápiák kiegészítésére. Változó, hogy mennyi idő alatt fejtik ki a hatásukat. Valamelyiknél több nap vagy hét is eltelik, mire érezteti a hatását, más növények hatóanyagait pedig akár fél óra múlva már ki lehet mutatni a vérből, és képesek is kifejteni hatásaikat igen rövid idő alatt.

4. Milyen eredményeket lehet elérni a gyógynövényekkel?

Az eredmény függ a kezelni kívánt problémától, és annak súlyosságától. Nem vagyunk gyógyszerellenesek, van, hogy a gyógyszeres kezelés kiegészítő terápiájaként alkalmazzuk. Kevésbé súlyos esetekben is megéri a gyógynövények felé fordulni, illetve léteznek olyan problémakörök, ahol a gyógynövények erejével, legalább akkora eredményt lehet elérni, mint a szintetikumokkal. Például bizonyos légzőszervi, emésztőrendszeri problémákat igen eredményesen tudunk kezelni herbákkal. Léteznek erős gyulladás csökkentő, és fájdalom csillapító hatással bíró gyógynövények is.

5. Mire kell figyelni a gyógynövények kiválasztásakor?

Saját magunk által szedett gyógynövényeket csak akkor alkalmazzunk, ha megfelelő ismerettel rendelkezünk a gyűjtendő fajokról, és azok szervezetre gyakorolt hatásairól. Amennyiben vásároljuk a herbákat, mono készítmények esetén (egyféle összetevő) alaposan tájékozódjunk a hatásairól, lehetséges mellékhatásairól, a kezelés időtartamáról, és az adagolásról.

Ha gyógynövény keveréket veszünk a lovunknak, feltétlenül olyat válasszunk, amelyet olyan szakember állított össze, aki tisztában van a növények hatóanyagaival, és azok alkalmazásával. Hasznos lehet, ha a termék fejlesztőjével, vagy képzett szaktanácsadóval kapcsolatba lehet lépni, és feltehetjük neki felmerülő kérdéseinket. Sokat elárul egy termékről, ha az „csak” takarmánykiegészítőként van regisztrálva, vagy még engedélye sincs. Érdemes megvizsgálni az összetevőket is, ha mindenféle lisztet, korpát sorolnak fel benne, akkor tulajdonképpen a térfogat növelőkre költjük a pénzt.

6. Mit tehetünk, ha a ló nem szívesen fogyasztja a gyógynövényeket?

Ideális esetben egy gyógynövényes receptúra megalkotója arra is figyelmet szentel, hogy olyan alkotók is szerepeljenek az összetételben, amelynek íz és illatanyagait a lovak kedvelnek. Ha lovunk mégis annyira válogatós, hogy a vödörből is „eltartott kisujjal” iszik, úgy egy kis alma, vagy marokkói fodormenta, mindig megteszi a hatását.

7. Kiket támogattok?

Szívünkön viseljük a versenyzői utánpótlás támogatását, és ezeknek a versenyeknek a szponzorálását. Ezért, évek óta szoros együttműködésben vagyunk a Magyar Lovas Szabadidősport Szövetséggel. Díjazni szoktuk a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság versenyein a dobogósokat, illetve támogatjuk a Hortobágyi Lovasnapok versenyeit is. Éves szerződésünk van a Western Lovas Szövetséggel is, hiszen quarter horse lovaink vannak, hozzájuk húz a szívünk.

Néhány valós történet

Ebben a képsorozatban, egy mentett fríz csikó látható, akin papilloma vírus okozta, súlyos bőrelváltozások vannak. Pacitea Immunot, és máriatövismag pelletet alkalmaztunk. Képek sorrendben a gyógyulás folyamatáról.

Az alábbi képen, egy bőrproblémás lovat kezeltünk Pacitea Ekce Mix-el, és Immunoval.

Súlyos lábsérülés kezelése 100% ördögcsáklyával és Lendület keverékkel.

Nagyon súlyos ekcémát kezeltünk Pacitea Ekce Mix-el.

A képeken látható ínszakadást 100% ördögcsáklyával kezeltük.

Ezen a képsorozaton egy szarkoid kezelése látható. Az első képeken, hagyományos módon, egy speciális, maró hatású krémmel kezelték. Itt jól látható, hogy kiterjedt seb keletkezett, majd a szarkoid elkezdett visszatérni (szarkoid krém 3-as kép). Ezután, a tulajdonos kérésére kezdtük meg a kezelést, a Pacitea gyógynövényeivel. Pacitea Immunot, és máriatövismag pelletet kapott. Jó látható, hogy a szarkoid teljesen visszahúzódott, és egy szép gyógyulási folyamat következett be.

A ló térd ízülete

Írta:

Ábrahám Alexandra

Kell a motor generál?

Nem véletlen tekintenek a ló hátulsó végtagjaira a motorjaként, hiszen az erő túlnyomó része innen ered a lovak mozgásformái során. A hátulsó végtagnak pedig fontos, központi eleme a térd ízület.

Angol megnevezése különbözik az emberi térdétől, a ló térdére a ‘stfile’ a megfelelő kifejezés. A ló térd ízülete azonos funkciót lát el, mint az emberi térd, röviden hajlít, és nyújt. Viszont mindennek a kivitelezése közben a ló térde számos kritériumnak, terhelési tényezőnek kell hogy megfeleljen. Ahogy azt a bevezetőben is említettem, a ló hátulja a motorja. Innen ered az előre hajtó energia, míg az elülső végtagok hordják a ló, és lovas rájuk eső terhét, illetve koordinálják mozgást. Miközben a ló hátulja is hord egy adott terhet, előre fele is kell lendítenie a ló súlyát, vagy akár adott esetbe előre – felfelé (lásd ugrás). Mindezt maximális stabilitás mellett kell véghez vinnie, hogy ne sérüljön maga az ízület, és a lehető legnagyobb mozgási precizitás legyen elérhető.

Hogy a működését, veszélyfaktorokat, degradációkat láthassuk, először tisztában kell lenni az ízület felépítésével. A ló térd ízülete egy úgynevezett tökéletlen ízület, ahol az ízületet alkotó csontok nem illeszkednek egymásba. A térd ízület a ló testének legnagyobb és egyben legkomplexebb ízülete is. Elhelyezkedését tekintve a femur, és a tibia találkozása. Az ízületben még egy csontnak is fontos szerepe van, mely a patella csont, a femur alsó végén helyezkedik el, és a négyfejű combizomhoz (musculus quadriceps femoris) csatlakozik. A patella csont a femur végződésénél, a trochleáris barázdában csúszik fel és le, annak megfelelően, hogy a térd ízület milyen állásban van. Így a térd nem képes (ideális esetben) oldal irányú mozgásra, csak hajlik, és nyúlik. További alkotó elemeket tekintve a ló térd ízületét több szalag (patella szalagok, kereszt szalagok) és porc (C-porcok, más néven meniscus, és ízületi porc) alkotja. A szalagok hivatottak a térd ízületet stabilan tartani, míg a porcok a megfelelő erő elnyelést, és súrlódás mentes működést segítik elő. Emellett a meniscus-nak van úgyszintén stabilizáló szerepe is. A térd ízületnek ahogy látszik, számos egyedi alkotóeleme és megoldása van.

Amellett hogy ez az ízület bonyolult anatómiával bír, számos előnye van a teherbírás, mobilitás mellett. Ez a komplex kialakítás teszi lehetővé a lovak egyik anatómiai érdekességét, hogy a ló képes legyen erőkifejtés nélkül patán maradni amíg például alszik. Mindez a patella huroknak köszönhető. A mechanizmus a következő: A patella, és a belső, illetve középső patella szalag egy hurkot képeznek. Amikor a négyfejű combizom a patellát a trochleáris barázdában felhúzza, a hurok a belső barázda kiemelkedő bütykébe akad, így statikailag rögzíti a térd ízületet. És ugyebár ha a térd ízület nem mozdul, akkor a csánk ízület sem, mivel ők ketten csakis szinkronban mozdulnak. Ha a térd hajlik, akkor a csánk is, ha nyújtva van, akkor a csánk ízület is nyújtva van.

Végeredményben izomerő befektetése nélkül képes a ló állva maradni.
Ez a képesség egy fajta veszély faktor is lehet egyben, és itt át is térünk a térd ízületre leselkedő veszélyforrásokra.

Ha már a patella huroknál jártunk, akkor a hasznossága mellett lássuk mi lehet a probléma. Amellett hogy a ló ennek köszönhetően képes állva is aludni, és így hamarabb nekiiramodni ha veszélyt érez, ez a mechanizmus felelős az egyik legismertebb térd ízületet érintő problémáért is, a ‘sticky stifle’-ért. Ebben az esetben a látható tünet az, hogy a ló egyik hátulsó végtagja nyújtva megmerevedik. Számos lovas találkozhatott már a jelenséggel. Ilyenkor a már korábban említett mechanizmus játszódik le, azonban a ló nem képes a patella hurkot kiakasztani, így a térd ízület, és vele szükségszerűen a csánk ízület is nyújtva marad. Ez a ló számára kellemetlen, valamint ha rosszkor történik meg akkor igen sérülésveszélyes. Mindemelett hosszú távon az ízületre sincs jó hatással. Szerencsére legtöbbször egy hátra léptetés megoldja a problémát.

Térd ízület működése — Térd ízület – Patella fixáció

A térd ízület problémájának további tünetei, jelei is lehetnek. Ilyenek a vágta minőségének romlása, négyütemű vágta, rövid vágtaugrások. Ügetés – vágta – ügetés átmenetek minősége nagyban romlik. Patahegyét a homokban húzza. Illetve a térd ízület problémájára utalhat a dombnak fel mászatás, és lefele ereszkedés nehézsége is.

A tünetek a következő problémákra vezethetők vissza nagy általánosságban. Ahogy minden ízület, úgy a térd ízület is képes ízületi gyulladás elszenvedésére. Speciálisan a meniscus is sérülhet, melynek a sérülése jószerével a mensicus szakadása, akár porcleválása. Ide sorolandó még az osteochondrosis (mely a csontot érintő probléma), és a különféle traumák általi sérülések, mely kihathat az ízület bármely elemére, elemeire.

Mindezen problémák, bár nem teljes mértékben szakághoz köthetőek, de vannak olyan szakágak ahol gyakoribb az előfordulás. Ezek a lovastusa, a magas szintű díjlovaglás, galopp, távlovaglás, és a gátverseny. Bár mondhatni hogy minden olyan szakág, ahol magas tempó mellett van erőteljes terhelés veszélyeztetett ebből a szempontból. Emellett a térd ízület egyik legnagyobb ellensége a folyamatos, repetitív sokkhatás, mint minden ízületnek (ilyen lehet az elugráskor terhelés is). A díjlovaglás egész más szempontból jelenthet kockázati faktort. A magas szintű díjlovaglás során több olyan feladat is van, melynél a ló hajított törzzsel, hátuljára ülve oldal irányú mozgást végez (legegyértelműbb példa erre a piruette), mely során a térd stabilitása igencsak próbára van téve. Itt leszögezném, hogy ez nem azt jelenti hogy ezek a szakágak károsak, sőt ha a feladatok elő vannak megfelelően készítve, és a lónak megvan az kellő kondíciója, akkor hosszú távon ezek a gyakorlatok kifejezetten jó stabilitást adhatnak a térd ízületnek.

Immáron tudjuk azt, hogy milyen veszélyfaktorok vannak, mik a tünetek, és melyek a legveszélyeztetettebb szakágak. Most lássuk a prevenciót és a kezelési normákat. A prevenció során több korábbi alapelvemre kell visszautalnom.

Első, hogy a lovat mindig a kondíciója, és nem a kora alapján eddzük. Az hogy a ló már 6 éves, 7 éves nem jelenti azt, hogy képes is azon korosztályos versenyek teljesítésére.

Következő a megfelelően felépített edzésterv és a ló túlterhelésének, térd repetitív stresszhatásainak elkerülése, hiszen ez az egyik legnagyobb veszélyfaktor a térd ízületre nézve.

Izomljuk fel a lovunk combját! A térd ízület védelmére az egyik legjobb amit tehetünk ha a lovunk megfelelő comb izomzattal rendelkezik. A comb izmok körbe fonják a térd ízületet, ezáltal stabilizálják is azt, és segítik a végtag mozgásának megfelelő kivitelezését. Így a mozdulat erőteljes, és koordinált, megfelelő támasztó izomzattal.

Tartsuk megfelelő állapotban a ló izomzatát. Adjuk meg az edzésmunkában a kellő mozgástartományt, cavaletti munkával, oldalazó mozgásokkal, mászatással. Emellett ne felejtsük el lenyújtani a lovunkat földről sem az edzés után. A hátulsó végtagot érintő passzív nyújtások is csodákra képesek.

A farok finom oldalra húzása szintén jó gyakorlat lehet a térd erősítésére akár rehabos időszak alatt is.

Ha a baj mégis bekövetkezik, akkor is számos hatékony kezelés van a térd ízület problémáinak megszüntetésére, melyek után a lovunk jó esetben teljes életet élhet sportolóként, és lóként egyaránt. Maga a kezelés lehet problémától és annak súlyosságától függően artroszkópiás műtét, az ízület injekciózása. Ezek a súlyosabb esetek. Minimálisabb probléma, illetve az előbbiek rehabilitációja során eredményes kezelések lehetnek a kinesio tape terápia, különféle hydro terápiák (ló úsztatás), TENS terápiás kezelések, vagy akár a ló megfelelő edzésmunkájának beállítása (szükség esetén étrenddel kiegészítve), ezáltal a támasztó, stabilizáló comb izomzat felépítése a térd ízület védelmére. Természetesen kiemelendő, hogy a diagnosztika, és a kezelés kiválasztása minden esetben a állatorvosi vizsgálat után történhet, ne legyünk hát restek a felmerülő probléma esetén szakemberhez fordulni.

Összességében látható hogy a térd ízület egy komplex, ámde központi szerepet játszó testtája a lovunknak. Diagnosztikája lehet kifejezetten komplikált, kezelése a probléma súlyosságától függ. Fontos hogy lássuk, és ismerjük fel az esetleges tüneteket, mert mint minden problémánál, itt is sokat nyerhetünk ha hamarabb észleljük, és kezeltetjük azt.

Szerző: Dobos Áron, FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
Képek forrása: SmartHorseMassage

Fontos változás a lóútlevelek kiállításban

Írta:

Ábrahám Alexandra

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége 2023 November 2.-tól új típusú lóútleveket állít ki.

Az új formátumú nyomtatott lóútlevelek megfelelnek a 2021/963-as EU-s végrehajtási rendeletnek. Az új jogszabálynak megfelelően változik az útlevelek formája és tartalma, többek között a származási lap amely az útlevél 5. pontja és a 25.-27. oldalakon található.

Az új lóútlevél felépítése a következő:

szakasz: Azonosító adatok
szakasz: Gyógyászati készítmények alkalmazása
szakasz: Hitelesítő jelölés vagy engedély
szakasz: A tulajdonos adatai
szakasz: Fajtatiszta tenyészállatok származásigazolása
szakasz: Az azonosító okmányban leírt lóféle azonosságának ellenőrzése
szakasz: Vakcinázási napló (csak lóinfluenza)
szakasz: Vakcinázási napló (lóinfluenzán kívüli egyéb betegségek)
szakasz: Laboratóriumi egészségügyi vizsgálatok

2023.12.08 Ábrahám Alexandra
Forrás: https://mlosz.hu/hirek/uj-tipusu-loutlevel-kiallitas
Kép forrása: https://mlosz.hu/hirek/uj-tipusu-loutlevel-kiallitas

Lovak izületeinek működése

Írta:

Ábrahám Alexandra

Mit kell tudnod a lovad izületeiről?

Ez egy kicsit más téma mint amiket általában fel szoktam dolgozni, szárazabb, elméletibb, és nem egyből ad valamit a lovasnak, de mindenképpen egy borzasztóan fontos témakör ha lovakkal dolgozunk.

Hogy ezt a lovas megérthesse, ahhoz először meg kell érteni a funkciót.

Röviden és egyszerűen, az ízületek biztosítják a csontok közötti megfelelő, puha kapcsolatot, stabilitást. Ez egyrészről kíméli a csontokat, mivel azok így ne direkt módon csatlakoznak össze, így a csontvégek nem okoznak kárt egymásban. Emelett az ízület kialakítása szabja meg a végtag, vagy adott terület mozgástartományát, mozgásának irányát.

Ízületek találhatók a ló testének minden csontja között, beleértve minden egyes csigolyát, végtagok alkotó elemeit, de még a koponya is több lemezből (pontosan 36) fbibrocelluláris ízűetekkel van összerakva.

Az ízületek funkciótól függően különböznek kialakításban, szerkezetükben.

Izületekből megkülönböztetünk mozgástartomány alapján például hengerízület, forgóízület, gömbízületet, nyeregízületet, csapó – csuklóízületet, és feszes ízületet.

Ezek az ízületek mind más és más területeken találhatók a lovon, ennek köszönhető hogy a különféle területek flexibilitása, stabilitása más és más.

Erre egy két példa az ábrán:

Viszont fontos azt is ismerni, hogy maga az ízület hogyan épül fel, ahhoz hogy megértsük miért is kell rá annyira vigyázni.

Az ízületi fej (caput articulare), illetve az ízületi árok (cavitas articularis) alkotja az ízület két felét. Az ízületi árok az ízületi fej inverzeként leírható, így biztosítva tökélete illeszkedést – erre ellenpélda a térd ízület, mely így módon tökéletlen ízületnek minősül – .

A csontvégeket az ízületi porc (cartilago articularis) öleli körbe, mely 1-2mm-es vastag, és sima felületével puha, súrlódásmentes mozgást biztosít.

Az ízületi tok (capsula articularis) biztosítja a védelmet az izületnek.

Az ízületi szalag (ligamentum articulare) adja az ízület stabilitását, mely egy erős kötőszöveti rostból álló szerv.

Az ízületi résben található az ízületi nedv (synovia) mely az ízületi tok terméke, és ‘kenőanyagként’ funkcionál az ízületben.

Gömbízület	Feszes ízület
Csapó- csuklóízület	Nyeregízület

Az ízületeknél fontos továbbá kicsit a szövettannal is foglalkozni. Maga az ízület kevésvérérrel rendelkezik (ez igaz a szalagokra, ínakra is), ellentétben például az izmokkal. Ennek fő oka, hogy míg az izom a mozgás aktív létrehozója, addig az ízületek sokkal inkább passzív résztevői a mozgás létrejöttében (nem fejtenek ki aktívan erőt). Viszont emiatt az esetleges sérülés esetén a regerációs folyamatok jóval lassabban mennek végbe, és gyakran nem is olyan minőségben mint kellene. Emiatt az izületeknél jóval nagyobb a regenerációs szakasz is mint az izmoknál (igaz, ideális terhelés esetén a degradáció is jóval alacsonyabb).

Az immunreakció szintén lassabb, így az ízületek különösen érzékenyek a különféle gyulladásos folyamatokra (bakteriális fertőzések, stb.). Ebből látható hogy különösen fontos a prevenció.

Az ízületekre számos veszély leselkedik.

A leggyakoribb problémát az ízületi gyulladások okozzák, melyek létrejöhetnek trauma után, vagy akár folyamatos túlterhelés következtében. Terheléses problémák leggyakrabban díjugratásban, military-ban, galoppon fordul elő, de túlsúlyos munkában lévő lovaknál is olykor felbukkan.

Bármilyen trauma, nyílt sérülés esetén mely akár csak a legkisebb eséllyel is érint ízületet, fontos hogy azonnal állatorvost hívjunk. Ennek oka visszavezethető az ízület gyenge immunitására, nagyon könnyen begyullad az ízületi tok sérülése esetén, ami súlyos következményekkel járhat a ló jövőjét illetően.

Prevenció. Kulcsfontosságú az ízületek tekintetében, hogy minél tovább maradhasson egészséges a lovunk.

Az ízületekre számos ízületvédő táplálék kiegészítő található már direkt lovak számára kifejlesztve (ilyen például a Cortaflex), melyeket prevenciós jelleggel is lehet már etetni, nem kell feltétlen megvárni a bajt. Ezeknél a kiegészítőknél fontos hogy olyat vegyünk ami jó minőségű, ellenőrzött termék, jó referenciákkal.

Használhatunk továbbá regenerációt segítő technikákat, mint a lábhűtés munka után (akár hűsítő kamáslival, jégzselével, nagyobb terhelés esetén like ice, és hasonlók).

A mágnes, és infra terápiás kezelések is jó eredményekkel alkalmazhatóak.

De ami mindegyiknél fontosabb, a megfelelő edzés összeállítás (regenerációs idők megadása a ló szervezete számára), és hogy figyeljünk oda a lovunkra. Minden problémát könnyebb az elején megfogni, figyeljük a lovunk mozgását, esetleges kezdődő sántaságot, és semmiképp ne dolgoztassuk ha valamilyen problémát vélünk felfedezni, és hívjunk hozzá specialistát, így a lehető leghamarabb kap megfelelő ellátást.

Fontosnak tartom, hogy minden lovas ismerje meg a lovát, a mozgását, annak helyes, és helytelen mintáit, mert így tudunk velük a lehető legmagasabbra jutni úgy, hogy mindeközben nem teszünk bennük kárt sem fizikálisan, sem mentálisan. Remélem érdekesnek találtátok, és tudtam segíteni a lovas mindennapokban!

2023.12.08 Dobos Áron
FEI képesített ló masszázs terapeuta (FEI PET)
Képek forrása: https://www.facebook.com/horsemassagenow/

Nyeregben a sikerért: Átfogó útmutató a lovaglás művészetének és örömének elsajátításához

Írta:

Frisch Andrea

A lovaglás, amelyet gyakran a ló és a lovas közötti harmonikus táncként írnak le, túlmutat a puszta tevékenységen. Ezt ahhoz tudnánk hasonlítani, mint a pókerezés. A lovas és a ló közötti összehangolt kapcsolat és kommunikáció elengedhetetlen a jó lovagláshoz. Az élőben vagy akár online póker játékban pedig az összehangolt stratégia és a megfelelő pillanatban történő blöffölés meghatározza a játék menetét. Mindkét tevékenység mélyebb rétegeiben rejlik az igazi szakértővé válás és a siker kulcsa. Éppen ezért, ebben az átfogó útmutatóban a lovaglás sokrétű világának felfedezésére indulunk, megvizsgálva a lovaglás művészetét és fizikai előnyeit.

A lovaglás művészete
A kezdők alapjai
A lovas technikák fejlesztése
Fizikai előnyök
Kötődés kialakítása a lovas partnerrel
Biztonsági óvintézkedések
Felfedezések és a lovaglás öröme

A lovaglás művészete

A lovaglás több, mint fizikai tevékenység; művészet, amely az egyensúly, a kommunikáció és a kölcsönös megértés finom játékát követeli meg a lovas és ló között. A lovaglás művészetének elsajátítása magában foglalja a harmonikus partnerség kialakítását ezekkel a nagyszerű állatokkal, a finom jelzéseken keresztül történő kommunikáció megtanulását, valamint a ritmusérzék és a koordináció fejlesztését.

A kezdők alapjai

A lovaglás világában újonnan járók számára elengedhetetlen a szilárd alapok elsajátítása. Az alapvető lovak anatómiájának megértése, a felszerelés és annak különböző részeinek megismerése, valamint az alapvető lovaglási technikák megismerése alapvető lépések. A kezdő lovasok gyakran szelíd, jól képzett lovakkal kezdenek, fokozatosan építve a nyeregben való magabiztosságot és hozzáértést.

A lovas technikák fejlesztése

Ahogy a lovasok fejlődnek, úgy mélyednek el a lovas technikák árnyalataiban, amelyek a különböző szakágakban eltérőek. A díjlovaglás kiegyensúlyozott eleganciájától a díjugratás izgalmas gyorsaságáig minden egyes szakág saját készségeket és lovaglási stílusokat követel meg. A kezdő lovasok profitálhatnak a professzionális oktatásból, ahol tapasztalt trénerek vezetik őket a testtartás, a gyeplő tartás és a lábmozdulatok bonyolultságán keresztül, segítve őket a technikájuk tökéletesítésében.

Fizikai előnyök

A lovaglás a művészeti vonzerején túl rengeteg fizikai előnnyel jár. A tevékenység teljes testet megmozgató edzést biztosít, amely a törzs erősségét, az egyensúlyt és az izomfejlesztést célozza meg. A ló mozgásához való folyamatos alkalmazkodás fokozza a rugalmasságot és a koordinációt. Emellett a lovaglás ritmikus mozgása terápiás hatású, elősegíti a relaxációt és csökkenti a stresszt.

Kötődés kialakítása a lovas partnerrel

A lovaglás örömének központi eleme a lovas és a ló között kialakuló mély kapcsolat. Ezek a csodálatos állatok nem csupán közlekedési eszközök, hanem érző lények, akiknek különálló személyiségük van. A bizalom kiépítése és a lóval való kapcsolat kialakítása időt, türelmet és következetes gondoskodást igényel. A sikeres lovaglás örömét fokozza a lovas és ló között kialakult kölcsönös megértés és bizalom.

Biztonsági óvintézkedések

Bár a lovaglás világa gazdag örömben és bajtársiasságban, a biztonságnak mindig elsődleges fontosságúnak kell lennie. A lovasoknak be kell tartaniuk a megfelelő védőfelszerelés, például sisak és lovaglócsizma viselését. A vészhelyzeti eljárás ismerete, a lovak viselkedésének megértése és a felelősségteljes hozzáállás gyakorlása hozzájárul a biztonságos és élvezetes lovagláshoz.

Felfedezések és a lovaglás öröme

A kalandvágyó lovasok számára a lovaglás világa messze túlmutat egy versenypályán. A festői ösvények felfedezése, a buja tájakon való kanyargás és a lovas utazások egyedülálló perspektívát nyújtanak a természet szépségére. Akár egy laza túraútvonalon, akár egy hosszabb lovas expedíció során a lovasok mély kapcsolatot alakíthatnak ki a természettel, a lóval és a lovas társaikkal is.

Emellett, a lovaglás alapvetően egy kiváló örömforrás. A szélben való száguldás, a paták ritmikus dobogása a földön, valamint a lovas és a ló közötti kölcsönös megértés egyedülálló és felemelő élményt nyújt. A lovasok örömüket lelik a lovas társakkal való kapcsolataikban, az új képességek elsajátításának izgalmában a nyugalomban, amelyet a fenséges állatokkal való együttlét nyújt.

A lovaglás során a művészet, a fizikai erőnlét és az öröm egy igazán gazdagító élményben egyesül. Akár kezdő lovas vagy, aki az alapokat szeretné elsajátítani, akár tapasztalt lovas, aki új távlatokat keres, a lovaglás egy óriási élmény, felfedezés, és talán egyben a kiteljesedés útja is.

2023.12.06. Forrás: Performalis ltd.