A meleg idő és a fokozott terhelés hatására a lovak jelentős mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszítenek az izzadással. Egy 450 kg-os ló akár napi 45–70 liter vizet is elfogyaszthat hőségben, ezért fontos a megfelelő folyadék- és sópótlás biztosítása. A sótömbök vagy elektrolitkiegészítők segítenek fenntartani az ásványianyag-egyensúlyt, és az itató közelében elhelyezett sótömb még a vízfogyasztást is ösztönözheti.
2025.05.11., Lovasok.hu szerkesztőség
A lovak testkondícióját objektíven a Body Condition Scoring (BCS) rendszerrel lehet értékelni, amelyet az 1980-as években dolgozott ki Don Henneke. A módszer során hat területen – a maron, a bordákon, a faroktőnél, a gerinc mentén, a vállnál és a nyakon – vizsgálják és tapintják meg a zsírborítottságot. A skála 1-től 9-ig terjed, ahol az egészséges, átlagos kondíciójú lovak általában 4–6 pont között helyezkednek el. Ez a rendszer segít időben felismerni a túl sovány vagy túlsúlyos állapotot, és hasznos visszajelzést ad a takarmányozásról is.
2025.05.10., Lovasok.hu szerkesztőség
A lovak története több tízmillió évre nyúlik vissza. A legkorábbi ismert ős, az Eohippus még apró termetű, erdőkben élő állat volt, amely négy lábujján járt és levelekkel táplálkozott. Az evolúció során fokozatosan jelentek meg a nagyobb, gyorsabb és a füves pusztákhoz alkalmazkodott formák – például a Mesohippus, majd a Merychippus és a Pliohippus. Ezek fejlődési vonalából alakult ki a mai lovak nemzetsége, az Equus, amelynek háziasított képviselője, az Equus ferus caballus ma már világszerte az ember egyik legfontosabb állattársa.
2025.05.08., Lovasok.hu szerkesztőség
A musculus cutaneus trunci, vagyis a lovak bőrizma a törzs oldalsó részén, közvetlenül a bőr alatt található. Ez az izom reflexszerűen húzódik össze például rovarcsípéskor, segítve a lovat a zavaró ingerek elhárításában. Érzékenysége és vastagsága egyedenként eltérő lehet, ami hatással lehet a kiképzésre és a felszerelések elfogadására is. A bőrizom reflexének vizsgálata az állatorvosok számára a gerincvelő sérüléseinek meghatározásában is fontos diagnosztikai eszköz.
2025.05.07., Lovasok.hu szerkesztőség
A klónozás ma már nem a jövő zenéje: egyre több híres sportló klónozott egyede jelenik meg a tenyésztésben. Ezeket az állatokat nem versenyeztetik, hanem genetikai tartalékként használják, hogy megőrizzék az eredeti ló kiemelkedő tulajdonságait. Bár a technológia még drága és viszonylag ritka, a sportlótenyésztésben már most fontos mérföldkőnek számít – és sokak szerint pár etikai kérdést is felvet.
Ti mit gondoltok erről?
2025.05.06., Lovasok.hu szerkesztősége
A lovak abraktakarmányai, mint a zab, az árpa és a kukorica, alapvetően energiát és fehérjét biztosítanak a széna és legelő (rost) mellett, elsősorban a növekedésben lévő, felépülő, nagyobb terhelésnek kitett (pl. csikónevelés) illetve a nagy munkát végző állatok számára. A helytelen felhasználás azonban komoly kockázatot rejt, hiszen a ló emésztőrendszere nem a gabonafélék nagy mennyiségének gyors feldolgozására van optimalizálva. A lovas szempontból legfontosabb különbség a gabonák között nem az energiasűrűségben, hanem a keményítő tartalom arányában és a rostszerkezetben rejlik.
A zab (amely a 11.0–11.5 MJ/kg emészthető energiatartalmával a legalacsonyabb a
felsoroltak közül) tekinthető a legbiztonságosabb abraktakarmánynak. Ennek oka, hogy a zabban található keményítő könnyebb, lazább szerkezetű, és a magas, 10−12%-os nyersrosttartalom jelentősen segíti az emésztést a vékonybélben. A rost növeli a rágási időt, ami több nyáltermelést eredményez, a nyál pedig természetes pufferként védi a gyomrot. Bár a zab tartalmaz 40–45% keményítőt, ez a mennyiség a kedvező rost-keményítő arány miatt könnyebben kezelhető a ló számára, és gyakran etethető egészben, nem csak roppantást követően.
Az árpa már egy energikusabb és kockázatosabb takarmány a lovak számára. A
12.5–13.0 MJ/kg energiasűrűség és az 55–60% keményítőtartalom azt jelenti, hogy az árpa etetését óvatosabban kell kezelni. Mivel a nyersrosttartalma csupán 4–6%, a keményítő kevésbé védett. Ráadásul az árpa keményítőszemcséi sűrűbb szerkezetűek, mint a zabé, ezért ha feldolgozás nélkül kerül a ló elé, sok keményítő juthat le a vastagbélbe. Így az árpa etetésekor erősen javasolt a mechanikai kezelés (pl. roppantás, pelyhesítés), amely feltárja a keményítőszemcséket a vékonybéli emésztés számára.
A kukorica képviseli a legnagyobb energiát és a legnagyobb kockázatot. Magas, 13.5–14.0 MJ/kg energiasűrűség mellett 65–70% keményítőt és alig 2–3% nyersrostot tartalmaz. Ez a magas keményítőarány, párosulva a nehezen feltárható szerkezettel, azt jelenti, hogy a kukorica a legvalószínűbb oka az emésztési zavaroknak, ha nem megfelelően kezelik. Mivel a ló vékonybele nem képes nagy mennyiségű keményítőt egyszerre megemészteni, a kukoricát csak kisebb adagokban, elsősorban a legmagasabb energiaigényű sportlovak számára szabad adni, akiknek szüksége van az extra kalóriára.
Összefoglalva, az abraktakarmányok etetésénél a legfőbb cél a keményítő vastagbélbe
jutásának minimalizálása. A lovasnak mindig szem előtt kell tartania, hogy a ló egy
folyamatosan evő állat, akinek emésztőrendszerét a rost alapozza meg. Bármely gabona
etetésekor az adagot több kisebb részre kell osztani, és a legnagyobb mennyiségben mindig a szénabiztosításáról kell gondoskodni.
2026.03.01.
Jáger Dorka
Lovasok.hu
A Sussexi Egyetem 2016-ban, a Biology Letters című folyóiratban megjelent kutatása szerint a lovak képesek felismerni az emberek arckifejezéseit, és emlékeznek is rájuk. A vizsgálatok kimutatták, hogy ha egy ló dühös arcot lát, később gyanakvóbban vagy feszültebben reagálhat ugyanarra az emberre – ami arra utal, hogy érzelmi információkat is társítanak az emberi arcokhoz.
2025.03.07., Lovasok.hu szerkesztőség
Mozgás közben a patamechanizmus aktiválódik, amely elősegíti a fokozott vérkeringést a patákban. Ennek köszönhetően javul a szövetek oxigén- és tápanyagellátása, ami hozzájárul a pata egészségének megőrzéséhez – ezért is kiemelten fontos a rendszeres, folyamatos mozgás biztosítása.
2025.03.04., Lovasok.hu szerkesztősége
A ló háta önmagában nem természetesen teherhordásra kialakult testrész. Ahhoz, hogy biztonságosan és hosszú távon elbírja a lovast, megfelelő izomzatot kell kialakítani. A fokozatos, tudatos munkával fejlesztett hátizmok segítenek abban, hogy a ló könnyebben alkalmazkodjon a terheléshez, megőrizze mozgásának rugalmasságát, és elkerülhetők legyenek a túlterhelésből adódó problémák.
2025.03.02. Lovasok.hu szerkesztősége
A lovak kiemelkedő állóképességének egyik titka a rendkívül erős és hatékony szívük. Egy átlagos ló szíve körülbelül 5 kilogrammot nyom, és nyugalmi állapotban meglepően alacsony pulzussal működik. Egy jól edzett ló pulzusa percenként mindössze 20–30, míg egy hobbiló esetében általában 35–45 között alakul. Terhelés során azonban a keringési rendszer gyorsan alkalmazkodik: a pulzus akár a 220 szívverést is elérheti percenként, lehetővé téve a nagy intenzitású mozgást és a kiváló teljesítményt.
2025.03.02. Lovasok.hu szerkesztősége
