Kalandozz velünk a közép-európai lóversenyzés világában, és tudd meg, hogy miért az angol telivért választották a versenyekre. A történelem tanár szerepében: Vonczem Gabriella, a Magyar Galopp Amatőrlovasok Egyesületének elnöke.
Hazánkban a lófuttatás a közép-európai lóversenyzéssel együtt született meg. Az egész a 19. század elején kezdődött és rögös utakon ment keresztül, míg elérte mai formáját, rendszerét és szabályait. Figyelem, történelem órára felkészülni!
Magyarország is begyújtja a lovak rakétáit
Már 1778-ban angol mintájú lóversenyt rendeztek a közép-európai régióban, a bécsi Prater főutcáján. A lóversenyzés elindulásakor a közép-európai régió országainak többsége a Habsburg birodalom részét képezte. Bécs nemcsak az adminisztratív, gazdasági, illetve politikai központ szerepét töltötte be, hanem a társasági élet elsőszámú helyszínéül is szolgált. Így nem csoda, hogy a régióban itt futottak először a mai lóversenyre leginkább hasonlító versenyeket.
A kezdeti évek után a futamok az 1816-1836 közötti időszakra a Bécs közeli Simmeringer Heide-re költöztek át. Ezalatt a szomszédos Magyarországon is az arisztokrácia egyre jobban érdeklődött a lóversenyzés iránt. Az első itteni próbákat gróf Hunyady József ürményi birtokán tartották még arab lovakkal. Az 1816-os évben egy meghatározó match race is lezajlott I. Ferenc osztrák császár szemei előtt: a mai Szlovákia területén a legjobb arab és angol telivér mérkőzött meg egymással, hogy kiderüljön, melyik fajta a gyorsabb. A győzelmet az 1600 méteres távon és két angol profi zsokéval megrendezett futamban a Grimalkin (Chance-Jemina) nevű angol telivér szerezte meg. A régióban az angol telivér tenyésztés ezekben az években kezdődött el a Kopchanyi osztrák császári ménesben, ahova 1814-ben 70 angol telivér anyakancát és három mént vásároltak Angliából és Franciaországból, majd a ménest 1826-ban átköltöztették Kladruby nad Labembe.
1827. június 6-án tartották Pesten az Üllői úti síkon az első magyar lóversenyt
Az első hivatalos magyar lóversenyt 1826-ban írták ki Pozsonyban, majd egy évvel később, 1827-ben Budapesten is megkezdődhettek a versenyek. Ezek több napos találkozók voltak, évente egy-két alkalommal. A futtatók az arisztokrácia tagjai közül kerültek ki. Budapesten 1880-ig ugyanazon a fokozatosan továbbfejlesztett, úgynevezett Üllői úti pályán tartották a versenyeket.
A sikeres és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő versenyeknek köszönhetően az 1820-as évektől egyre több arisztokrata indult Angliába telivérlovak vásárlására, illetve alapított olyan ménest, ahol telivértenyésztés is folyt. A leghíresebb egyebek között báró Wesselényi Miklós Zsibói ménese, gróf Eszterházy Pál Ozorai ménese, gróf Károlyi György Nagykárolyi, Hunyadi József Ürményi, Batthyány Kázmér Kisbéri, gróf Nádasdy Tamás Dákai, gróf Széchenyi István Csákói, gróf Festetics Tasziló, majd fia, György Fenékpusztai ménese. Az első Magyar Méneskönyvet 1832-ben állította össze gróf Nádasy Tamás.
Közben 1839-ben Pozsonyban is megalapították a Lóverseny Egyesületet, amely a következő évektől rendezte a versenyeket. Ugyanebben az évben Bécsben megépült a máig is meglévő Freudenau-i pálya, amely 2003-ig volt az osztrák lóverseny központja.
Lengyelországban az első lóversenyekről még 1777-ből számolnak be Varsó egyik utcájából. Néhány évvel később az ún. Mokotowski-Feld-en felépítik az első versenypályát. 1939-től Poznanban is 2-3 napos találkozókat tartottak. Galíciában1842-ben alakult meg a Racing Society (Lóverseny Társadalom), amely 1843-tól rendezett rendszeresen versenyeket. Itt a telivértenyésztés atyjának Antoni Myslowskit tartják Korpiec-ből.
1842-ben megalakul Magyarországon a Pesti, később Magyar Lovar Egylet, amely 1949-ig rendezte a versenyeket. Magyarországon az 1848-as szabadságharcban az arisztokrácia egy része is kivette a részét, így a szabadságharc leverése után jó néhányuk vagyonát, köztük a ménesét és lovait is elkobozta az osztrák császár. Így járt Batthyány Kázmér is, akinek a Kisbéri birtokán állami ménest alapítottak. 1860-ban az állomány 30 angol telivér kancából és 12 ménből állt. Ebben az évben I. Ferenc József császár Magyarországi Lótenyésztési Alapot hozott létre, amelynek segítségével hosszú évtizedeken keresztül, elsősorban Angliából, jó méneket és kancákat hoztak be Magyarországra.
Hamarosan folytatása következik.
2015.09.01.
Vonczem Gabriella
