Western lovaglás és klasszikus kiképzés Szilágyi Rita beszámolója

Február 7-én megrendezett Gőblyös István nyílt napjáról olvashatsz egy rövid összefoglalót, Szilágyi Ritától.

A Reining a western szakágak közül a legnépszerűbb a western lovasok körében, beleértve még azokat is, akik maguk nem versenyeznek. Valószínűleg azért, mert a reining ló az, amelyik legjobban megtestesíti az úgy nevezett western-ló képzetét – hosszú száron és a hátsó lábakból kiindulva dolgozik.

Nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, hogy a reining sport fejlődött talán a legtöbbet az elmúlt néhány évtized alatt a western-en belül. Mára a reining a  “western díjlovaglás” magasabb osztályába kvalifikálta magát és teljesen másképpen fest, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt: megalakult Ohio-ban az NRHA (National Reining Horse Assossiation), az 1990-ben rendezett NRHA Futurity-n (tenyészverseny) több, mint 700 ezer USD értékű pénznyereményt osztottak szét, és ma a reining az egyetlen western versenyszám, melyet a FEI is felvett a palettára és 2002-től a Lovas Világjátékok része lett.

Reining-et lovagolni bármilyen fajtájú lóval lehet, de természetesen az amerikai quarter horse uralja a terepet. A reining lónak agilisnak, gyorsnak és a lovas parancsaira érzékenynek és együttműködőnek kell lennie. Az erőteljes hátsó lábak és far kívánatosak, hogy a ló megtarthassa pozícióját a sliding stopnál vagy roll backnél, valamint jó koordinációs képesség kell a tökéletesen kivitelezett spinhez. A vágta manővereknél sok múlik a ló temperamentumán, hiszen a gyors körből egyik pillanatról a másikra egy teljesen lassú vágtára kell átállnia az előírt pályavonalat betartva.  A versenyen a bírók nézik a pontosságot, a ló átengedőségét, együttműködési készségét, egyensúlyát, és persze minél kevesebb a látható segítség a lovas részéről, annál több az esély a plusz pontok begyűjtésére.

Talán kicsit a FEI hatására is, pozitív irányban eltolódott a reining versenyeken a lovak életkora, hiszen ha őszinték akarunk lenni, hiába a quarter horse erőteljes felépítése, egy 3 éves csikó, csikó marad, mert sem mentálisan, sem csontozatilag még nem kész ló. Ha több évre tervezünk, egy jól felépített ló stabilabb hosszabb távon. A jól felépített lovon az idomítottságot és átengedősséget gondolom. Ha párhuzamot akarnánk vonni egy díjló és egy reining ló között, akkor szintén a több évre való gondolkodás az alap. Egy magasabb szintű díjlovas versenyt, ha megnézünk, legalább 8-9 éves lovakkal jönnek, és mire egy igazán nagydíjas lovat elvisznek versenyre, nem ritka a 12-14 éves ló sem. Egy stabilan felépített reining ló is kb. 6 évesen lesz ereje és idomítottsága teljében.

Én a magam részéről több lábon szeretek állni az idomítottság terén, és örülök, ha van mit előhúzni a tarsolyból, legyen az ülés-, láb-, hang- vagy kéz segítség. A ló szempontjából nagyon fontos, hogy mindig ugyanazt az egyértelmű utasítást kapja, amikor egy-egy feladatot kérünk tőle, így megtanul különbséget tenni, és megfelelően fog reagálni.

Az idomítás során egy kérdezz-felelek társasjáték alakul ki ló- és lovasa között. A lovas elhatározása, hogy mit szeretne megtanítani, de mindig a ló mondja meg, mennyi időre van szüksége, hogy elsajátítsa a feladatot.

A lovam, Monty 15 éves lesz az idén, és mi hosszú távra terveztünk.

2015.02.27. Dr. Gőblyös István
Forrás: Zabla&Kengyel Blog
Fotók: Canva
Frissítve: 2022.02.28.

Hozzászólások