Lázár Vilmos újult erővel a bakon és az elnöki székben
Interjú – Lázár Vilmos a Magyar Távirati irodának nyilatkozott
Lázár Vilmos hétszeres világbajnok fogathajtóként és a Magyar Lovassport Szövetség elnökeként egyaránt nagy és merész terveket sző: mint versenyző már a jövő évi kettes vb-re készül, mint sportvezető pedig az egész lovas ágazatot megreformálná, továbbá szeretné, ha Budapest adna otthont a Lovas Világjátékoknak.
A 43 éves hajtó olyannyira csalódásként élte meg tavaly augusztusban, hogy a kecskeméti kettes vb-n sem ő, sem a magyar csapat nem nyert aranyérmet, hogy úgy érezte, számára befejeződött a versenysport, s inkább vállalkozásaira, illetve elnöki teendőire koncentrál. Azonban a vecsési nemzetközi viadalon győzelemmel tért vissza.
“Tavaly augusztus óta egyáltalán nem fogtam szárat a kezembe. Aztán meglátogattam Zolit a zánkai edzőtáborban, s ott mondta, hogy üljek fel a bakra és nézzem meg a fogatát. Majd három héttel a vecsési viadal előtt közölte velem, hogy kialakult a négyesfogata erre az idényre, s olyan kiváló lovak maradtak ki belőle, mint Favory vagy Koppány. Megkérdezte, nincs-e kedvem elindulni velük Vecsésen. Biztos, hogy Kecskemét miatt hiányérzet maradt bennem, mert szinte azonnal igent mondtam rá. Egy sportolónak mindig vágyálma, hogy a csúcson vonuljon vissza” – mesélt visszatéréséről Lázár Vilmos, aki a vecsési sikere után adott exkluzív interjút az MTI-nek.
Kifejtette, egy éve ő vette rá testvérét, a hatszoros világbajnok Zoltánt, hogy négyesről váltson vissza kettesre a kecskeméti vb miatt, most viszont fordítva történt, mert Zoltán győzte meg, hogy folytassa a versenyzést. Elárulta, kevés ideje miatt a lovakat öccse tréningezi, ő végzi velük a munka nagy részét, azaz heti egy-két edzést leszámítva neki csak annyi dolga van, hogy hétvégén a versenyeken felüljön a bakra és hajtson.
“A családom a megmondhatója, mióta újra hajtok, sokkal nyugodtabb vagyok. Egyszerűen számomra ez egy örök szerelem, amelyre szükségem van. De az ember rögtön előre tekint, már a jövő évi franciaországi kettes vb lebeg a szemeim előtt. Ott szeretnék szépen búcsúzni” – mondta Lázár, aki nem fájlalja, hogy a fogathajtás királykategóriájában, a négyesek között nem futott be nagy karriert. Ezt azzal indokolta, hogy egyrészt valószínűleg soha nem lesz olyan nagy lóállományuk testvérével, hogy két ütőképes négyesfogatot tudjanak összeállítani, másrészt elnöki és üzleti teendői nem teszik lehetővé a megfelelő felkészülést. “Ettől függetlenül 2006-ban megpróbálkoztam vele és nem is voltam ügyetlen, mert volt olyan verseny, amelyen megnyertem az akadályhajtást például Ijsbrand Chardon, a sportág egyik legnagyobb alakja előtt. Akkoriban édesapánk már halálos beteg volt, de az utolsó versenyen, amelyet látott, a 2006-os fábiánsebestyéni viadalon sikerült valóra váltanunk egyik álmát, hogy mindkét fiát lássa négyesfogattal versenyezni”.
Lázár Vilmost tavaly februárban választották meg a hazai szövetség elnökének. Ezzel kapcsolatban elmondta, már nem akart plusz feladatot a nyakába venni, de annyi mindent kapott a lovassporttól, hogy úgy érezte, kötelessége elvállalni az elnöki tisztet, amennyiben a lovas társadalom benne bízik, hogy felvirágoztassa Magyarországon az egész lovas ágazatot, amely megítélése szerint kissé “lesajnált és üldözött” maradt a rendszerváltást követően is.
“Nagy lendülettel vágtam a munkába, de három hónap után rájöttem, hogy nagyjából három titkárnő főnöke vagyok, a névjegykártyára ráírhatom, hogy elnök vagyok, de engem nem ez motivál, súlytalannak éreztem magam. Volt egy olyan elnökség, amely a szakági elnökökből állt, az összes befolyó pénzt pedig elvitték saját szakágukba, így pedig nem az egyetemes lovassport érdekei érvényesültek. Én ezt így nem akartam tovább csinálni. Ezt nem elegáns nyíltan kimondani, de szőrmentén azért jeleztem, hogy úgy vállalom az irányítást, ha a tíztagú elnökségről áttérünk egy héttagúra, amely fiatal, ambiciózus szakemberekből áll” – beszélt Lázár az idén februári alapszabály-módosító közgyűlésről, amelyet történelmi eseménynek nevezett, mert szerinte tudatára ébredt a lovas társadalom. “Konstruktív beszélgetést kezdeményeztünk, hogy mindenki mondja el a véleményét. Sokan voltak, akik eleinte úgy vélekedtek, minden jó úgy, ahogy van, de a végén felálltak és azt mondták, meg vagyunk győzve. Ez olyan összefogást és egységet teremtett, ami példátlan. Ez nem egy diktatórikusan ráerőltetett vélemény és változtatás volt”.
Ennek nyomán az átalakult hétfős elnökségben mindössze két szakág, a fogathajtás és a díjugratás képviselteti magát, mellettük viszont fiatal, lendületes, üzleti életből érkező managertípusú emberek érkeztek a vezető grémiumba. Lázár kifejtette, hogy szinte minden sportági szövetség az olimpiai ciklushoz igazítja a tisztújítást, de a lovas társadalom a februári közgyűlésen azt is elfogadta, hogy a lovas szövetség ezt a parlamenti választásokhoz igazítsa, mert “az határozza meg igazán a lehetőségeket, s olyan ember kell, aki igazán tudja tolni a szekeret”. Kijelentette, ő nem egy ciklusra tervez, mert hosszútávú és nagyszabású tervei vannak, így reményei szerint 8-12 év alatt sikerül felvirágoztatni a lovassportokat és az egész ágazatot.
“Elsődleges célunk, hogy presztízst adjunk a lovassportoknak. Egy leparasztozott sportágból elegánsat csináljunk, amely ugyanakkor minden társadalmi réteg számára fogyasztható szórakozást nyújt” – beszélt terveiről Lázár. “Ezt csináltuk meg a decemberi Lovas Világkupával, s ez a célunk az egész lovassporttal. A másik nagyon fontos teendő a sportág tömegbázisának növelése. Éppen ezért szeretnénk, ha az iskolai oktatásba is bekerülne ez a tradicionális sport. Jelenleg mintegy 70.000 ló, 10.000 lovas és 4.000 versenyző tartozik ebbe a családba, nekik szeretnénk állandó programokat szervezni, hogy érezzék, egy közösségbe tartozunk. Számunkra a hobbilovasok is ugyanolyan fontosak, őket eddig senki nem fogta össze, de a szövetség most ezt is szeretné felvállalni”.
A lóversenyzéssel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg egymilliárd forintjába kerül az államnak, s azt szeretné, ha ez az ágazat ugyanúgy nyereségessé válna, ahogy az egész világon az, mert így nem vinné, hanem hozná a pénzt az államnak, továbbá forrása és motorja lehetne a lovassportoknak. Ehhez szerinte kell egy új Nemzeti Lovas Központ a Kincsem Park területén, amely szintén összefogná az egész lovas társadalmat. Ez a helyszín később otthona lehetne a távlati tervei között szereplő, négyévente megrendezendő Lovas Világjátékoknak, amelyen az összes szakág világbajnokságát rendezik.
“Abban bízunk, hogy olyan terveket teszünk le a kormány asztalára, amely garantálja, hogy öt éven belül nyereségesé teszi a lóversenyzést, s így megéri ezeket a terveket segíteni, támogatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a veszteségekre nem lehet a jövőt alapozni. Éppen ezért megcsináltuk konkrét számokkal a konkrét intézkedési tervünket, amelyet már korábban eljuttattam a miniszterelnökhöz kérve ehhez az állam segítségét. Ez nem egy ilyen szép vágyálmokat megfogalmazó lányregény” – jelentette ki Lázár. Hozzátette, a lovassport már csak azért is fontos lehet az államnak, mert szoros összefüggésben van az állattenyésztéssel, a mezőgazdasággal, a lakosság megtartással vidéken és a vidékfejlesztéssel, amely szintén célja lehet a kormánynak és újabb bevételi forrása lehet a központi költségvetésnek.
A távlati célként említett Lovas Világjátékokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a terveket elkészítették, a megfelelő helyekre eljuttatták, innentől már csak arra várnak, hogy más is meglássa benne a fantáziát. Kiemelte, hogy amit főbb célokként kijelöltek, azaz presztízst és tömegbázist teremteni a sportágnak, azt önmagában megtestesíti a Lovas Világjátékok, amely ráadásul olyan pozitív hozadékokkal rendelkezik, mint országimázs-építés vagy más területek számára is kedvező gazdasági hatás.
“A Lovas Világjátékok központja a megújuló Kincsem Park lenne, de nem csak ott lennének a versenyek, mert itt is rendhagyó ötleteink vannak. A távlovaglás nem arról szólna, hogy kilovagolnak a szabadba, hanem felmennének a Budai Várba, onnan el a visegrádi várhoz, majd vissza, hogy megmutassuk az ország szépségeit és történelmét a világnak. De a díjlovaglás is lehetne mondjuk a Hősök terén” – fogalmazta meg ezzel kapcsolatos terveit Lázár.
Forrás: MTI
Frissítve: 2023.07.09.
Fotó: Canva
