Egy királynő lóversenye

Egy királynő lóversenye

Royal Ascot: több, mint nemzetközileg elismert sportesemény

A Royal Ascot évszázadok óta a brit arisztokrácia és társadalmi elit gyülekezőhelyének számít. Az ötnapos lóversenysorozat azonban napjainkban legalább olyan híres a megjelenő hölgyek káprázatos kalapjairól is, mint izgalmas futamairól.

A Royal Ascot több egyszerű, nemzetközileg is elismert sporteseménynél, ahol világklasszis telivérek és nagyhírű zsokék versenyeznek az egyik legnívósabb lóverseny kitüntető győzelemért. Olyan társadalmi esemény ez, ahol a tradíció keveredik a fényűzéssel és a stílussal.

A Royal Ascoton a brit előkelők és hírességek mellett egyre szélesebb körben képviselteti magát a nemzetközi sztárvilág, és az európai királyi házak tagjai is rendszeresen feltűnnek a lelátókon. Maga II. Erzsébet királynő minden évben részt vesz családjával az eseményen. A versenyeket hagyományosan júniusban rendezik, a jegyeket azonban többnyire már áprilisra elkapkodják.

Royal Ascot összdíjazását tekintve is igen figyelemre méltó, hiszen a tizenhat futamon összesen több mint 3 millió 300 ezer fontot, azaz majdnem 1,2 milliárd forintot osztanak szét a befutók között. A verseny csúcspontja a legtöbb látogatót vonzó, 2400 méteres Gold Cup futam.

Szigorú szabályok vonatkoznak a megjelent hölgyek és urak viseletére. A királyi páholyba, azaz a Royal Enclosure-be kizárólag fekete, vagy szürke zsakettben és cilinderben léphetnek be a meghívott férfiak, míg a hölgyek kosztümöt vagy koktélruhát viselnek, ahhoz illő, díszes kalappal. Természetesen az öltözködésben a páholyon kívül, a nagytribünön is az elegancia a mérvadó: a látogatók között csak öltönyös férfiakat, és kosztümöt viselő, kalapos hölgyeket láthatunk, hiszen a lóversenypálya területén tilos fedetlen vállal, vagy akár rövidnadrágban, lezseren megjelenni.

Maga a verseny története egészen Anna királynő koráig, az 1700-as évek elejére vezethető vissza. A királynő ötlete volt, hogy a windsori kastélytól nem messze fekvő ascoti mezőn alakítsanak ki egy nyitott lóversenypályát.

Az első itt tartott verseny, az “őfelsége Nagydíj” volt, amelyet 1711 augusztusában rendeztek meg, összdíja pedig 100 guinea (egy guinea 21 shillingnek felel meg) volt. A versenyen hat év feletti kancák és mének indulhattak, mintegy 72 kilós teherrel a hátukon. A hét benevezett versenyló mindegyike English Hunter volt. A verseny három kimerítő futamból állt, amelyeket több mint 6400 méteres távon tartottak, így a versenylovak állóképességnek döntő szerepe volt a győzelemben.

Sajnos azonban további részletek nem maradtak fel eme történelmi jelentőségű lóversenyről, azt azonban tudjuk, hogy a lóversenypályát, amelyet 1794 és 1795 környékén építettek, William Lowen tervezte. A George Slingsby által építtetett pálya 1650 férőhelyes volt, és 1838-ig tartottak itt versenyeket.

Az aranykupát, azaz a Gold Cupot 1807-ben rendezték meg Ascotban, ebből alakult ki később maga a Royal Ascot. Ekkor vezették be a Royal Ascot híres dress-code-ját, azaz az öltözködési előírásokat. Beau Brummel, a régensherceg egy barátja volt az, aki meghatározta a kötelező viseletet Nagy-Britannia lóversenykedvelő, úri közönsége számára. A Gold Cup azóta is a versenysorozat fő attrakciója, amelyet hagyományosan a harmadik, vagy ahogyan másként nevezik, a “Hölgyek napján” rendeznek meg.

A közel háromszáz éves verseny hetében nem kevesebb, mint 300 ezer látogató érkezik a Royal Ascotra, amely napjainkban Európa legnépszerűbb lóversenye.

Ascoti Derby?

A közhiedelemmel ellentétben Ascoti Derby (vagy ahogy sok helyütt írják: derbi) nem létezik.

A lóverseny világában a Derby egy kicsit mást jelent, mint a többi sportban. Nem használják olyan szabadon minden nagyversenyre, nagy összecsapásra, különösen Angliában, a lóversenyzés őshazájában nem. Itt még a szokásosnál is jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz.

A Derby egy konkrét lóverseny, melyből egy országban egy évben mindössze egy van. Angliában ez az Epsom Derby. Az ascoti versenyek sorában található a Royal Ascot, amit értelem szerűen nem lehet Derbynek nevezni.

Sok országban futnak a lovak Derby-t, de pl. a franciáknál – nemzeti büszkeségből – hiányzik ez a verseny elnevezés. Ma már más sportágak is nevezik rangos versenyeiket Derby-nek, nem tudván ennek eredetét.

1780-ban Lord Derby és Lord Bumbury fogadott, hogy melyikük lova a gyorsabb. A győztes egy kupát kapott, a vesztesről pedig elnevezték a versenyt, melyet 2.400 méteren (másfél mérföld) futnak 3 éves kanca és mén angol telivérek. Ha Derby lova nyert volna, akkor ma Bumbury-t rendeznének szerte a világon.

A Derby-re már akkor nevezni kell a lovat, amikor az még meg sem született. Ezt követően a részvételi szándékot bizonyos időközönként, megfelelő nagyságú pénzösszeg befizetésével meg kell erősíteni. (Ezt a magyar lóversenyben „állva maradás”-nak nevezik.) Az idő előrehaladtával egyre több lóról derül ki, hogy valamilyen ok miatt nem vehet részt a Derby-n. Ekkor utánuk már nem fizetik be a következő részletet. Viszont az addig befizetett összeg nem jár vissza. Ezzel eleve kizárják a kisebb pénzű futtatók lovait, bármennyire is esélyesek lehetnének a győzelemre.

Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában vagy Hongkongban egy kicsit mások a feltételek, az eltérő éghajlati körülmények, kultúrák miatt, azonban a világ minden országában, ahol rendeznek lóversenyt, a Derby a szezon egyik csúcspontja és a legfontosabb versenyek egyike.

Vonczem Gabriella és Dénes Péter

Hozzászólások