A Magyar Fogathajtás története 3.
Ami a teniszben Wimbledon, az a lovassportban Aachen.
A hajtósport, később a fogathajtás legrangosabb versenyszínhelyei – többek között Hamburg, Windsor, Apeldoorn, Freuenfeld – mellett kiemelkedett a több mint százéves múlttal bíró Aachen.
A második világháborút követően, a nemzetközi helyzet rendeződése után 1960-ban fogathajtóink ismét Aachen sztárjaivá váltak. Kádár László után 1964-ben Szentmihályi Ferenc, 1967-1973-ban Abonyi Imre, 1969-ben és ’80-ban Fülöp Sándor, míg 1974–75-ben Bárdos György állt a dobogó legmagasabb fokára.
Tenyésztői múltunk, a sportban elfoglalt rangos helyünknek, a külföldi lovasbemutatókon, mezőgazdasági kiállításokon, rendezvényeken aratott sikereinknek is köszönhetően, a Nemzetközi Lovas Szövetség Magyarországnak ítélte az 1971-es I. Hajtó Európa bajnokság rendezési jogát.
Az I. Hajtó Európa bajnokság és Nemzetközi Ugróverseny budapesti versenyén a legjobb négyesfogathajtók között rajthoz állt a FEI akkori elnöke, Fülöp herceg is. A magyar színeket Abonyi Imre, Fülöp Sándor és Papp József képviselte. Mindhárom versenyszámban remekelve a verseny győztese Abonyi Imre lett, Fülöp Sándor ezüstérmesként, Papp József bronzérmesként végzett.
A 70-es évektől négyesfogathajtásunkban elindult egy olyan sikersorozat, ami példa nélküli a fogathajtás tekintetében. Pettkó Szandtner, Kádár, Abonyi, Fülöp, Bárdos munkája, tehetsége, sikerei révén olyan alapokat sikerült létrehozni, ami a mai sikerek magyarázata is lehet.
Abonyi Imre
Abonyi Imre a négyesfogathajtás egyik legnagyobb alakja, aki 1966 és 1976 között a világ legjobb versenyzője volt. Briliáns tehetsége, tudása, fizikai felkészültsége folytán olyan eredményekre, bravúrokra volt képes, ami alapján a közönség első számú kedvence vált.
Az 1919.október 30-án a Bugacpuszta melletti Bócsán született, Greskovics Imreként látta meg a napvilágot. Elemi és középiskolai tanulmányait követően a Szarvasi Állattenyésztési Főiskola, majd tényleges huszár katonai szolgálat következett.
Hadifogság, gazdálkodás után 1953-ban került a szilvásváradi lipicai méneshez. Néhány évvel később a ménes vezetésével bízták meg. Unokabátyja, Abonyi László indította el sportolói pályáján, aki kiemelkedő elméleti és gyakorlati felkészültségével meghatározó volt Abonyi későbbi eredményeiben.
1966-ban érte el első nagyobb sikereit, 1967-től a válogatott keret tagja. 1967-ben Aachenben győztesként debütált, 1968–70–71-ben a rangos Hamburgi versenyeken győztesként állhatott a dobogó legmagasabb fokára. 1966–67–68–70-ben Magyar Derby győztes, 71-ben Német Hajtó Derby, Windsor, és az I. Hajtó EB. győztese. 1972-ben az I. Négyesfogathajtó VB-n 4., 1973-ban Aachenben diadalmaskodik, Sopotban, EB győzelem, 1976-ban a hollandiai Apeldoorni VB-n, 58 évesen klasszishoz méltóan, aranyéremmel fejezi be sportolói pályafutását.
Abonyi Imre felkészültsége, fizikai adottságai folytán olyan látványos hajtást, eredményes versenyzést mutatott versenyzőtársainak, közönségének, ami szinte legendává vált.
Néhány gondolat erejéig korabeli idézet az 1971-es I. Hajtó EB akadályhajtás versenyszámából.
„A gyeplős, amikor a bemelegítés kezdődött, még húzta egy kissé a lábát. Ha a bírók észreveszik, vége mindennek. De Abonyinak nyilván megvolt a maga véleménye arról, hogy a sántaságot hogyan lehet kijáratni egy lóból. Mindenesetre ostort bontott a bemelegítő, fekete salakos négyszögben, aztán hangos pattogtatással, riogatással megadta az alaphangot a négyesének az akadályhajtáshoz. Olyanokat fordult a salakon, hogy a kocsi két keréken épphogy megállt, nem borult föl.
Ilyen bemelegítést azóta sem látott a világ.
Vágtában hajtotta meg az akadálypályát. Azzal a gőzzel érkezett, amellyel bemelegített, és csak úgy száguldozott verseny közben. Mondták, tudtuk, hogy csinált már ilyent, de hinni nem mertük, amíg ezt nem láttuk. Ötvenezer ember állt megrökönyödve, tátott szájjal a pálya körül, s a görcs szorította össze a szívünket, nehogy már ledöntsön valamit. Amikor ahhoz a bizonyos sarokházhoz ért, ahol Miller ezredes a királynő fogatával, a színes nagy batárral még lépésben is elvérzett, ide is vágtában érkezett. És abban a pillanatban, amikor a tömeg már feljajdult, hogy vége, mert az első két lova már-már ledöntötte az L alak első szemben lévő oldalát, akkor a két lovat, mintha fejlövés érte volna, villámsújtottan befordultak, beestek balra, a kivezető oldalra, és vitték maguk után a többieket, a kocsit is.
Elementáris erővel tört föl a lelkesedés az emberekből, ilyet ember még nem látott, amit most Abonyi művelt a lovaival.”
1977-ben Abonyi Imre befejezte versenyzői pályáját, de kapcsolata nem szakadt meg a fogathajtással. Rutinját, tapasztalatát átadva segítette Juhász Lászlót és Bálint Mihályt, akik klasszis versenyzőként hálálták meg Abonyi segítségét.
1994-ben, 75 éves korában halt meg. 1997-ben emléktáblát avattak fel a Bugaci Ménes istállójának falán, a magyar lovas élet kiemelkedő személyisége előtt tisztelegve.
Herneczky Frigyes
Frissítve: 2023.06.26.
Fotó: Canva
