Legyen Magyarország lovas nagyhatalom!
| – Kétféle irigység van: a rosszindulatú sárga, és a vágyakozó piros. Az én szívemet a piros irigység töltötte el, azzal a vággyal megtelve, hogy magam is szeretnék lovas túrán részt venni – mondta a lovas szakképzésben tanuló félegyházi diákoknak Lezsák Sándor azon a rendezvényen, amelynek a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája adott otthont, célja pedig az ópusztaszeri Nyeregszemle és a Kincsem Nemzeti Lovas Program népszerűsítése, a lovas társadalom informálása volt. |
Az országgyűlés alelnöke Solymosi Bertold, a Nyeregszemle főszervezője és Zerinváry Szilárd, erőszakmentes lókiképző élménybeszámolója után – amelyen a 800 kilométeres, lóháton megtett, Ópusztaszertől Csíkszeredáig tartó út örömeit és nehézségeit osztották meg a hallgatósággal – személyes hangvitelű előadáson beszélt a lovakhoz, lovagláshoz, nemzeti lovas programhoz kötődő viszonyáról.
Mint elmondta, lovagolni ugyan sosem tanult meg, mégis megtapasztalta a mondás valóságtartalmát, miszerint: „Bölcs embernek ló való, lóvá tesz az ember, és emberré a ló.”
– A fiamat – tette hozzá – a ló tette emberré. A ma sikeres kaszkadőrként ismert Lezsák Leventéről édesapja elmondta, hogy 17-18 évesen, Karcagpusztán tanult meg lovagolni. Rajta keresztül került kapcsolatba a hazai lovasvilágban legendaként tisztelt Dallos Gyulával, s kezdődtek el – immár Lázár Vilmossal, Kassai Lajossal, Sótonyi Péterrel együtt – azok a beszélgetések, amelynek eredményeként megalakult egy munkacsoport és kikristályosodott a nemzeti lovas program.
– Így jutottunk el a jelenlegi állapotig, amikor adott a kormányzati akarat, a csapat, s még a rendkívül ellentmondásos és érdekfeszültségekkel teli lovasvilágban is letisztult egy közös szándék. Ilyen körülmények között jó esély van arra, hogy Magyarország végre lovas nagyhatalom legyen – szögezte le Lezsák Sándor.
Rózsa Pál, a házigazda intézmény igazgatója a lovas szakképzés sikereinek ismertetése után arról beszélt, milyen hatással lehetne a későbbiekre, ha – kapcsolódva a nemzeti lovas program céljaihoz – sikerülne Kiskunfélegyházán megépíteni azt a lovardát, amelynek tervei már készen várják a megvalósítást. Ezzel a fejlesztéssel – hívta fel a figyelmet az intézményvezető – nem csak a képzés eredményeit tudnák tovább javítani, de sok félegyházi általános iskolás gyerek is megismerkedhetne a lóval való foglalkozás szépségeivel.
– A Nyeregszemle a maga fejlődéstörténetében példát mutat arra, amikor a minőség és az érték a mérvadó. Ezt erősíti, hogy olyan emberek is az ügy mellé álltak, mint Kassai Lajos – mondta Horváth László, a Nemzeti Lovas Stratégia elkészítésére és végrehajtásának koordinálására kinevezett miniszterelnöki megbízott, hozzátéve: a nemzeti lovas programban – csakúgy, mint a Nyeregszemle szervezésében – az érték a mérték. Hiszen a ló fontos nemzeti ügy.
A miniszterelnöki megbízott beszélt arról is, hogy a 60-70 ezer közé tehető hazai ló állomány az európai átlagnak – ami 1000 főre számolva 12 lovat jelent – csupán a fele. A cél nem csak a létszám felfejlesztése és fiatalítása, de olyan új funkciók megtalálása, ahol jól használhatóak az állatok. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni azt a stabil társadalmi bázist is, amely otthonosan mozog ebben a közegben. Ezt szolgálja – hangsúlyozta Horváth László – a nemzeti lovas kultúra hozzáférhetővé tétele az oktatásban, melynek keretében idén szeptember 1-jétől az általános iskolás diákoknak lehetősége lesz bepillantani e sajátságos világba.
A vágyott jövőkép egyik fontos eleme az országot behálózó, lovaglásra alkalmas úthálózat feltérképezése és dokumentálása, amely kiemelt kapcsolódási pont lehet a Nyeregszemle és a Nemzeti Lovasprogram találkozásának. Mint azt a miniszterelnöki megbízott elmondta, ma mintegy 4 ezer kilométert használnak a lovasok, ami belátható időn belül akár 10 ezer kilométerre bővülhet. A GPS koordinátákkal jelzett, pontos „lovastérkép” elkészítéséhez óriási segítség nyújthatnak az idei Nyeregszemlére lóháton érkezők tapasztalatai.
Solymosi Bertold főszervező beszámolt arról, hogy míg tavaly 270 ló vett részt a rendezvényen – amiből mintegy 200 lábon érkezett – az idén május harmadik hétvégéjén megrendezendő programra már most 60 lovascsapat regisztrált, meghaladva a tavalyi létszámot. Az általuk megélt és megosztott tapasztalatok feldolgozására a szervezők kidolgoztak egy komplett rendszert.
– Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiemelt jelentőségű az ország vidéken lévő emlékhelyei között, ugyanakkor a lovas hagyományok, lovas kultúra egyik hazai fellegvára is. Ezért is szánnak kiemelt helyet a szervezők Ópusztaszernek a lóútvonal hálózatban.
Az elképzelést Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgató további tartalmi elemekkel gazdagította, amikor arról beszélt, hogyan lehetne a kiskunsági homokhátság középkori emlékeit bevonni a lovasturizmus felfejlesztésének programjába. A szakember szerint tematikus útvonalakkal a lovas, kerékpár és szakrális turizmus új lendületet kaphat a térségben.
Frissítve: 2023.08.23
Fotó: Canva
