Spanyol lépés telivérrel

Spanyol lépés telivérrel

 

A gödöllői Grassalkovich-kastély parkjában rendezett árverésen nagy sikert aratott egy páros. A szikár magyar és nemes szürke telivérje, a katonai díszmenethez hasonlóan, egyszerre lépkedve emelte magasra lábait. Lovasnyelven szólva spanyol lépést mutattak be. A mozdulatokból kitűnt: nemcsak az ember rajong lováért, hanem a ló is kedveli gazdáját.

A ritka látvány kitörölhetetlenül belevésődött emlékezetembe. Nemrég pedig a lovas dömsödi családi házának nappalijában különös felvételen akadt meg a szemem. Egy díjugrató versenyen a sárga kisbéri félvér és Kovács Mihály együtt üdvözli a közönséget. A ló fél térdre ereszkedve tiszteleg, bizonyságául a türelmes idomításnak.

– A sárgát később Reiner Klimke, sokszoros Európa- és világbajnok német díjlovas, az 1984. évi Los Angeles-i olimpia egyéni díjlovagló bajnoka vette meg tőlem – emlékszik vissza a derűt sugárzó, fiatalos férfi, aki 73 évesen is hetente négyszer-ötször lóra ül.

Dömsödön a mezőgazdaság gépesítése előtt hat-hétszáz lovat tartottak. Mindössze öt koronás kanca találtatott – a hadsereg lóutánpótlásának elitjét nevezték így -, s közülük három a Kovács-portán ropogtatta a zabot. Nem csoda, hogy az apából kulák osztályidegent, a fiúból pedig továbbtanulásra érdemtelent kreáltak az ötvenes években.

– Hogy 1952-ben nem folytathattam a tanulást, az Rákosi bűne – idézi fel fiatalságát Kovács Mihály. – Egy állami gazdaság méneséhez kerültem, egy másik osztályidegen, Újházy Béla volt méneskari őrnagy társaságában. Hálás vagyok a sorsnak ezért, hiszen tőle életre szóló szakmai tudást és emberi tartást kaptam.

Kevés, de kitűnő származású és jó versenyeredményeket hozó angol telivér versenyló legelészik az Apajpusztára vezető út mentén fekvő háromhektáros legelőn. Jót a jóval – hangzik az állattenyésztés aranyszabálya. Nos, Kovács Mihály kicsiny telivér ménesének lovai díjak özönével igazolták gazdájuk hozzáértését és a derbi kék szalagjához nélkülözhetetlen megérzést. Alfonz nevű, saját tenyésztésű telivér ménjével – magyar magántenyésztő fél évszázadnyi kihagyás után először – megnyerte 1992-ben a hazai lóversenyzés legrangosabb versenyét, a Magyar Derbit.

– Aki derbinyerő lovat tenyésztett, az már nem élt hiába – idézi fel a telivértenyésztők körében járatos szólást a pedigrék professzora.

A nappaliban az íróasztalon lótakaró díszlik, rajta a felirat: “Kincsem Díj 2003″. Tenyésztési szemszögből ez a futamok futama, amelyet 2003-ban Kovács Mihály szürke kancája, Lady Sophie nyert. A nagyapa egyik unokáját is Szofinak hívják, s a többiek, Dániel, Orsi, Kata neve is ott díszeleg – természetesen a telivér nevezéktan szabályai szerint – egy-egy versenylova származási lapján.

– Ötödik unokám a kis Misu. Róla még nincs lovam elkeresztelve – jegyzi meg mosolyogva a gazda -, de csak azért nincs, mert az idén nem született méncsikóm.

 

2007.06.29. T. Dögei Imre
Forrás: Szabad Föld
Frissítve: 2023.03.17.
Fotók: Canva

Hozzászólások