Saját állami ménest kap a furioso

200 furioso ló otthona lesz az a legeltetéses állattartást kiszolgáló természetvédelmi területkezelési központ, amit hétfőn adtak át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területén. Ezzel saját állami ménest kap nemzeti kincsnek számító lófajtánk.

A BNPI a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánhoz tartozó Batúz-tanyán a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet védett gyepterületeinek természetvédelmi kezelésére, fenntartására, extenzív tartástechnológiára alapozott, Magyarországon őshonos védett ló- és juh fajták tartására szolgáló állattartó telepet alakított ki. A projekt több mint 700 millió forint uniós támogatást is nyert. A telepen a lovak mellett 500 juhot is tartanak majd.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a központ ünnepélyes átadásakor elmondta: a fajta nemzeti kincs, alacsony egyedszáma miatt a védett őshonos állatfajták közé sorolják, így fenntartása az állattenyésztési törvény alapján nemzeti érdek és feladat. Az új telep elősegíti ezen értékes lófajta génmegőrzését, mert “olyan szilárd bázist sikerült kialakítani, ami biztosítja ennek a fajtának megmaradását, az állomány gyarapodását” – fejtette ki.

A Batúz-tanyán nyolcvan lovat gondoznak, de 212 állat tartására van lehetőség. A most befejeződött projektnek köszönhetően létrejön egy állami tulajdonban lévő ménes, amelyet teljes egészében alá lehet rendelni a természetvédelmi eljárásoknak.

Védett őshonos lófajtáink, nemzeti kincsünk

A 34/2004 (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról kimondja, hogy a következő lófajtákat “magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben – nevükben és képi megjelenésükben – Magyarország szimbólumai“:

A Magyar Lovas Kör és a Lovasok.hu 2013 októberében kezdeményezte a magyar lovaskultúra, valamint a hagyományos magyar lófajták és a magyar parlagi szamár felvételét a Pest Megyei Értéktárba, mely a hungarikummá válás első lépcsője.

A Pest Megyei Értéktár Bizottság 2013. október 25-i ülésén elfogadta ezen értékek felvételét a Pest Megyei Értéktárba, és kezdeményezte felvételüket a Magyar Értéktárba is. Sajnos innen nem vezetett egyenes út a hungarikumok közé, ahová lovas értékeink közül eddig egyedül Kassai Lajos lovasíjász módszere került be.

2015.09.08. Forrás: MTI
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.09.

Hozzászólások