Losino
A fajta eredete és története
Nevét a Losa völgyről kapta, mely Burgos (Spanyolország) provincia északi részén található. Innen más fajták is származtak, mint például a Garrano, a Galíciai póni, az Asturiai póni, a Thieldon, a Sorraia, a Navarre ló, a Baszk Pottok és a Merens. A Losino védett fajta, mert számuk 50 körül van, de ezelőtt kritikusan lecsökkent 1986 körül egyedszámuk a farmok gépesítése végett.
Ebben az évben egy tervet hoztak össze a fajta helyreállítása érdekébe. Megalapították Pancorbo-ban az első Losino Lovat Tenyésztő és Szelektáló Centert. Az állatokat elfogták, megszelidítették és kisgyermekek lovagoltatására használják őket, ugyanakkor kocsiban is helyt áll és kivállóan alkalmazkodik a hegyvidéki területekhez. 1999-ben 200 állatot írtak össze.
A fajta jellemzői
Súlya 300-350 kg, marmagassága 135-140 cm körüli. Feje viszonylag nagy, tiszta vonásokkal. Fülei kicsik, homloka lapos. Szemei nagyok, csillogóak és kifejezőek. Orrlyuka nagy. Szája aránylag vastag. Nyaka erős. A törzs széles, kifejezett a mar, széles hát, széles és csapott far, a farok alacsony tűzésű, mely nagyon vastag és fekete. A paták feketék, kicsik és kemények.
Sörény és farok: dúsak és hosszúak, különösen télen védi őket a hidegtől. A csikóknak csaknem két éves korukig durva, olyasmi, mint a szamaraké, mely később alakul normállá. Nyáron és különösen a felnőtteknél a sörény rövid és erős. Nincsen bokaszőrzetük. Csak a fekete szín az elfogadott, mely nyáron és télen változik sötétebbé és világosabb tónusúvá. A homlokon a fehér jegy elfogadott.
Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.05.04.
Fotó: Canva
