Ősi DNS elemzésével vázolta fel a vadló háziasításának útját egy nemzetközi kutatócsoport: azonosították azokat a génváltozásokat, amelyek a mai lovak gyorsaságával, teherbírásával, barátságos természetével függenek össze.
Przewalski lovak a Hortobágyon – Fotó: Haga Zsuzsa
A háziasítást 125 gén tette lehetővé – olvasható az amerikai tudományos akadémiai folyóiratban (PNAS) megjelent tanulmányban. A gének a vázizomzattal, egyensúllyal, koordinációval és a szívizomzattal álltak kapcsolatban, és olyan vonzó tulajdonságokat eredményeztek, hogy az állattartók ezek alapján választották ki tenyésztésre a lovakat – mondta Ludovic Orlando, a dán Természettudományi Múzeum munkatársa.
A lovak viselkedését befolyásoló gének is szelekción mentek keresztül. A társas viselkedéssel, tanulással, a félelem kezelésével és a barátságos természettel kapcsolatos génvariációkból sokkal többet találtak a háziasított patásokban. A ló megszelídítése genetikai hátterének kutatása azért váratott magára ennyi ideig, mert nem maradtak fenn az ősi lovak mai vad utódai.
Az egyetlen manapság vadlónak nevezhető lófajta a Mongóliában élő Przewalski-ló. Viszont eredetileg ez a fajta is kipusztult a vadonban, 13 fogságban tartott egyedből szaporították fel a mai állományt. Így ez a fajta sem mennyiségileg, sem genetikai sokféleség terén nem ad elég alapot a szükséges vizsgálathoz.
.jpg)
Przewalski lovak a Hortobágyon – Fotó: Haga Zsuzsa
A kutatók megfelelő mennyiségű élő alany híján 29 darab, 16-43 ezer éves lócsont DNS-ét elemezték, amiket Szibéria tartósan fagyott talaja őrzött meg. Az eredményeket összehasonlították öt ma élő lófajta génjeivel. A vizsgálat során azt találták, hogy a mai lovak sok génje nem létezett az ősi paripáknál, egyik ilyen például a rövid távon gyorsaságot biztosító gén.
A ló háziasítása korábbi tanulmányok alapján Eurázsia széljárta pusztáin történhetett mintegy 5500 évvel ezelőtt és óriási szerepet játszott a civilizáció fejlődésében. A gyaloglásnál gyorsabb lovaglás forradalmasította a kereskedelmet, a hadviselést, a népek és az eszmék vándorlását, lehetővé tette földrésznyi birodalmak születését, mint amilyen a 2500 évvel ezelőtt a mai Irán területéről induló szkíta birodalom volt.
2014.12.17. Sigmond Tamás, Lovasok.hu
Forrás: mno.hu, nol.hu
Frissítve: 2023.02.10.
