Konyhaművészet
Mi legyen az istálló éléskamrájában?
A ló alapvetően legelő állat, és zsákmányállat (volt). Ebből több dolog következik. Az egyik, hogy nagyon sok időt tölt táplálkozással (ha teheti), és egyszerre viszonylag kis mennyiségű táplálóanyagot vesz fel. (Hogy mindig gyors, mozgékony maradjon.)
Másik, hogy természetes körülmények között kora hajnaltól délelőtt közepéig, majd délutántól késő estig legel, és abrakot nem eszik. Háziasított körülmények között abrakot is kap a ló, és a legtöbb helyen a legelés helyett nyáron is kénytelen szénával beérni. Mi is, tehát, egy istállóban tartott ló számára a megfelelő takarmány?
Ami elmaradhatatlan: szálastakarmányok
Jó minőségű széna – amiről tehát a fentiek figyelembevételével elmondható, hogy a ló alaptakarmánya – állandóan legyen előtte, (viszont napi abrakadagjára ez semmiképp nem vonatkozik!).
Réti széna
A ló legalapvetőbb szálastakarmánya a réti széna. Ennek fehérjetartalma csekély, energiatartalma közepes, rosttartalma magasabb, mint a lucernaszénának, kevesebb, mint a szalmáknak. Véleményem szerint a lónak a legjobb szálas takarmány a jó minőségű réti széna. Kedveli a ropogós, kemény szénaféléket. Legjobbak a lassan fásodó fűfélék, például angol perje, réti perje, kevésbé értékesek a gyorsan elfásodó csenkeszek és ebírfélék. A betakarításra, szénakészítésre az az időszak a kedvező, amikor a füvek döntő része virágzás előtti vegetációs fázisában van. Természetesen ez erősen függ az időjárástól is, ami a széna minőségét minden évben jelentős mértékben befolyásolja. A jó minőségű széna nem poros, megőrzi zöldes színét, ropogós, illatos.
Szokás a lóval lucernaszénát is etetni, bár ha jó réti szénánk van, akkor inkább azt válasszuk, és a magas fehérjetartalmú lucernaszénát hagyjuk meg a tejelő szarvasmarhának. A lucernaszéna energiatartalma közepes, fehérjetartalma magas, amit a szoptató kancákon kívül nem igényel a ló. Kalciumban és foszforban is gazdag.
Szalmát a lóval ritkán szoktunk etetni, de a jó minőségű zabszalma megfelelő kiegészítő ballaszt-takarmány lehet. Energia és fehérjetartalma is alacsony, rosttartalma természetesen jóval magasabb mint a szénáké. Hátránya, hogy ha a ló rákap a szalma evésére (esetleg unalmában, vagy egyszerűen csak azért, mert étkes), akkor hamar szalmahasat növeszt, ami nem feltétlenül szép látvány.
Szilázs etetése a lóval nem általános, és nagy elővigyázatosságot igényel. Pillangósokból készült szilázst nem javasolt lóval etetni, jó minőségű fűfélékből vagy silókukoricából készült erjesztett takarmányt szoktatás után, és korlátozott mennyiségben lehet etetni. Indokolt lehet porallergiában szenvedő lovak esetében. Az egyik legújabb, de a lónál még nem elterjedt szálastakarmány a nagy bálában erjesztett szenázs. A lekaszált füvet nem szárítják meg teljesen, hanem csak megfonnyasztják, és ilyen állapotban bálázzák be nagy hengerbálába. A bálát ezután egy speciális géppel légmentesen lefóliázzák. Ilyen módon nagyon illatos, ízletes takarmány készíthető, hátránya, hogy igen óvatos bánásmódot igényel, ugyanis, ha a légmentes csomagolás megsérül, a takarmány megromlik.
Figyelem! Legyen szó bármilyen fajtájú szálastakarmányról mindenképpen kerüljük el a rossz minőségű, penészes takarmányok etetését. A felszálló penész légúti megbetegedésekhez vezet, az emésztőrendszerbe jutva pedig – emésztőszervi problémákon túl – szaporodásbiológiai zavarokat, vetélést, meddőséget okozhat.
Itt kell szólnunk néhány szót a zöldtakarmányok etetéséről. Tavasszal, nyáron a ló igen egészséges és természetes takarmánya a zöld, akár legeltetett, akár kaszált formában. Nagyon lényeges viszont, hogy csak fokozatosan emeljük az adagját. Vagy úgy, hogy egyre hosszabb időre engedjük a lovat legelni, vagy úgy, hogy a kaszált zöldtakarmány adagját emeljük fokozatosan. Ha kaszálva adjuk a zöldet, akkor érdemes először szénával, vagy jó minőségű szalmával összerázni, és úgy adni a lónak. Kerüljük a zöld pillangósok önálló etetését, főleg nagyobb mennyiségben. A kaszált zöldtakarmányt kiterítve kell tárolni az etetésig, mert könnyen befülled.
Az energiaforrás: abraktakarmányok
A ló háziasítása során kialakult a szálas takarmányok mellett az abrakféleségek etetése is. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy mivel az abrak koncentrált takarmány a szénához képest, egyrészről abrak formájában nagyobb mennyiségű tápanyagot lehetett szállítani, másrészt erős fizikai igénybevétel esetén a szénából felvett energia nem is elegendő a munkavégzéshez. Ráadásul sokkal több időt is vesz igénybe ugyanannyi tápanyagnak a bevitele, és erre pl. háborús időkben nem biztos, hogy volt lehetőség. Az abrakfélék alapvető szerepe tehát az energiaszolgáltatás. A magvak három részből állnak: a héj és az aleuron réteg, az endospermium és a csíra. A fehérjét majdnem teljes egészében az aleuron réteg és a csíra tartalmazza, az endospermium nagyrészt keményítőből áll. A magvak őrlés után telítetlen zsírsavtartalmuk oxidálódása következtében, könnyen avasodnak, ezért őrölt formában nem célszerű tárolni őket. Kalciumban általában szegények, foszforban gazdagabbak. Olajtartalmuk 1,5 – 5 % között van, nyersfehérje koncentrációjuk 9-15 % között mozog.
A legáltalánosabb abraktakarmány a zab. Az egyetlen abrakféleség, amely aggály nélkül etethető ad libitum (étvágy szerint) a lóval. Ennek oka egyrészt szemszerkezete, mely nagyban hasonlít a fűfélékre (nagy, a szemre tapadó, de azzal össze nem nőtt pelyvalevele), és beltartalmi értékei: közepes energiatartalmú és nagy rosttartalmú (10-12 %). Emészthető nyersfehérje- és nyerszsírtartalma magas.
A másik, a ló számára igen jó étrendi hatású, megfelelő abrakféleség az árpa. Külső burka ugyan szorosabban tapad a maghoz, mint zabé, ezért szokták roppantva vagy zúzva is etetni. Energiában a zabnál gazdagabb, emészthető nyersfehérje-, foszfor- és kálciumtartalma hasonló, nyersrost és zsírtartalma kisebb.
A harmadik abrak, melyet lóval etethetünk, a kukorica. Energiában ez a leggazdagabb, de kicsi a fehérjetartalma. Nyerszsírtartalma alig marad el a zabétól. Célszerű csöves formában adni a lónak, mert így hosszabb ideig rágja, míg lefejti a csutkáról, és nem tud belőle habzsolni, ami kólikás tünetekhez vezethetne. A morzsolt kukoricát adhatjuk egészben is, de jobb roppantva, vagy nagyon durván megőrölve. Finom őrleményként semmilyen abrakot ne adjunk a lónak, mert nagyon érzékeny a porra, így a poros, vagy túl finomra őrölt abrakra is. Célszerű az őrölt abrakot etetés előtt benedvesíteni.
A fenti három abrakféleségnek együttes, keverékben való etetésével igen kedvezőek a gyakorlati tapasztalatok. Meg kell még említeni a korpát, mint abrakféleséget. Elsősorban lábadozó állatoknak szokás adni. Energiatartalma szerény, magas a nyersfehérje és a rosttartalma. Gyorsítja a béltartalom továbbhaladását, nagyobb mennyiségben laxáns (hashajtó) hatású, ezért csak adagolva (legfeljebb 3-4 kg/nap) etessük. Nedvszívó hatása miatt csak áztatva adjuk a lónak! Abrak-kiegészítésként szokás lenmagot adni, mely jó étrendi hatású, a szőrzetet fényessé, simává teszi. Napi adagja kifejlett ló részére 10 dkg, de etetése csak forrázva javasolt mert erősen nedvszívó, ezáltal (száraz állapotban dugító) hatású.
Nem javasolt: Egyéb abrakféleségek a ló takarmányozásában nem szokásosak. A búza szemszerkezete és mérete alkalmatlan arra, hogy a ló rendesen megrágja, a rozzsal együtt kólikára hajlamosít, ezért etetésük kerülendő. Pillangósok magvai (lóbab, borsó, lencse, bükköny, szója) magas fehérjetartalma miatt – ha a fehérjebevitelt szeretnénk növelni – esetleg etethető, de csak hőkezelés után, és erősen korlátozott mennyiségben javasolt (0,5 -1 kg/nap), fokozatos szoktatási idővel.
A jótékony hatású, finom lédús takarmányok:
Általában jellemző ezekre a takarmányokra, hogy jó étrendi hatásúak, ízletesek, megkönnyítik a bélsárürítést és a vizeletkiválasztást. A sárgarépa a lovak egyik kedvenc csemegéje. Csikóknak, szoptatós kancáknak különösen ajánlott. Napi adagja 2-4 kg. Fontos, hogy a répaféléket mindig a földtől megtisztítva etessük, és fagyott állapotban sohase adjuk. A sárgarépa magas karotintartalma miatt igen kedvező. A takarmányrépa és a cukorrépa étrendi hatása a sárgarépáéhoz hasonló, de karotint a cukorrépa nem, a takarmányrépa csak keveset tartalmaz. Napi adagja 10 kg-ig növelhető.A szárított répaszelet napi maximális adagja körülbelül 3 kg, többszöri kis adagban etetve és nagyobb mennyiségű rostos tömegtakarmány kíséretében. Nagy vízfelvevő képessége miatt dugulást, kólikát okozhat, ezért csak áztatva ajánlott az etetése. A melasz magas cukortartalmú, ezért elsősorban energiaforrás, jó étrendi hatású kiegészítő takarmány. Kis mennyiség (néhány dkg) etethető belőle naponta, vízzel hígítva. Gyümölcsök – elsősorban alma, körte jöhet szóba, esetleg csonthéjasok kimagozva – szintén jó kiegészítő takarmánynak számítanak lédússáguk, ízletességük miatt. A gyakorlatban inkább a jutalomfalat szerepét töltik be. Nyár végén, ősszel görögdinnye, takarmánytök is etethető korlátozott mennyiségben. Lédús voltuk és édes ízük miatt a lovak kedvelik, és jó étrendi hatásúak.
Reformkonyha: Lótápok, takarmánykiegészítők, vitaminok
A mai gyakorlatban egyre jobban terjednek a lótápok. Többféle kivitelben készülnek ezek a tápok. Lehetnek önállóan etethető ill. etetendő tápok, melyhez csak kevés széna etetése javasolt, vagy olyanok melyek a szokásos gazdasági abrakok kiegészítői, elsősorban ásványi anyagok, mikroelemek, vitaminok, pótlására szolgálnak. Beltartalmi értékeikben is eltérhetnek, és különböző korú és hasznosítású lovak részére ajánlottak, így vannak csikótápok, szoptatós-, és vemheskanca-tápok, sportló- és versenylótápok. Ezekben az abrakokban az adott korú, hasznosítású egyed élettani szükségleteinek pontosan megfelelő tápanyagok vannak, ezért etetésük igen jó hatású. Áruk ugyan borsosnak tűnik a gazdasági abrakokéhoz képest, (annak két-háromszorosa egy mázsára vetítve) de béltartalomra számítva már kedvezőbb a kép. Ezen túl, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen formán a ló a szükséges kiegészítőkhöz is hozzájut (nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok), etetésük indokolt és akár gazdaságos is lehet. A tápok mellett kaphatók külön ásványianyag-kiegészítők, illetve vitaminok is melyeket meghatározott adagban a gazdasági abrakokhoz kell keverni. A táp etetés előnye még, hogy nem kell nagy befogadó képességű abraktárolót építeni, hanem a kész tápot ütemezve lehet az egész év során megvásárolni, illetve megrendelni. Nagy készletek felhalmozására nincs szükség, de lehetőség sem, mert minőségüket általában két hónapig őrzik meg.
Szöveg: Novotni Péter
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.18.
