A rendszerváltozás idején még nagy dolog volt, ha ingyenes lovaglási lehetőséghez jutott valaki, hiszen a lovardai lovasoktatás sokak számára megfizethetetlen volt. Azóta igen nagy változásokon ment keresztül hazánkban a lovasélet, jelentősen nőtt a lovardák száma. Szabályozásra szükség van, de vajon jó úton járunk? Ezt a kérdést is körbejárták a Hegykői Lovasfórumon.
Civilszervezetek, egyesületek is alapíthatnak magánlovardákat. Ezek egyrészt nonprofit szervezetek, másrészt egyéni vállalkozók, illetve gazdasági szervezetek. Hivatalosan a lovas sportegyesületeket illetve a lovas vállalkozásokat ismerik el lovardának.
A sportegyesületek általában nonprofit civilszervezetek formájában működnek. A bértartással, lovasiskolai keretek között oktatással foglalkozó lovardák pedig a legtöbb esetben gazdasági társaságok. A civilszervezetek egy része nem regisztrált lovarda, mivel a lovasklubok, lovasegyesületek egy része a magánlótartók tömörülése közös programokra, lovasfelvonulásokra, rendezvények szervezésére (pl. hagyományőrző huszárok).
Lovas civilszervezetek száma és változása megyénként
|
Megye
|
Lovas civilszervezet
|
Növekedés % 2000=100%
|
||||
|
1990*
|
2000
|
2010
|
2010
|
|||
|
Budapest
|
12
|
27
|
50
|
185,2
|
||
|
Bács-Kiskun
|
6
|
23
|
38
|
165,2
|
||
|
Baranya
|
1
|
12
|
24
|
200,0
|
||
|
Békés
|
7
|
19
|
35
|
184,2
|
||
|
Borsod-Abaúj Zemplén
|
1
|
8
|
16
|
200,0
|
||
|
Csongrád
|
1
|
21
|
32
|
152,4
|
||
|
Fejér
|
2
|
21
|
33
|
157,1
|
||
|
Győr-Moson-Sopron
|
2
|
19
|
33
|
173,7
|
||
|
Hajdú-Bihar
|
1
|
10
|
27
|
270,0
|
||
|
Heves
|
0
|
5
|
10
|
200,0
|
||
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
7
|
16
|
20
|
125,0
|
||
|
Komárom-Esztergom
|
5
|
15
|
17
|
113,3
|
||
|
Nógrád
|
0
|
7
|
16
|
228,6
|
||
|
Pest
|
6
|
39
|
106
|
271,8
|
||
|
Somogy
|
3
|
17
|
25
|
147,1
|
||
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|
4
|
11
|
22
|
200,0
|
||
|
Tolna
|
1
|
10
|
15
|
150,0
|
||
|
Vas
|
2
|
15
|
22
|
146,7
|
||
|
Veszprém
|
3
|
20
|
38
|
190,0
|
||
|
Zala
|
2
|
5
|
15
|
300,0
|
||
|
Összesen:
|
66
|
320
|
594
|
185,6
|
||
Forrás: KSH, Civil szervezetek adatbázisa 2012.
A legtöbb lovarda Pest megyében található,
az összes lovarda egynegyede a Közép-Magyarországi Régióban (Budapest és Pest megye).
Több mint 370 lovarda
A rendszerváltozás idején még nagy dolog volt, ha ingyenes lovaglási lehetőséghez jutott valaki, hiszen a lovardai lovasoktatás sokak számára megfizethetetlen volt. Kezdetben csak a lovardák és lovasegyesületek száma nőtt, később azonban a magánlótartók száma is rohamosan növekedésnek indult (nem ide értve a csak kizárólag haszonállatként tartott lovak tartóit).
2012 óta nagyon sok lovarda regisztrált, sokan az iskolai lovasoktatás bevezetésére alapozva kisebb-nagyobb beruházásokat is végrehajtottak: lovardafejlesztést, lóvásárlást majd a lovak vizsgáztatását iskolalónak.
A Lovasszövetségnél több mint 350 lovasegyesületet tartanak nyilván, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában is több, mint 370 lovarda szerepel.
Szükség van az olcsó lovastanyákra is
A lovak, lovardák, lótartók számának növekedése a lovasszolgáltatások minőségének rovására ment. Természetesen ahogyan szükség van az ötcsillagos szállodákon kívül a turistaszálláshelyekre is, ugyanúgy a lovardák esetében is van igény a magasabb szintű, komfortosabb, többféle szolgáltatást kínáló lovardákra és a turista fokozatnak megfelelő egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó, de ennek megfelelően olcsóbb lovastanyákra is.
Szükségessé vált a lovakra és a lovardákra vonatkozó jogszabályi háttér rendezése, rendeletek megalkotása, frissítése. A jelenleg érvényben lévő lovardarendelet első verziója 2008-ban keletkezett. Szabályozta a lovardai körülményeket, a lótartás és a lovasszolgáltatási tevékenységek feltételeit.
Később ezt a rendeletet többször módosították, kiegészítették, hol enyhítették, máshol szigorították, de sajnos még mindig nem terjed ki a lovasszolgáltató tevékenység tejes körére, így vannak szabályozatlan területek.
A rendelet megalkotói csak a profitorientált, főállású lovardákban gondolkodtak, nem ismerik el a hobbi szinten, főállású munkaviszony mellett, kiegészítő tevékenységként vagy alkalmanként szívességből lovaglást biztosító lovak és lótulajdonosok létezését.
A lovardarendelet hiányosságai
A lovasvállalkozások szabályozása több részből tevődik össze:
- a Kereskedelmi törvény
- a 14/2008 ÖM rendelet, illetve a módosításáról szóló a 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet, majd a 22/2014. (VI. 27.) NGM rendelet
- a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szabályozza.
Az első probléma mindjárt a lovasszolgáltató tevékenység definíciójából ered. A lovas szolgáltató tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. paragrafusának 16. pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység:
„Lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás.” 2013-ban ezt kiegészítették: „… így különösen lovagoltatás, lovas oktatás, lovas terápia, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató”.
A bértartást, edzést kínáló lovardák miért turisztikai szolgáltatók?
Annak szabályait, hogy ki folytathat ilyen gazdasági tevékenységet, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek között találjuk (kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (6/C. §52 (1)). Pedig nem minden lovarda nyújt turisztikai jellegű szolgáltatást. Miért sorolnánk ide a sportegyesületeket? Adott egy lovarda, ami gazdasági tevékenységet folytat, a sportolóknak bértartást és edzést nyújt. Miért sorolják ezeket a lovardákat a turisztikai jellegű szolgáltatók közé?
A másik rendelettel pedig épp a turisztikai jellegű szolgáltatást nyújtó vállalkozókat zárják ki. A 14/2008. (XII. 20.) a lovas szolgáltató tevékenységről szóló ÖM rendeletben (13.§) meghatározzák a lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephely követelményeit. Ezek egy része az állattartási körülményekről szól. A d) pont korlátozza, illetve kizárja a kizárólag turisztikai célú lovagoltatási vagy tereplovaglási lehetőség biztosításának bejelentését, mint lovas szolgáltató tevékenységet, ugyanis a telephelynek rendelkeznie kell rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 négyzetméter alapterületű lovas pályával.
A lovardarendelet és az abban szabályozott lovardai szolgáltatás feltételei a turisztikai tevékenységet is végző lovardára vonatkoznak.
De mi a helyzet akkor, ha nincs lovarda, de adott a megfelelően képzett megfelelő méretű ló, a megfelelő oktató, aki csak kezdőket, kisgyerekeket biztonságos körülmények között ültet lóra, de nem felel meg a lovasszolgáltatás engedélyezési kritériumainak, hiszen saját udvarában vagy területén, saját lován sétáltatna gyerekeket, esetleg vállalati vagy óvodai, iskolai családi napokon, falunapon. Tehát nem végez lovagoltatást, lovasoktatást, csak vezeti a lovat, sétáltat vele.
Folytatása következik…
2016.10.26. Obádovics Csilla – Fertő-parti Lovasklub Egyesület
Frissítve: 2022.08.17.
canva.com
