Csikókori játék

A lónak, épp úgy mint a többi élőlénynek – az embert is beleértve – a játék alapvető fontosságú a viselkedésfejlődésében éppúgy, mint a fizikai ügyességének kialakulásában.


A játék során egyre fejlettebbek és kifinomultabbak lesznek a fajra jellemző közösségi és egyéni viselkedési formák. Számos fajnál a játékot olyan veleszületett viselkedési elemek alkotják, amelyek elősegítik az egyed és a faj túlélését (például mozgási, dominancia és fajfenntartási viselkedésformák) A játék minden faj esetében elkülönül a "komoly" viselkedéstől a testtartásnak, a kifejezésmódnak és magatartásnak köszönhetően, amelyek ekkor kevésbé komolyak. Mint más társas faj esetében, a játék csikóknál is lehet magányos vagy csoportos.

Már a néhány órás csikók elkezdenek játszani: köröznek, vágtáznak, bakolnak. Az újszülött csikók tevékenységéhez hasonlót figyeltek meg a vadon élő Przewalski lovaknál is. Ilyenkor a játék néhány másodperctől néhány percig tarthat, mielőtt a csikó újra megnyugodna. A csikók az anyjukkal is játszanak, ami sokszor túlzó és durva, de ez a csikó növekedésével mérséklődik. Amikor a csikó megnyugszik, az anyja etetéssel jutalmazza.

A csikók általában 3-4 hetes korukban kezdenek egymással játszani. Elkezdenek közeledni egymáshoz szagolgatással, harapdálással, ami később féktelen közös rohangálásba, ugrándozásba torkollik. A csődörök a kancákhoz képest többet és durvábban játszanak. Megfigyelték, hogy csődörök játék közben többet ugranak fel egymásra (párzáshoz hasonlóan), mint a kancák (ők átlagosan 5 óránként, míg a kancák 37 óránként).

A csikók társas játékában normális viselkedésminták a felnőttekkel való kapcsolatokban megváltoznak, túlzottá válnak vagy megszűnnek, és teljesen elkülönülnek a játék során alkalmazott viselkedéstől. A játék és a társas kapcsolatba lépés csikók illetve csikók és felnőtt egyedek között akkor válik újra fontossá, amikor a ló az emberrel kerül kapcsolatba. Például megfigyelések bizonyítják, hogy azok a csikók, amelyek olyan ménesben nőttek fel ahol korukbeli, maximum két éves csikók voltak, a képzés során kevésbé bizonyultak agresszívnak, sokkal együttműködőbbek voltak az emberrel, mint azok (a legfeljebb kétéves) csikók, amelyek egyedül nőttek fel.

Sokszor elfelejtjük, hogy a lovak társas lények, ahhoz, hogy helyesen és kiegyensúlyozottan fejlődjenek és viselkedjenek ingergazdag környezetre van szükségük, de legfőképpen arra, hogy fajtársaikkal is kapcsolatba léphessenek. Csupán azzal, hogy lehetővé tesszük a társas életet számukra, és próbáljuk megérteni a fiatal lovakat, akik helyesen fejlődtek a társaikkal kialakított kapcsolatoknak köszönhetően, sokkal gördülékenyebben működő és természetesebb kapcsolatot tudunk velük kiépíteni.
 

Francesco De Giorgio, Forrás: www.ilportaledelcavallo.it, (Fordítás: Szabó Andrea)
Frissítve: 2012.03.05.
 2015.07.09.
2017.03.03.

Hozzászólások