Japán kutatók a legelőn tartott lovak hempergési szokásait vizsgálva megfigyelték, hogy az állatok nagy becsben tartják a legelők hempergésre alkalmas száraz, földes területeit.
Kanji Matsui és társai azt vizsgálták, milyen hempergésre alkalmas területeket részesítenek előnyben a legelőn tartott lovak, megfigyeléseik eredményét a Journal of Equine Veterinary Science című szaklapban tették közzé.
A kutatók figyelemmel kísérték a legelő lovak viselkedését különböző talajokon, hempergési területtel, illetve anélkül.
A vizsgálathoz négy őshonos japán Kiso-lovat használtak. A lovakat két 120×60 méter nagyságú legelőn helyezték el. Az egyiket kizárólag fű borította, a másik viszont három – egyenként 5×5 méteres – hempergési területtel is rendelkezett. Az egyik hempergésre csábító foltot száraz föld, a másikat homok, a harmadikat pedig szalma borította.
A japán kutatócsoport megfigyelhette, hogy a lovak gyakrabban keresték fel azt a legelőt a hempergésre, amelyen a három hempergő terület volt, ugyanakkor viszont egészében kevesebb időt töltöttek itt.
Egyértelműen előnyben részesítették a három telepített hempergési felületet a fűvel szemben, kedvencük pedig a földes felület volt. Itt szívesebben hemperegtek, mint a homokon vagy a szalmán.
Összefoglalásként elmondható, hogy kifizetődő a speciális hempergési területek kialakítása, hiszen lovainknak és a legelőfelületnek is jót teszünk ezzel.
Fordította: Deák Anette Stefanie, Lovasok.hu
Forrás: pferdplus.com
Kép forrása: Canva
2012.04.03.
Frissítve: 2022.01.26.
