A ló vegykonyhája

Emésztőrendszer

Ahhoz, hogy lovunkat megfelelően takarmányozzuk, nem árt ismerni, hogyan is működik az emésztőrendszere. Miért? Mivel azt, hogy mit tud feldolgozni, mi szívódik fel és alakul energiává, mit tud hasznosítani és mi, milyen mennyiségben lehet káros hatású, az határozza meg, hogy szervezetének bonyolult vegykonyhája miként működik.

Az emésztőkészülék felépítése

Az emésztőkészülék a szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik, a kettő között található a három részre tagolható emésztőcsatorna (előbél, középbél és utóbél). Az előbél a szájüregből, a garatból, a nyelőcsőből és a gyomorból áll. A szájüreget a külvilág felé az ajkak zárják, oldalról a pofák határolják, és benne található a nyelv. Az állkapcsi fogmedrekbe ágyazódnak a fogak. A ménnek 40 maradandó foga van, a kancának 36. (Neki ugyanis nincsenek agyarfogai.) A garat izmos falú szerv, amely a nyelést szolgálja. Itt kereszteződnek a légző és az emésztőutak. A garatból a nyelőcső az együregű gyomorba vezet, melynek űrtartalma körülbelül 15-20 liter. A ló sajátossága, hogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tud hányni.

A ló bélcsövét a középbél és az utóbél alkotja, hossza 25-40 méter lehet, űrtartalma mintegy 200 liter. A középbél az epésbélből, éhbélből és a csípőbélből áll. Az utóbél vakbélre, remesebélre és végbélre tagolódik. A ló vakbele különösen tág, nagy, mintegy 40 liter űrtartalmú szerv, és a végén zárt (vak).

A táplálék felvétele

A ló ajkai és nyelve segítségével veszi fel a táplálékot. Sajátos szokása a takarmány fújása, ezért a poros takarmány etetése különösen veszélyes számára. A fújástól felszálló port ugyanis belélegzi, ami légzőszervi károsodást okozhat. Ezért szokták a poros takarmányt vízzel meglocsolni.

A ló táplálkozási szokásainak tanulmányozása során abból kell kiindulni, hogy a ló alapvetően legelő állat, azaz emésztőrendszere a szinte folyamatos, kis mennyiségű táplálék felvételére van berendezkedve. Ezért mesterséges takarmányozása során is arra kell törekedni, hogy minél többször, kis adagokban kapja meg a napi takarmányadagját. A napi ötszöri etetés sem (lenne) túlzás, még akkor is, ha ez nehezen kivitelezhetőnek tűnik.

Az emésztés folyamata

A ló, ha teheti, általában lassan, alaposan rág. A takarmány emésztése a semleges, vagy enyhén lúgos nyál keményítőbontó enzimjei segítségével már a szájüregben megkezdődik, de hatása csekély, mert a takarmány viszonylag kevés időt tölt a szájüregben (legalábbis az emésztési folyamatok lejátszódásához). A nyál szerepe elsősorban a takarmány megnedvesítése. A gyomorban a táplálóanyagok szintén nem időznek túl hosszú ideig, mivel annak űrtartalma kicsi, (körülbelül 15 l) és naponta többször kell, hogy ürüljön. Ezért a gyomoremésztés szerepe is kisebb a ló esetében. Az ásványi anyagok, mikroelemek és vitaminok döntő részben a vékonybélben szívódnak fel. Az emésztés fő helyszíne, különösen abrakban dús takarmányozás esetén a vékonybél. Nem elhanyagolható azonban a vastagbél, illetve a vakbél mikroflórájának szerepe. A ló folyamatosan termelődő epéjének köszönhetően a zsírokat kiválóan emulgálja, és meglepően jó hatásfokkal emészti a kérődzőkhöz képest, míg a rostot sokkal gyengébben.

Takarmányadag

A ló faji sajátosságai, emésztőrendszere és használata függvényében egy átlagos hobbiló napi takarmányadagját az alábbiak szerint állíthatjuk össze:

Természetesen ettől a ló igényei, munkáltatásának nehézségi foka, vemhességi állapota, az évszak, a fajta és nem utolsó sorban a rendelkezésünkre álló lehetőségek függvényében el lehet térni. Pl. téli időszakban jót tesz egy kis lédússal való kiegészítés (répa), nyáron egy kis zöldtakarmány, szoptatási időszakban a réti széna egy része helyett lucernaszéna. Ha a lovat nehezebb munkára használjuk, pl. távlovaglás, hosszabb túralovaglások, akkor abrakadagja emelhető 5-6 kg-ra is, ha éppen annyi dolga van a lónak, hogy sétálgasson a karámban, ahhoz napi 2 kg abrak is bőségesen elegendő (ha a széna minősége megfelelő). Természetesen nagyok az egyedi eltérések, van, amelyik ló jó takarmány-értékesítő, van, amelyik rossz. A pónikat általában lehet csak szálas takarmányon tartani, hiszen kialakulásuk során ezek a fajták az igen szűkös táplálékforrásokhoz szoktak hozzá, és abrak etetésével nagyon gyorsan el lehet hizlalni őket, ami káros az egészségükre.

Novotni Péter
Frissítve: 2023.03.17.
Fotók: Canva

Hozzászólások