Terepről hazafelé rohan a lovad, esetleg egyedül ki sem tudsz menni vele? Tudod, hogy mi áll a lovad viselkedése mögött?
A ló számára a biztonság a ménes
Mindannyian találkoztunk már ménesfüggő lovakkal, bizony bosszantó élmény lehet. Hajlamosak vagyunk személyünket érintő sértésnek venni, ha egy ló úgy dönt, inkább marad a ménesével, mint lóg velünk. Ez a feszültség rányomja a bélyegét a napunkra: ez a ló miért ilyen makacs? Mit csinálok rosszul? Miért nem bízik bennem, miért nem akar velem lenni? Nyilván sokaknak ismerősek ezek a kérdések.
Fontos megértenünk, hogy a lovak – és bizony az istállózott lovak is – miért ménesfüggők.
Ne feledjük el, hogy amellett hogy a ló zsákmányállat, társasállat is. A túléléshez egyik legfontosabb számukra a biztonság. Társas állatként számukra a ménes jelenti a biztonságot, ez a DNS-ük része.
A lovak emellett „fészekhagyó” állatok, ami azt jelenti, hogy már születésükkor megkezdik a tanulást – teljesen fejlett idegrendszerrel születnek-, világrajövetelük után néhány perccel képesek anyjukat követni, és ha szükséges, gyors futással keresnek menedéket a ragadozók elől. A csikó számára az első dolgok egyike nem csupán az anyjuk, hanem a ménesük felismerése és azonosítása. Nem véletlen, hogy a lovak esetében is hatékony a bevésődés (imprinting). Amennyiben megfelelően történik a bevésődés, a fiatal ló az embert is a ménes tagjaként azonosítja.
És hogy pontosan hogyan alkalmazható a csikóknál a bevésődés? A bevésődést csupán a születést követő 2-3 napban lehet sikerrel alkalmazni. A csikót rögtön a születést követő három órán belül érzéketleníteni kell az emberi jelenlétre, még mielőtt a csikó menekülő vagy harcoló ösztöne beütne. A kapcsolat és bizalom megalapozásán kívül két további célja van a bevésődésnek: egyrészt, hogy már korán hozzászoktassuk a lovat a későbbi állatorvosi vizsgálatokhoz, a patkolókovácshoz és hogy a jövőben egy együttműködőbb, könnyebben képezhető lovunk legyen.
Hosszútávú befektetés, de megéri, és a ménesfüggőség „veszélyes” tüneteinek megjelenését is jelentősen csökkenti, hiszen a korai tanulás determinálja a felnőttkori viselkedést és magatartást.
Az imprinting megvalósítása nem adatik meg mindenkinek, sokan ugyanis csak felnőtt lovakkal kerülnek kapcsolatba. Kérdés, hogy a csikókori alapozás nélkül hogyan tudunk a lovunkkal olyan kapcsolatot kialakítani, amely felülírja a ménesfüggőséget?
A lovak – ideális esetben, természetüknél fogva – ménesben, csapatban élnek, ahol mindig van egy vezető, nem azért mert valaki vezető akar lenni, hanem azért mert a túléléshez kell egy vezető. Két ló és így az ember és ló viszonylatában is kell egy vezető. Fontos tudnunk, hogy a lovak között az a „főnök”, aki a másikat megmozgatja. Amennyiben kellően határozott vezetővé tudsz válni a lovad számára, könnyedén el tudod vinni a lótársaitól, mivel már veled is biztonságban érzi magát. Vezetővé válni pedig egy, a lovak kommunikációjára épülő, fair és következetes viselkedés révén válhatunk.
Meg kell érteni, hogy a ménesfüggőség nem egy „betegség”, ez a lovak túlélésének záloga.
A csikóélete első percétől kezdve tanul
2017.08.09. György Annamari
Forrás: Robert M. Miller: Értsük meg a ló viselkedését!
Monty Roberts: From my hands to yours
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.11.
