„Örülhetnek a magyar lovak, hogy ilyen sokan eljöttetek, hogy ilyen sokan dolgoznak az egészségükért” mondta a XXII. Lógyógyászati Kongresszus megnyitóján dr. Bába András, a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke – és igaza is van, hiszen rekord számú, 154 állatorvos regisztrált a kétnapos szakmai rendezvényre.
A Kongresszust Prof. Dr. Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke, a Magyar Lovassport Szövetség Alelnöke nyitotta meg, aki le sem tagadhatná, hogy szívügye a ló. Kiemelte, hogy a megjelent kollégák a rendezvényen részben olyan használható tudást kapnak, amit azonnal használni tudnak mindennapi munkájuk során, részben olyan információt, amit majd csak a jövőben tudnak majd hasznosítani, de jó, ha tudnak róla. Emellett azzal, hogy megismerik az egyes kórképeket, tüneteket, kezelési módokat, tudni fogják, hogy szükség esetén hová küldjék tovább a lovat, ha az ambuláns praxisban nem megoldható az állat szakszerű ellátása.
Prof. Dr. Sótonyi Péter kiemelte a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen – mint mondta – azt, hogy itt együtt vannak a kollégák, semmi nem pótolhatja, ez a hasonló szakmai rendezvények egyik vitathatatlan értéke.
Emlékeztetett arra is, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek a szakmában. Az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinika olyan tudás birtokában van, amit ki kell használni – az ambuláns praxisokban dolgozó állatorvosoknak is – hangsúlyozta. Hatalmas dolog, hogy 2013-ban hazánk adott otthont a Lógyógyász Állatorvosok Világszövetsége (WEVA) 13. Világkongresszusának. A három napos budapesti rendezvényre 494 lógyógyász állatorvos érkezett 48 országból az összes kontinensről, 45 meghívott előadó szerepelt, akik összesen 90 előadást tartottak.
A Kongresszus két napja alatt 20 előadótól 24 előadást hallgattak meg a résztvevők a legkülönfélébb témakörökben. Kiderült, hogy még az olyan mindennapos témákban is van új a nap alatt, mint például a mének herélése, vagy a krónikus légúti megbetegedések problémaköre – közismertebb nevén a kehesség. És persze bemutatásra kerültek a jövőbe mutató új eljárások is, például az ízületi felszín rekonstrukciója, vagy az ín- és ízületi elváltozások kezelése őssejtkészítményekkel.
A XXII. Lógyógyászati Kongresszus több szempontból is úttörő volt a hasonló rendezvények sorában. Úttörő volt abban, hogy egyes problémaköröket két állatorvos ismertetett: egy ambuláns praxisban dolgozó, és egy klinikai szakember.
Úttörő volt a tekintetben is, hogy ez volt az első Lógyógyászati Kongresszus, ahol két patkolókovács is előadóként állhatott az állatorvosok elé. A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete és a Magyar Patkolókovácsok Egyesülete a két szakma európai szervezeteinek példáját követve idén tavasszal kötött együttműködési megállapodást, melynek célja a lovak magas szintű ellátása egymás munkájának segítése révén. Ezen együttműködés egyik fontos eleme, hogy a két szervezet kölcsönösen támogatja egymás szakmai munkáját nem csak a lovak mindennapos ellátása, de a szakemberek alap-, vagy továbbképzésében, és egyéb szakmai rendezvényeken is.
Az újdonságok mellett azonban a XXII. Lógyógyászati kongresszus megtartotta a korábbi rendezvényeken már jól bevált gyakorlatot is. Bemutatásra kerültek a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán folyó kutatások és TDK témák, mint például az ízületi felszín rekonstrukciója, fűbetegség elleni védelem, szaruhártya-citológia, vagy a laminitisz.
A második nap végén a résztvevő állatorvosok az elhangzott előadásokhoz kapcsolódó, 40 kérdésből álló, igen szigorú tesztet töltöttek ki a szponzorok értékes ajándékaiért, a figyelem tehát duplán kifizetődött.
A résztvevők visszajelzései szerint az utóbbi évek legjobb, legtartalmasabb lógyógyászati kongresszusára került sor Visegrádon.
2014.12.11. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Canva
Frissítve: 2022.02.04