A szitálás és a karórágás több, mint rossz szokás, a ló egészségét és a lótartó türelmét egyaránt próbára teszik. Brit kutatók most azt vizsgálták, hogy a takarmányozás optimalizálásával, tehát például a szénához való korlátlan hozzáférés biztosításával orvosolható-e ez az áldatlan állapot.
A fogságban tartott állatok között gyakran alakulnak ki sztereotipikus viselkedésformák, ez valamilyen ismétlődő, változatlan tevékenység többnyire egyértelmű cél és/vagy funkció nélkül, amolyan rossz szokás. Kialakulásának hátterében az eddigi feltételezések szerint a stressz, valamint az állat természetes szükségleteit nem teljesen kielégítő tartás és környezet áll.
A sztereotípiák eltúlzott formái az állat bizonyos alapvető és ösztönös tevékenységeinek, például az evésnek, mozgásnak. A lovak leggyakoribb sztereotip viselkedései két csoportra oszthatóak, az orális (például karórágás) és a mozgási sztereotípiákra (például szitálás).
A már kialakult nemkívánatos magatartásformák gyakran károsak a ló egészségére, de csak nehezen szüntethetők meg. A karórágás (és a legtöbb sztereotip magatartás) ugyanis dopamint szabadít fel, ami függőség kialakulásához vezet.
Brit kutatók nemrégiben a takarmányozás optimalizálásának hatásait vizsgálták karórágó lovak esetében. A kísérlet fő kérdése az volt, hogy korlátlan hozzáférés biztosítása a szénához és nyalósóhoz csökkenti-e az istállózott lovak esetében a karórágást. Korábbi tanulmányok eredményei ugyanis arra utalnak, hogy a szálastakarmány arányának csökkentése a lovak étrendjében és az abraktakarmányok arányának emelése növelheti a karórágás kialakulásának esélyét.
A kutatók nyolc lovat figyeltek meg, amelyek közül négy karórágó volt, négy pedig nem. Négy eltérő étrendet próbáltak ki:
- korlátlan hozzáférés szénához és nyalósóhoz
- korlátlan széna nyalósó nélkül
- adagolt széna nyalósó nélkül
- adagolt széna nyalósóval
Az egyes lovakat lovakat naponta három alkalommal fél órás időtartamban figyelték meg, a megfigyelést egy-egy etetési verzió során kétszer végezték el.
Az egyértelműen látható volt, hogy a karórágó lovak jóval gyakrabban változtatták meg a tevékenységüket (alvás, pihenés, evés, karórágás), mint a nem karórágók.
A kísérlet eredményei pedig azt mutatták, hogy hiába állt a lovak rendelkezésére egész nap széna és nyalósó, a karórágásról nem mondtak le. A megfigyelt lovak nem ettek kevesebbet és nem is foglalkoztak kevesebbet káros időtöltésükkel sem akkor, ha testtömegüknek megfelelően adagolt szénát kaptak, sem akkor, ha korlátlan szénahozzáférésük volt. Viselkedésükben a nyalósó sem hozott jelentős változást.
Jelenlegi ismereteink szerint tehát továbbra is az a legfontosabb, amit tehetsz, hogy megelőzöd a sztereotip viselkedés kialakulását. Biztosítsd lovad számára a (ló)társaságot, minél nagyobb területet és minél több időd, hogy együtt legelhessen fajtársaival.
2016.11.10. György Annamária; Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: HorseScience.co
Fotó: Canva
