Négy igaz barát, három ló és világutazó lovasuk találkozott hat év után újra egy Kecskemét közeli tanyán.
A lovas egy ausztrál világutazó, aki közel tíz éve lóháton tette meg azt az utat, amit egykor Dzsingisz kán, majd számos nomád nép. Tim Cope most azért jött Magyarországra, hogy viszontlássa lovait, valamint átadja az útjáról készült könyvét annak az embernek, aki hatodik éve vigyáz kazahsztáni lovaira. Ő Anyácska, azaz Illésné Áncsán Aranka, aki korábban a Tiszadobi Gyermekváros vezetője volt, tavaly óta pedig a Kecskeméti SOS Gyermekfalu munkatársa. Hat éve vállalta el a lovak tartásával járó felelősséget, és a nehézségek ellenére is állta a szavát.
Anyácska így mesélt a Timmel való ismeretségükről: – Tim három évig vándorolt lóháton Mongóliától Magyarországig. 2007-ben az út végén ajándékozta három hű társát a tiszadobi gyermekotthonnak. Előzménye, hogy útja során nálunk is megszállt magyarországi útitársával. Ő korábban többször is megfordult Tiszadobon, tapasztalva, hogy az állami gondozott gyerekeink szeretik a lovakat, szívesen itatják, sétáltatják, csutakolják őket. Mindezt egy lovardában tanulták meg, ahol a gyerekeknek volt alkalmuk közelebbről megismerni a lovak világát. Timnek is megtetszett ez a közeg, a gyerekek lovak iránti lelkesedése. Úgy tartotta, hogy a barátait nem adja el az ember, és az útja legvégén úgy döntött, Tiszadobra ajándékozza a lovait.
Tim barátainak tekinti a három lovat. Ogonyok, Kok és Taskonir hűséges társai voltak, az első kettő málháit szállította, Taskonir volt a hátas. Az öreggel való találkozásuk volt a legmeghatóbb. A ló emlékezett Timre, ugyanakkor neheztelt is rá, a viszontlátás első perceiben alig üdvözölte. Másnapra elmúlt a feszültség, Tim ki is lovagolt Taskonir hátán. A kalandor elmondta, jól esett egészségesen, jól karban tartva viszontlátni lovait, örül, hogy valódi otthonra leltek.
Milyen volt hat év után viszontlátni a lovait? – kérdezte mindenki Timtől.
“Három éven át, tízezer kilométeren keresztül voltunk együtt – válaszolta. – A kazah sztyeppén volt, hogy egy hétig nem találkoztam emberekkel, civilizációval. Nem voltak fák, házak, kerítések, csak a pusztaság. A lovak és a kutyám voltak a társaim. Éjjelente jól esett a nagy csöndben azt hallgatni, ahogy a lovak legelnek. Az maga volt a pokol, amikor nem hallottam őket, mert akkor tudtam, éheznek” -mesélte az utazó.
A legnehezebb pillanatokat az elszenvedett balesetek, a határátlépések jelentették, valamint az időjárás. Hol plusz ötven fokban, hol mínusz negyvenben meneteltek. Az ausztrál kalandor az elmúlt hat évben filmet készített és könyvet írt a nagy utazásról.
Arankáék tanyáján négy ló él, Tim három paripája mellé Pankát is befogadta a család. Jó sora van a fiatal kancának, a három nomád ló is társául fogadta.
2013.12.12. Forrás: Baon.hu
Frissítve: 2022.08.04.
Fotó: Canva
