keresés a lovardák között


Fiatal lovak terhelhetősége, munkába vétele

A csikók belovaglási idejének megválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni, többek között az állat korát, fajtáját, fejlettségét és természetesen a lótól későbbi élete során várt munka jellegét is.

Félvér fajták esetében (hazai lófajtáink zöme ebbe a kategóriába tartozik) a belovaglást legkorábban 3 éves korban szabad elkezdeni. A lipicai és az arab ló későn érő fajtának számít, körülbelül 4-5 éves korban érik meg kellőképpen a lovas súlyának viseléséhez. A másik véglet az angol telivér, mely korán érő fajta. Gyakran 1,5 évesen megkezdik lovas alatti kiképzését, hiszen e lovak 2 éves korukban már versenyen futnak. Itt természetesen a munka jellege is teljesen más, mint például egy díjló esetében, így nem szabad párhuzamot vonni a kettő között. A következőkben a félvér fajtákat alapul véve ismertetjük a fiatal lovak terhelhetőségének szempontjait.

A csikó születésétől kezdve igen fontos, hogy mozgásigényét megfelelőképp kielégíthesse, melynek optimális színtere a legelő.A csikó születésétől kezdve igen fontos, hogy mozgásigényét megfelelőképp kielégíthesse, melynek optimális színtere a legelő. Itt nincs korlátozva a mozgásban és végtagjai a lehető legtermészetesebb terhelést kapják. A csikó életének első két éve meghatározó későbbi teljesítménye szempontjából.

A test különböző szövetei eltérő időben érnek, ami azt is jelenti, hogy különböző időpontokban fejleszthetők nagy hatékonysággal. Az izmok inai és a szalagok az élet első évében mutatják a legnagyobb válaszkészséget a terhelésre, míg a csontok 1-1,5 éves korban. Ebben az időszakban túlzott terhelésnek nem szabad kitenni a csikót, mivel a túlerőltetés legalább olyan káros, mint a mozgásszegény tartás. A növésben levő inak, szalagok alkalmazkodó képessége sokkal jobb, mint az érett inaké, de sajnos sérülékenyebbek is, így rendkívül fontos a kellő mértékű terhelés biztosítása, illetve a túlterhelés elkerülése. A legjobb tehát a fiatal állat számára a „legelői munka”, vagy a minél gyakoribb karámozás. Amennyiben minderre nem nyílik lehetőség, megoldás lehet az anyaállat melletti szabadon jártatás is, de ügyelni kell rá, hogy elegendő pihenőidőt biztosítsunk a csikónak. A szervezet a munkát követő pihenő idő alatt épül, illetve ekkor folyik a regeneráció is. A kellő pihenőidő biztosítása nélkülözhetetlen nemcsak a csikó, de egy felnőtt ló számára is.

A végtagok inai és szalagjai tehát az első életévben fejleszthetők a legnagyobb hatékonysággal, így ez a korszak meghatározó a későbbi terhelhetőség szempontjából. Annál is inkább, mivel az inak és szalagok szerkezete ekkor nyeri el végső formáját, felnőtt korban már nem befolyásolható jelentős mértékben. A legelőn nevelt csikók esetében számottevően csökken a felnőttkori sérülések, illetve elváltozások előfordulásának valószínűsége. 

Az inakkal és szalagokkal szemben a csontok az állat érését követően, felnőtt korban is képesek átépülni az aktuális terhelésnek megfelelően. Természetesen ez lassú folyamat, időt kell adni a csontgerendák átépülésének. Egy quarter horse fajtájú lovakon végzett kísérlet kimutatta, hogy versenyző lovak edzésprogramjának korai szakaszában a végtagok csontjainak sűrűsége csökken, majd néhány hét elteltével újra növekszik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a folyamat elején a csontbontó sejtek elkezdik leépíteni a csontgerendákat, majd a csontépítő sejtek lépnek munkába és felépítik az újfajta terhelésnek megfelelő szerkezetet. Ebből is kitűnik, hogy a terhelést mindig fokozatosan, az alkalmazkodáshoz elegendő időt hagyva szabad csak növelni. Az ismétlődő terhelés hatására a csontokban mikrosérülések is keletkezhetnek, melyek az említett csontbontó és -építő mechanizmus eredményeképp teljes mértékben gyógyulnak. Ha túl nagy, illetve túl gyakori a terhelés és a mikrosérülések egy helyre koncentrálódnak, javításukra nincs elegendő idő, ami végül csonttöréshez vezethet. Ez pihenőidő biztosításával, a lábvég egyensúlyának megteremtésével (pataszabályozás) és természetesen az adott egyed számára megfelelő jellegű munka végzésével elkerülhető. A legjobb tehát a fiatal állat számára a „legelői munka”

A csontos váz érését követően, a vázizmok, illetve a légző- és keringési rendszer fejleszthető hatékonyan. Egy 3 éves csikó esetében a csontos váz érettnek tekinthető, így kész a lovas súlyának viselésére. Ebben az időszakban tehát a hátizmok fejlődését, megerősödését kell szem előtt tartanunk. Éppen ezért kezdetben csak 5-10 percet töltsünk nyeregben, mivel a hátizmok kezdetben még gyengék a lovas súlyának hosszú távú viselésére. Ezt az időtartamot fokozatosan növelhetjük, míg végül a körülbelül 6 hónapos belovaglási folyamat végére elérjük az 1 órát. A belovaglás során az izmok épülése és az esetlegesen keletkezett mikrosérülések regenerációjának szempontjából is igen fontos a pihenőnapok beiktatása.

Az állat korának figyelembe vétele tehát önmagában nem elegendő, mindenképpen tartsuk szem előtt a fajtát és a csikó egyedi fejlettségét (nem a tápláltságát!) is a belovaglás idejének megválasztásakor. Természetesen a tartási- és takarmányozási körülmények is jelentékenyen befolyásolják a fiatal ló fejlődését, így ezen a téren is törekedni kell a faj számára legideálisabb körülmények biztosítására.

Fontos tehát, hogy lovunk képességeit figyelembe véve, megfelelő időpontban fogjuk munkába, hiszen jó teljesítményt csak egészséges lótól várhatunk.

dr. Bohák Zsófia
Klinikus állatorvos
SzIE ÁOTK Nagyállat Klinika, Üllő
Csepi Gábor állatorvos hallgató

2011.12.28
Címkék: csikó, belovaglás, terhelhetőség, fejlődés, fajta 


Irodalomjegyzék:
1. Nagy László, dr. Pongrácz László: Edzés. In: Dr. Pongrácz László, Dr. Bokor Árpád, Dr. Burucs Balázs, Dr. Czimber Gyula, Nagy László, et al.: Lóerő - A ló teljesítményét befolyásoló tényezők. Budapest: Equinter Kiadó; 2007, p. 138-146.
2. Allen E. Goodship, Roger K.W. Smith: Skeletal physiology: responses to exercise and training. In: Kenneth W. Hinchcliff, Raymond J. Geor, Andris J. Kaneps, et al.: Equine Exercise Physiology – The Science of Exercise in the Athletic Horse. Philadelphia: Saunders Elsevier; 2008, p. 81-105.
3. Allen E. Goodship, Roger K.W. Smith: Tendon and ligament physiology: responses to exercise and training. In: Kenneth W. Hinchcliff, Raymond J. Geor, Andris J. Kaneps, et al.: Equine Exercise Physiology – The Science of Exercise in the Athletic Horse. Philadelphia: Saunders Elsevier; 2008, p. 106-131.
4. Alicia L. Bertone: Joint physiology: responses to exercise and training. In: Kenneth W. Hinchcliff, Raymond J. Geor, Andris J. Kaneps, et al.: Equine Exercise Physiology – The Science of Exercise in the Athletic Horse. Philadelphia: Saunders Elsevier; 2008, p. 132-142.





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés