keresés a lovardák között

Hamza Viktória - a fiatal szabadidomító tehetség




Bizonyára sokan hallottak már Hamza Viktóriáról, ha máshonnan nem is, de az OTP Lovas Világkupán való szerepléséről biztosan. A 18 éves komárom-szőnyi lány türelmének és elszántságának köszönhetően, saját maga által kiképzett lovaival nagy sikernek örvend. Az alábbi interjúban Vikit kérdeztük többek között lovairól, további céljairól és természetesen a szabadidomításról.

 

 

Interjú Hamza Viktóriával

Hogyan vette kezdetét lovas pályafutásod?

5 éve vagyok a lovak megszállott szerelmese. Bár itthon már 10 éve vannak lovak, de korábban engem más sportok jobban érdekeltek: ide tartozott a kosár, a kézilabda, a floorball és a szertorna. Aztán fordult a kocka, mikor megismertem az első saját lovamat, azóta minden gondolatomat a lovak töltik ki.

Mikor kaptad meg első lovadat, és mi az oka annak, hogy a választás pont Rá esett?

14. születésnapomra kaptam az első lovamat. Mikor először megismertem őt, nagyon duci volt. Már másfél éves is elmúlt, de még mindig szopott. Olyan helyen élt, ahol nagyon sok ló volt. Én pedig erre a helyre látogattam el ismerőseimmel, mikor ott sétált Ő, az anyukája nyomában. Épp jöttek felénk. Nekem már első pillantásra nagyon megtetszett ez a szürke póni, akit ma Babszinak hívunk. Rengeteg élményem fűződik hozzá (jó is, rossz is). Sok ideig győzködtem a szüleimet, hadd legyen az enyém a póni, míg a születésnapomra végre megadták magukat, és a sajátoménak mondhattam Babszit.


Mesélnél pár szóban a lovaidról?

 

Kezdeném Babszival, róla már van egy kis bevezetés. Ő egy 6 éves welsh és shetlandi félvér kanca póni.

Ő tanított meg igazán határozottnak lenni. Tőle rengeteget tanultam, és együtt fejlődtünk. A szabadidomítást is vele kezdtem el, vele tapasztaltam ki rengeteg mindent. Sokszor hibáztam az elején, de ő ezt azonnal tudtomra adta, kicsit néha erősebben is a kelleténél. Ez leginkább annak köszönhető, hogy nagyon érzékeny személyiség, mondhatni igazi kisasszony. Hamar pánikba esik jelentéktelen dolgoktól, tovább tart őt lenyugtatni, viszont nagyon szép, energikus mozgása van, és nagyon figyelmes, főleg ha sikerül igazán lendületbe hozni őt.

Szirén: egy 3 éves haflingi kanca.

Régebben utánaolvasgatva tetszett meg nekem ez a fajta, többnyire a külseje miatt, de a belső tulajdonságaik is nagyon szimpatikusak. Hogy miért pont Rá esett a választás? Ez egyszerű. Az internet Őt dobta ki elsőnek, mikor beütöttük a keresőbe. Nem tétováztunk, a következő héten elmentünk megnézni élőben, és el is hoztuk. Azt hiszem, azóta sem bántuk meg, pedig már több mint 2 éve nálunk van. A szabadidomítást 1 év 4 hónapja kezdtem el vele. Gyerekfejű, játékos, néha túlzottan is. Benne van minden érdekes dologban, bizalmas az új dolgokkal szemben, barátságos és emberközpontú.

Góliát: csapatunk legidősebb tagja, 7 éves, kisbéri félvér herélt.

Ő nálunk született, nagyra nőtt, és későn is kezdtünk el vele foglalkozni, ami erősen érződött is, különösen az első időszakban. Tompa és feszes volt, fellökte az embert, nem volt együttműködő, tehát összefoglalva önfejű, vezető típus. Tavaly nyáron kezdtem el vele a szabadidomítás módszerével foglalkozni. Azóta ezt az önfejű típust sikerült előnyünkre fordítani, földről és hátról is mintha kicserélt lénnyel foglalkoznék. Mintha megtanult volna érezni és elfogadni igazi gazdájának. Emellett pedig igazán élvezi a játékot.

Jaffa: 3 éves, mini shetlandi kanca póni.

Tavaly június közepén került hozzánk, azóta foglalkozom vele. Az első időszakban nagyon bizalmatlan volt az emberekkel, sokszor támadt, rúgott és harapott. Mindez a foglalkozások alatt egyre inkább csillapodott, mára pedig már eltűntek az efféle kitörései, és együttműködik az emberrel. Hozzáteszem, a pónizsiványság benne van, de én így fogadom el őt, számomra Ő ettől különleges.

Mindezek mellett pedig nagyon szeret bolondozni, és igazán tehetséges kis póniló.

A lovaiddal való kapcsolatod szemmel láthatóan csodálatra méltó. Kinek, illetve minek köszönhetően kötelezted el magad a szabadidomítás mellett?

Valójában Jean Francois Pignon videójának megtekintése inspirált abban, hogy 2 évvel ezelőtt elinduljak ezen a közel sem egyszerű úton, ráadásul egyedül, minden segítség nélkül. Előtte fogalmam sem volt, hogy a lovakkal ilyet is lehet csinálni. Elképesztő volt, ahogy Pignon bánt a lovaival, hogy a kérésére minden erőfeszítés nélkül bármit megtettek neki. Ekkor döntöttem el, hogy én is ezt szeretném csinálni.

Mi a természetes lovaglás lényege? Mi az, amit leginkább kiemelnél?

Hogy lovainkkal úgy alkossunk egy csapatot, hogy közben ne kényszerítsük a velünk való közös munkára, és arra, hogy velünk akarjon lenni. Amikor egy lóval ismerkedek vagy foglalkozom, próbálok vele úgy viselkedni, ahogyan ők egymással.

Mennyi időbe telt eljutni erre a szintre?

Én 2 éve kezdtem el ezt tanulni, azóta folyamatosan fejlődöm, de tudom jól, hogy van még mit tanulnom.

Mikor kezdtétek a bemutatózást? Honnan érkezett az első meghívás?

Az első meghívásunk nagyon az elején volt a dolgoknak, ugyanis pont fél éve volt, mikor elkezdtük. A lakóhelyünkön rendeztek egy kis díjugrató versenyt, és oda kérték meg, hogy tartsunk egy bemutatót.

Mi az, amit bemutatóiddal leginkább át szeretnél adni a közönségnek?

Szeretnék rávilágítani arra, hogy bármit el lehet érni a lovakkal erőszak nélkül is. Habár több időt vesz igénybe, s ezáltal nehezebb ez az út, de hosszú távon bizony sokkal kifizetődőbb.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy?

Én a legbüszkébb mindig a lovaimra leszek. Ők azok, akik minden nehéz időszakon átsegítettek az életemben, amiben sajnos volt részem bőven. Az, hogy ők mellettem voltak, mindennél többet jelent!
Talán azok közül, amit eddig elértünk, a sok híres és lovakhoz értő emberek elismerése mellett arra vagyok a legbüszkébb, mikor felléphettünk az OTP Bank Lovas Világkupán, Budapesten. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon mi eljutunk oda, és ez hatalmas büszkeséggel tölt el.

Mik a rövid, illetve hosszú távú céljaid?

Rövid távú célom, mindenképpen az, hogy mihamarabb egyszerre tudjak foglalkozni a négy lovammal anélkül, hogy ők közben ne az egymás közti hierarchiai ellentétekkel foglalkozzanak. Hosszú távú céljaim csakugyan vannak, de ez még előttem sem egészen tiszta, és míg én sem látom a végső célom teljesen, addig nem is szeretnék beszélni róla.

Mit tanácsolnál azoknak, akik el szeretnék kezdeni a szabadidomítást?

A tanácsom az, ami nagyon-nagyon fontos: ez nem olyan dolog, amivel csak eljátszogathatunk. Nagyon veszélyes lehet mind a lovasra, mind a lóra nézve. Azt javaslom, hogy aki maga kezdené el ezt tanulni, az alaposan gondolja át a dolgot, olvasson utána rengeteget, de még jobb, ha olyan emberekhez fordulnak segítségül, akik ebben jártasak, és értik a dolgukat.  A lovak nem játékszerek! Nem lehet tőlük egyik napról a másikra olyan dolgokat elvárni, amit életében nem tanítottak neki. A természetes lókiképzés nem abból áll, hogy feldobunk egy csomózott kötőféket a lovunkra, és nekivágunk a világnak. Következetesnek kell lenni, mert ha rosszul csináljuk, akkor akár több kárt is okozhatunk, mint hasznot.

S végül, melyik az az idézet, amelyik számodra a legjobban kifejezi a lovakkal való természetes bánásmódnak a lényegét?

"A ló szeme mély óceán. Legtöbbeket elvakít, mit felszíne tükröz. Mélységének rejtett titkait csak az érti meg, aki lova lelkéhez már megtalálta az utat."

A képeket Somogyi Csilla készítette.

 

2011.05.13., Zsebe Zsuzsanna - lovasok.hu

 





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés