Angol telivér
 |
Az angol telivér jellegét tekintve egy melegvérű ló, a XVII-XVIII. Században alakult ki az Egyesült Királyságban, Angliában. A világ leggyorsabb, legértékesebb fajtája. Számos fajta kialakulásában, keresztezésében játszott szerepet. Főként a sportlótenyésztésben játszott nagy szerepet. Nagy szerepe van a lóversenyzésben is.
|
A kiinduló állományt a Galloway adta. Ezen kívül még két fajta játszott nagy szerepet az Angol telivér kialakulásában. Ez a Spanyol ló, és Arab ló, mely temperamentumot, minőséget és egészséget örökített.
Az Angol telivért a legnemesebb fajtának is tartják. Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik.
Erre a fajtára jellemző, hogy az egyéb lófajták azonos testrészeivel összehasonlítva hosszabbak. Bátor, ám egyes egyedek nehéz természetűek, idegrendszerük kissé túlfeszített. Feje száraz, mar hosszú, izmos, kiemelkedő, lapockája hosszú, erős, dőlt, jól izmolt. Elegáns nyak, tért nyerő vágtaugrást tesz lehetővé. Mellkasa mély, ágyéka feszes, végtagjai jól inaltak, hosszúak, finomak. Gyorsak, mely a hátulsó hosszú lábaknak köszönhető.Marmagassága 150-170 cm között van. Szárkörmérete 20 cm körül van.
Színei: Bármilyen szín, kivéve a tarkát. Jellemző színe a pej, sárga, fekete, szürke.

|

A képre kattintva elérhetsz még több képet az angol telivérekről!
|
Hátaslónak alkalmazzák, illetve főként a lóversenyek végett tartják. Két éves telivérekkel már versenyeznek, így sokukat már nagyon fiatalon betörik, de fejlődésük szerencsére elég gyors.

Az angol telivérek kitűnő galopplovak
Az angol telivér a világ talán legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert, mivel gyors és temperamentumos. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. A hazai állomány hozzávetőlegesen 800 kancát számlál, és 400 ló áll galopptréningben, vagyis aktívan versenyez.
Az eredetileg katonalónak tenyésztett fajtánál a lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az angol telivér törzskönyvezésének szabályai igen szigorúak. James Weatherby 1791-ben állította össze az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot, melynek első kötete 1793-ban jelent meg. Ezután a méneskönyvet lezárták és csak az a ló minősülhet angol telivérnek, aki a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikének a leszármazottja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.
A fajta magyarországi tenyésztésének megalapítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Széchenyi 1816-ban 21 telivért vásárolt Angliában. 1822-ben tovább bővült az állomány, amikor Wesselényi Miklós útján újabb 19 ló és 2 csikó került a ménesbe. 1824-ben megalapították a Pályafuttatási Társulatot és 1827-ben sor került az első versenynapra. Az első magyar méneskönyvet 1832-ben adták ki. A magyar telivértenyésztést az 1874-ben született Kincsem tette világhírűvé, akinek világrekordját azóta senki sem döntötte meg. 54 versenyen 54 győzelmet ért el.

Az angol telivérek közül Magyarországon a legjobb eredmény a 19. század utolsó negyedében érte el, amikor 1876-ban Kisbér (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi derbyt. AZ 1874-ben született Kincsem (Cambusan-Waternymph) pályafutása is erre az időre esett. Ő különleges rekordot tudhat magáénak a mai napig. A ma élő angol telivérek közül Overdose-nak van esélye, hogy a magyar hírnevet öregbítse. 4 évesen 12 versenyéből, 12 győzelmet aratott. Jelenleg tenyészménként tengeti hétköznapjait.
.jpg)
A versenylovak tenyésztéseben a gyorsaság és a szívósság a fő szempont
Az angol telivér kitűnő regenátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség. A telivér karaktere, idegrendszeri adottságai azonban nem teszik alkalmassá a használati ló nemesítésére ott, ahol a ló gyengébb lovagló-képességű emberekkel találkozik.
VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ
|