keresés a lovardák között


Mi lesz veled telivér?

A Bábolna Rt. három ménesében az utóbbi nyolc évben félmilliárd forint veszteség keletkezett, ebből tavaly 152 millió forint volt a ráfizetés. A vezetőváltás után az Rt. jelentős változásoknak néz elébe, ez érinti a lótenyésztési ágazatot  is. Az igazi kincs, a nemzetközi hírű arab ménes az angol telivérekhez képest egyenlőre viszonylagos  biztonságot élvez. Reméljük, hogy megmarad állami tulajdonban, és nem fog a politikában "sikertörténet" -ként emlegetett privatizációnak áldozatul esni.

Az angol telivérek helyzete válságosra fordult, felén így is, úgy is túladnak. Árverést hirdettek  meg Dióspusztán és Budapesten, a Kincsem Parkban. Adatok Dióspuszta, 2000. április 15. Kb. 100 érdeklődő Felvezetett lovak: - tenyészkancák, II db -  mének, 22 db (nem tenyészmén) Elkelt árverésen: - tenyészkanca, O db -mén, 3 db Licitálás 1 db 2 éves ménre volt 250 000 Ft-ról 420.000 Ft-ra. A kikiáltási árak 150.000 Ft-tói kezdődtek. A legmagasabb árat egy vemhes kancáért kértek, mely  alatt ott volt ezévi csikója is. ők együtt 350.000 Ft-ért voltak kínálva, de 200.000 Ft-ért is  volt kanca csikójával. A tatai Szakmunkásképző Iskola lovas tagozata 4 db félvér lovat vezetett fel, ajánlatot nem kapott rájuk, pedig 150000 Ft-ért előrehaladott vemhes kancát is bemutattak. Kincsem Park, 2000. április 30. Kb. 150 érdeklődő Felvezetett lovak: - tréningben lévő kancák és mének 26 db Elkelt árverésen: (200 000 Ft-ról 280 000 Ft-ra licitálva) 1 db A kikiáltási árak 150000 Ft-tól kezdődtek, a legmagasabb 250 000 Ft volt.

A két árverés adatait figyelembe véve a kikiáltási átlagár 192 000. Ft volt, 150000 Ft-ért 20 db  telivért kínáltak, de az árverésen ezek közül egy sem kelt el. Ha a kancákhoz tartozó 5 db szopós csikót az árakból leszámítjuk, akkor a kikiáltási átlagár megfelel az elmúlt évi állatvásárok 182 000 Ft-os átlagárának, mely a kifejlett lovakra vonatkozott. Tehát semmivel sem adnak többet egy kiváló pedigrével rendelkező, sportos felépítésű angol telivérért, mint a mindenféle - sokszor zugfedeztetésből származó - sok gazdát és lókupecet megjárt vásári lovakért. Azért a bemutatott lovak egy részét utólag már megvásárolták.]ó magyar lóárverési szokás szerint, ugyanis nem az árverésen, hanem utána szoktak nálunk lovat venni. Az árverésen csak megnézik a kínálatot, és amelyik tetszik, azt a katalógusban bejelölik maguknak. Ezután a bokszban felkeresik a lovat, körüljárják, végigtapogatják, kikérdezik a lovászt vagy trénert a ló viselkedéséről, betegségeiről, kólikára való hajlamosságáról stb. Akik nem tenyésztésre veszik, hanem használatra,  azok néha ki is próbálják. Egyébként a késői bánat megelőzésére ez a megfelelő eljárás.

Egy ilyen súlyú vágó-lónak, mint az angol telivér, a vágóára kb. 120-130 000 Ft. Ebből a nemes  fajtából egy olyat, mely a pályán egy millió forint felett nyert és most élete teljében visszavonult, 150000 Ft-ért meg lehet venni! Milyen okok húzódnak meg e szomorú valóság mögött? Elsősorban a fajtán belüli túlkínálat a kereslettel szemben, másodsorban a versenyeztetés gazdaságtalansága. Kevesen keresnek ma telivért sport vagy hobbi célra. Az ugrósportban túl gyors, sok egyede felspannolt, nehezen irányítható, a pályák vonalvezetése ezeknek nem kedvez. A távlovaglásban inkább az arabot, vagy angol-arabot keresik. A díjlovaglás művelőinek kicsi a tábora, és egy ilyen kinyújtózkodó fajtát nehéz iskolaegyensúlyba (amikor a konc, a csánk, és a hátsó ízületek fokozottabb hajlítottsága következtében a súly nagyobb részben a hátsó lábakra kerül, így az első lábak emeltebben és szabadabban mozoghatnak) átlovagolni. Fogatba nem mernek vele kísérletezni, mert ha bepánikol, annak végzetes következményei lehetnek. A kedvtelésbóllovat tartónak pedig tudnia kell lovagolni.

Mikor jelenik meg egy lovasiskolában olyan képességű lovas, akit egy pályáról frissen lejött telivérre rá mernek ültetni? Mondjuk meg őszintén, hát elvétve. Ezek a nagy teljesítményű és kiváló pedigréjű lovak elsősorban arra lettek tenyésztve, hogy a startgépből kiugorva lefussák azt az egy-két kilométert teljes erőből, azután mehetnek vissza a helyükre. Némelyik, amikor meghallja a lószállító hangját, már kiveri a verejték. Használatukban a sebesség számít, az hozhat pénzt. Ezért csépelik őket a zsokék a célegyenesben. Két dolgot kell szem előtt tartaniuk a 60 km/órás sebesség közben. Beférni az első három közé és életben maradni. Ez tehát a telivér fő profilja, erre lett tenyésztve és felkészítve. Amikor befejezi a versenyzést, a jobb kancák tenyésztésbe mennek, a mének közül csak elvétve egy-egy, a többi sorsa a teljes bizonytalanság lesz.

A versenyeztetés gazdaságtalansága nem ösztönzi a vezetőket arra, hogy a megvett lovat továbbra is versenyben tartsák, vagy annak szaporulatát pályára adják. A tréningben tartás díja olyan magas, hogy a ló - eltekintve a kiemelkedő képességűektől- nem tudja eltartani magát. Tehát nem hogy keresne, de havonta súlyos tízezrekbe kerül a tulajdonosának. Ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának. Ha a vesztéseget termelő lovakból sok van, akkor az már egy olyan jelentős gazdasági egységnek, mint a Bábolna Rt. is komoly teher. Minden nap csak a pénzt viszi, tehát meg kell tőlük szabadulni. Mi lóbarátok csak abban reménykedhetünk, hogy ezek a nemes lovak időt nyernek, ezalatt jó gazdára találnak, és életük teljében nem a vágóhídon végzik.

Vér Imre

Forrás: Magyar Lovas Kör

2000.





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés