A fogathajtás már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható. A kocsiversenysport a római császárok korában óriási méreteket öltött. A Circus Maximus Augustus császár korában 150.000 néző, Domitianus uralkodása alatt 385.000 néző befogadására volt alkalmas. A modern szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.
Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak. A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában. Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük. Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága. A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb. A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.
TÉLI KUPA - FEDETTPÁLYÁS FOGATHAJTÓ VERSENY VERSENYNAPTÁR 2007/2008 2007. november 3. HORTOBÁGY november 10. SZÉKESFEHÉRVÁR november 17. MISKOLC - SZIRMABESENYő december 7-8-9. BUDAPEST december 15. HORTOBÁGY 2008. január 5. SZÉKESFEHÉRVÁR január 19. MISKOLC - SZIRMABESENYő február 2. SZÉKESFEHÉRVÁR február 16. MISKOLC – SZIRMABESENYő február 23. HORTOBÁGY – DÖNTő március 1. SZÉKESFEHÉRVÁR március 29. MISKOLC – SZIRMABESENYő április 12. SZÉKESFEHÉRVÁR
Fogatos lovak nevei:
Nyerges: A fogatban (kettes, hármas, négyes, ötös, hatos, hetes fogatokban) az a ló, amelyik a kocsi rúdja mellé baloldalra van befogva. A nyeregből hajtott fogatok esetében ezt a lovat valóban felnyergelik.
Rudas: A fogatban (kettes, hármas… hetes fogatban) az a ló, amelyik a kocsi rúdja mellé jobb oldalra van befogva.
Gyeplős: Négy vagy több lóból álló fogatokban a nyerges elé fogott ló.
Ostorhegyes: Négy vagy több lóból álló fogatokban a rudas elé fogott ló.
Dokumentumok, cikkek
A magyar fogathajtás története 8. A magyar fogathajtás története 7. A magyar fogathajtás története 6. A magyar fogathajtás története 5. A magyar fogathajtás története 4. A magyar fogathajtás története 3. A magyar fogathajtás története 2. A magyar fogathajtás története
Mikortól használja az ember a lovat fogatban? Dr. Várady Jenő a „sikerkapitány” történeti visszatekintéséből megtudhatjuk, hogy mikortól használja az ember a lovat fogatban. Jenő bácsi 2001-ben búcsúzott el tőlünk örökre. Munkásságának köszönhetően vált a magyar fogathajtó sport világelsővé.
FEDETTPÁLYÁS MAGYAR BAJNOKSÁG VERSENYSZABÁLYZATA>>>
Fogathajtók Országos Közgyűlése 2007>>>
Amatőr Fogathajtó Bajnokságának Versenyszabályzata 2007 A kategória B kategória C kategória
Magyar Köztársaság Fogathajtó Bajnokságának és A kategóriás versenyeinek Szabályzata 2008. VERSENYSZABÁLYZAT B KATEGÓRIÁS KETTESFOGAT VERSENYZőK RÉSZÉRE 2008.
Fogathajtóink szereplése Aachenben 2006>>>
Fogathajtás története, definíciók>>>
Eredmények - 2007. február 17., Székesfehérvár, Kunos Lovarda>>>
|