A moziban is teltház várta Overdose-t
Tegnap az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében zártkörű, premier előtti vetítésen mutatták be az Overdose – Vágta egy álomért című dokumentumfilmet Dózi életéről, mely öt évig készült az HBO és a Magyar Nemzeti Filmalap közös támogatásával, a Filmteam produkciójában. A nagyközönség először november 28-án, az HBO-n és az HBO Go-n láthatja majd.
A vetítésen jelen volt többek között Overdose tulajdonosa, Mikóczy Zoltán, első trénere, Ribárszki Sándor és állatorvosa, dr. Szmodits Zsolt is. A közönséget Pécsi István lóverseny kommentátor izzította be a filmre.
Az Overdose-ról készült dokumentumfilm fontos alkotás. Amellett, hogy bemutatja napjaink legismertebb magyar galopplovának küzdelmeit, győzelmeit és viszontagságait, azon ritka filmek közé sorakozik fel, amelyek magyar sportolók nemzetközi sikereinek állítanak emléket. Itt azonban nem csupán egy győzelemre született telivérről van szó, sokkal inkább arról, hogy Dózi karrierje reflektorfénybe állította a magyar lósportot. Ezért is fontos, hogy legyen egy olyan filmünk, amely jelzi az utókornak, hogy igen, ebben az évszázadban is volt egy csodaló, van kire büszkének lennie a magyar lovas társadalomnak.
Ferenczi Gábor filmjének bemutatására érdemes várni. Aki ismeri a csodaló történetét, annak azért, hogy közelebbről, fontosabb pillanataiban is láthassa őt, aki pedig nem ismeri, annak azért, hogy egy olyan történetet nézhessen végig, amely újra ráirányította a figyelmet a magyar lósportra. Arról pedig, hogy a történet teljes hitelességében táruljon elénk, autentikus helyszíni felvételek és az őszinte pillanatok gondoskodnak. Érdemes lesz tehát a képernyők elé ülni november 28-án.
Szűcs-Imre Tamás, Lovasok.hu
VaLÓság a vásznon: Overdose a filmcsillagok közé galoppozott
Bár Overdose nevét mindenki ismeri, azonban azt, hogy mi zajlott a “csodaló” pályafutásának hátterében, már jóval kevesebben…
De most végre bepillanthatunk a kulisszák mögé, megismerhetjük azokat az embereket és eseményeket, amik végigkísérték, sőt, meghatározták Dózi karrierjét. Olyan pillanatoknak lehetünk szemtanúi, melyek sosem tárultak elénk a sajtó Dóziról szóló szalagcímeiből. Itt senki sem színészkedik, a filmet maga az élet ihlette. Happy enddel végződő sikersztorinak indult, mégis egy magával ragadó, érzelmekkel teli dráma lett végül belőle…
A stáb végigkísérte az elmúlt öt év folyamán Overdose teljes pályafutását, a felvételek valóban megtörtént eseményeket és pillanatokat mutatnak be, valós szereplőkkel, valódi karakterekkel: itt mindenki önmagát alakítja – még Dózi is. Mindez pedig Ferenczi Gábor rendezésében nem a dokumentumfilmekre jellemző tárgyilagos és “száraz” formában tálalva tárul szemünk elé, hanem egy mindvégig látványos, fordulatos, izgalmas filmet láthatunk, melyet igazából nem is nevezhetünk dokumentumfilmnek, sokkal inkább játékfilmnek.
A film három szempontból is mérföldkőnek tekinthető:
- egyrészt hazai sportolóról (aki esetünkben ráadásul egy ló) nem készült még a nemzetközi sikereit bemutató egész estés dokumentumfilm.
- másrészt arra is kevés példa akad, hogy egy külföldi kereskedelmi csatorna a helyi dokumentumfilm-készítést támogassa.
- harmadrészt a lovak szeretete és a “lovi” sajátos világa e film révén még szélesebb rétegekhez juthat el, ami nagyban hozzájárulhat a lósport népszerűsítéséhez is
Bízom benne, hogy néhány év múlva már Overdose leszármazottairól forgatják a következő részt.
Süle Rita, főszerkesztő, Lovasok.hu
Köszönjük, Overdose!
Valami egészen különleges dolog volt a filmvásznon viszontlátni azt a sok-sok sztorit, amit Overdose-zal kapcsolatban végigkísértünk az elmúlt néhány évben itt a Lovasok.hu-n (illetve végigkísértem 2009 áprilisa óta, mint a Lovasok.hu “Overdose-felelőse”).
Megható és megrendítő volt látni, hogy Overdose esetében is ugyanazokkal a kérdésekkel és kétségekkel szembesült a tréner, a lovas, a tulajdonos, mint bármelyik hétköznapi lótartó: Mi lenne a legjobb a lónak? Mennyit kérhetnek (még) tőle? Látni, hogy mindegyiküknek őszintén fontos Overdose, és hogy mindegyikük a legjobbat akarja neki. A lónak, aki ráadásul nem „csak” egy ígéretes versenyló, de igazi, egyedülálló személyiség is.
Én úgy gondolom, hogy nagyon sokat köszönhetünk Overdose-nak, Overdose csapatának, és a stábnak is, aki történetét filmre álmodta. .
Overdose-nek köszönhetjük, hogy az utóbbi években a ló és a lóversenyzés nem csak egy szűk kör témája, hanem igazi beszédtéma lett hazánkban. Overdose magára vonzotta a média és a szponzorok figyelmét is, ami életmentő volt a lóversenysportnak. Overdose elérte, hogy nem csak idehaza, de külföldön is vezető hír legyen egy magyar ló.
Hogy ő Angliában született, és a tulajdonosa szlovák állampolgár? Ezt talán csak idehaza hozzák fel érvnek azok, akik szerint Dózi története mindössze egy túlságosan felfújt sztori.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Overdose itthon kezdi fedezőmén karrierjét?
Ugyan hétfőn este az Uránia Filmszínházban Ferenczi Gábor Overdose-filmjének bemutatóját követően Pécsi István kész tényként jelentette be, hogy Overdose Dióspusztán, a Nemzeti Ménesben fog fedezni, ám megállapodás még nem született.
Mikóczy Zoltán azt nyilatkozta, hogy jelenleg is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Overdose első szezonjában Dióspusztán fedezzen, és mindkét fél elkötelezett a megegyezés iránt. Ám mindez jelen pillanatban “csak” egy igen valószínű forgatókönyv, de még nem tény.
A bejelentést a közönség óriási üdvrivalgással fogadta. A szakmabéliek közül azonban többen is felemásan álltak hozzá. Annak mindenki egyöntetűen örült, hogy egy a magyar átlagot messze meghaladó képességű mén így könnyebben válik elérhetővé a magyar tenyészkancák számára, és ezáltal jobb képességű lovak születhetnek hazai tenyésztésből. Csak az a kérdés, hogy mennyivel, és mihez képest.
A lényeg tehát igazából az, hogy megelégszenek-e Overdose tulajdonosai azzal, ha lovuk a hazai génállományt javítja fel (kérdés, hogy sikerül-e, s ha igen, mennyivel), vagy inkább azt szeretnék, hogy még jobb képességű utódai születhessenek német, francia, stb. tenyésztésből. Utóbbi nagyobb presztízst, vélhetően több európai szinten jegyzett versenyt nyerő utódot, és előre láthatóan nagyobb bevételt is jelentene számukra.
Ám ne rohanjunk ennyire előre, mert ez még a jövő zenéje. Egy sikeres mén ugyanis akár évtizedeket is tölthet a tenyésztésben, és sehol sincsen előírva, hogy egész tenyészkarrierje alatt egyazon ménesben “szolgáljon”.
Mindenesetre reménykedjünk benne, hogy már első szezonjában is küldenek hozzá külföldről néhány értékesebb vérvonalú és versenyteljesítményű kancát.
Forrás: PannoniaOverdose
2013.11.19.
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.22.
