Ismét régi fényében tündökölhet Mezőhegyes? A magyar lótenyésztés egyik hagyományos központjában megalakult a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság. Nem kizárólag a lovaké lesz a főszerep, de több mint 10 milliárd forint juthat fejlesztésre is. A cél, hogy Európa egyik legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre.
Gidran XXVIII-120 Konkord a Mezőhegyesen megrendezett I. Magyar Lótenyésztési Napokon
Fotó: Haga Zsuzsanna
A kormány november 8-ai döntése alapján több mint 2 milliárd forintért visszavásárolta a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Mezőhegyesi Állami Ménessel összevonva megalapította a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot – jelentette be Lázár János kedden mezőhegyesi sajtótájékoztatóján.
A két társaság összevonásával létrejött új szervezet 8500 hektár szántón és 1500 hektár erdős területen fog gazdálkodni, a cél, hogy Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre. Az új társaságnak mintegy 400 foglalkoztatottja lesz.
A most létrejövő igazgatóságba, illetve felügyelőbizottságba olyan személyeket kértek fel, akik elkötelezettek a lovassport és Mezőhegyes iránt, illetve olyan mezőgazdasági üzemek vezetőit, akik mintagazdaságnak számító cégeket irányítanak. Helyet kaptak a két testületben a korábbi két társaság szakemberei, illetve a munkavállalók képviselői is. A vezérigazgatói posztot Pap István, a korábbi Állami Ménes Kft. vezetője tölti be, helyettese Isaszegi Norbert, aki a Ménesbirtok Zrt.-nél dolgozott.
A kormány még decemberben egymilliárd forintos támogatást nyújt a cégnek működőképessége fenntartásához, és kétszer öt milliárd forintos fejlesztést tervez. Ebből egy új központi telephely megépítését tervezik a helyi ipari parkban, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt szárító és tároló kapacitást hoznak létre. Sürgős a szintén megvásárolt tehenészet modernizálása is, ami tervek szerint 3-5 milliárd forintba fog kerülni. Fejleszteni kívánják a gépparkot is, hiszen az extra minőségű földterület megműveléséhez megfelelő minőségű erőgépekre van szükség.
Az új szervezet létrehozásával az állam 32 műemlék épületnek is gazdája lett. Az ingatlanvagyon felmérése és a felújításokhoz szükséges előkészítő munka is megkezdődik 2017 elején – mondta el Lázár János.
A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá a térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki, a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz.
Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy a társaság működéséhez elegendőnek látja a rendelkezésre bocsátandó egymilliárd forintot, ami az első termés betakarításáig biztosítja a forrásokat.
Ha nincs ménesbirtok, akkor Mezőhegyes sincs, hiszen több mint 230 esztendeje ennek a vállalkozásnak köszönhetően épült meg szinte a semmiből a település – mondta Mitykó Zsolt, a város polgármestere, aki történelminek nevezte a kormány döntését, mert így biztosítottnak látja Mezőhegyes jövőjét.
-600(1).jpg)
Az ország egyik legszebb fedeles lovardája áll Mezőhegyesen 1809-ben épült Hild János tervei alapján.
Fotó: Haga Zsuzsanna
|
1784 óta a lovak szolgálatában A Mezőhegyesi Állam Ménesbirtok története egészen a 18. századig visszanyúlik. Az 1740-től 1763-ig tartó háborúk következtében a Monarchia lóállománya jelentősen lecsökkent, ezért Máriai Terézia a császári és királyi hadsereg lovakkal való ellátása érdekében, illetve főképpen az ismétlődő török fenyegetések miatt, Bécs védelmére katonai ménesbirtokot akart létrehozni. Ezt végül Csekonics József tervezetének elfogadásával fia, II. József valósította meg, aki 1784. december 20-án rendelkezett a Császári és Királyi Ménesintézet lértehozásáról. A birtok 18.127 hektáros pusztán alakult meg kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával. A birtok éves átlagban 7000-8000, a második francia háború alatt, 1800-1801-ben pedig 26.000 lovat adott a hadseregnek. Egészen 1868-ig Mezőhegyesen csak katonai célú lótenyésztés és takarmánynövény termesztés folyt. Itt tenyésztették ki a három hagyományos mezőhegyesi lófajtát: a nóniuszt, a mezőhegyesi félvért és a gidránt. 2015 óta Mezőhegyes egyre aktívabban kapcsolódik be a lovassportok országos és nemzetközi vérkeringésébe is, 2016 október elején pedig itt rendezték meg az I. Magyar Lótenyésztési Napokat is. |
2016.11.23. Forrás: Kormany.hu, MTI
Fotó: Haga Zsuzsanna, Canva
Frissítve: 2022.08.10.
