Ismered a kunfakót? Tudtad, hogy a fajta kedvelői minden évben összegyűlnek egy közös ünneplésre? A Lovasok.hu Kiskunfélegyházán járt, hogy a játékos versengés megörökítése mellett megossza velünk lovaskultúránk hangadó szereplőinek gondolatait.
Idén augusztus 4-6. között harmadik alkalommal került megrendezésre a kunfakó lovak kedvelőinek, tenyésztőinek és tulajdonosainak találkozója, a Kunfakó Ünnep, melynek a kiskunfélegyházi Parkerdő adott otthont.
Mi is az a kunfakó?
A kunfakók átlagosan 135-145 cm marmagasságú, arányos, erőteljes felépítésű, kiegyensúlyozott, jó takarmányhasznosító, színben a fakó valamely árnyalatát (ezüst, arany, hamvas) magukon hordozó lovak. Életre hívásuk Eördögh Andráshoz, és az ő jászszentlászlói tanyájához kapcsolódik, és célja egy, őseink „köznépi” használati lovainak fenotípusát és értékeit visszaidéző fajta létrehozása volt, dr. Hecker Walter segítségével. Ezeket a küllemi és használati adottságokat a konyik és az arab ló keresztezése, majd a tisztavérű kunfakók továbbtenyésztése útján kívánják egységessé tenni, közben többcélú gyakorlati kipróbálásnak (málhás, hosszútávú lovastúrák, gyermeklovasok, lovas harc, stb.) is alávetve a lovakat.
Kunfakók Kiskunfélegyháza utcáin
Péntek délután, a délelőtti, a helyszínre vezető közös túrát követően több, mint 30 kunfakó – köztük egyébként legelőn élő, csikós kancák, illetve fiatal lovak is, hátukon gyermek és felnőtt lovasok vegyesen – felvonulásával vette kezdetét a rendezvény Kiskunfélegyháza főutcáin, melyhez gólyalábasok és muzsika is csatlakozott, a Langaléta Garabonciások közreműködésével.
“Egy nép lovas kultúráját azok teszik tönkre, akik nem foglalkoznak vele…”
Szombat délelőttre Eördögh András kerekasztal beszélgetésre hívta össze Sallay Sándort – egyik utolsó örkénytábori forrásaként hazánknak -, dr. Hecker Waltert, Győrffy-Villám Andrást, és dr. Gőblyös Istvánt. Az eszmecsere kiinduló témája az volt, létezik-e „magyar lovaglóstílus”?
A válaszokból, gondolatokból összeállt konklúzió szerint a mai lovaglás oktatásból hiányzik a koncepció, a célok, amelyek meghatároznák az oktatás tartalmát és funkcióját, stílusát. Lassan kivesznek a valódi szakemberek, akik ezt a tudatosságot képviselik.
Egy nép lovas kultúráját azok teszik tönkre, akik nem foglalkoznak vele, és eltemetik szakembereit.
Amit pedig elfelejtettünk, most kénytelenek vagyunk máshonnan újratanulni.
A legtöbb manapság „importált” lóközpontú tudás, horsemanship szemléletmód, mind a mi kultúránknak is szerves része volt (kiemelve Balassa Konstantin, vagy Széchenyi Dénes munkásságát), ami tőlünk terjedt el sokfelé a világban, ám a hazai hagyományok elsikkadásával, ezt vagyunk kénytelenek visszahozni és újra elsajátítani.
Az eszmecsere során árnyalt definíciót kapott, mit jelent a „magyar lovaglóstílus”. Katonai lovas kultúrát, amely azonban több, mint a korabeli európai katonai lovaglás. Nomád lovas ősiségünk keveredett bele, ettől lett a magyar huszár lovaglása egyszerre birtokában a megfelelő akadémikus tudásnak, és egy olyan fajta mozgékonyságnak, amellyel meglephette Európát. Emellett természetesen minden nép stílusát meghatározzák a használati lótípusok, a szerszámzat, eszközök és a célok, ám ami elmélyíti az egyéni jellemzőket, az minden nép hozzáadott belső értéke, habitusa. A lovas nomád népek együtt léteztek lovaikkal, szoros szimbiózisban és egymásra utaltságban éltek velük – ez az életmód is fontos pillére ennek a kultúrának.
A modern versenysport magatartása az elmúlt évtizedekben elnyomta a hagyományos kultúrát. A megmaradt szakemberek és tudás továbbörökítő használata kell, hogy segítse a magyar lovaskultúra újjáélesztését és kisugárzását a „tömeglovaglásra” is.
Kunfakó Viadal
Szombat délután egy barátságos ügyességi verseny keretében mutatták meg az ország minden tájáról érkező kunfakó tulajdonosok és lovasok lovaikat, azok sokoldalúságát és türelmét. A játékos megmérettetésre meghívást kaptak a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai is, akik néhány éve győzelmet arattak a kunfakós lovasok felett egy hasonló versengésben.
Elsőként Eördögh András nyeregbe invitálta Győrffy-Villám Andrást, valamint Sallay Sándort is egy-egy kunfakó hátára. Dr. Gőblyös István is csatlakozott hozzájuk, Győrffy-Villám Andrással és a házigazdával együtt egy-egy bemutató ügyességi pályát is lovagolva.
Ezután következtek az elszántan szlalomozó, bálát ugrató, szimbolikus ellenségeiket szablyával hasogató hármas ifi és felnőtt csapatok. A Pusztai Rókák kihívása pedig első körben a kunfakók győzelmét hozta, majd a visszavágóval döntetlenül ért véget.
Vasárnap zárult a Kunfakó Ünnep egy közös lovaglással, vissza Jászszentlászlóra, Eördögh András tanyájára.
2017.08.11. Írta és fotózta: Mráz Edina, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.08.05.
