Stübben úr Budapesten
Az Utazás 2001 kiállítás alkalmával hazánkba látogatott a világhírű német nyeregkészítő cég vezetője, Stübben úr, aki a lovas pavilonban külön standon fogadta az érdeklődőket.
Hogyan lesz valakiből egy ilyen hatalmas nyereggyártó cég vezetője?
Ez egy családi cég, én már a negyedik generációhoz tartozom. Vagyis beleszülettem, és ebben nőttem fel. Hárman vagyunk fiútestvérek a családban, ebből az egyik bátyám és én teljes mértékben a cégben dolgozunk, harmadik testvérünk pedig a pénzügyi, gazdasági résszel foglalkozik.
A lovaglás, a lovassport is beletartozik a mindennapjaikba?
Természetesen igen, de csak hobbilovasként, a versenysport egyszerűen nem férne bele az időmbe. Szinte állandóan úton vagyok, így pedig nem lehet “komolyan” lovagolni. De amikor csak időm engedi, szívesen szállok magam is nyeregbe.
Önöknél Németországban milyen iskolákat kell elvégezni ahhoz, hogy valakiből nyeregkészítő mester váljon?
A nyeregkészítő szakma megszerzéséhez legalább egy hároméves szakiskolát kell elvégezni, de ahhoz, hogy valaki a mester fokozatot megszerezze, még sok-sok évi tanulásra és számtalan vizsga letételére van szükség.
A nyereg “lelke” a nyeregváz. Az Önök cége a vázat is maga gyártja nyergeihez?
Nem, a nyeregvázaink nem saját gyártásban készülnek, de az a technológia, amellyel ezek a vázak készülnek, védett, csak a Stübben nyergekhez használható. A vázkészítés legfőbb szempontja a megfelelő kapcsolat kialakítása a ló és a lovas között. A nyeregvázaink elasztikusak, és lehetővé teszik, hogy a lovas a lehető legközelebb legyen a ló hátához. Ahhoz, hogy a lovas tökéletesen adhassa ülésével a különféle segítségeket a lónak, a megfelelő ponton, mélyen kell ülnie a nyeregben. Hiába dolgoznánk kiváló minőségű bőrökkel, ha a nyeregváz nem megfelelő, akkor a kész nyereg sem lehetne az.
Milyen típusú bőröket használnak a nyergek készítésénél?
Elsősorban marhabőrrel dolgozunk, de a kiegészítő részekhez – például a térdtámaszhoz, ülőrészhez – jávorszarvas, illetve vizibivalybőrt is használunk.
Egy-egy újításhoz honnan veszik az ötleteket?
Egyrészt az aktív lovasoktól, a vevőinktől származnak az ötletek, hiszen a vásárlás során gyakran merülnek fel újabb igények, ötletek a részükről. Másrészt pedig a cég dolgozói, akik a gyártás folyamatában vesznek részt, szintén sok jó ötlettel hozakodnak elő. És természetesen maguk a beszállítók, például a bőrgyárak dolgozói is adnak tippeket, amikor egy-egy új terméküket ajánlják nekünk.
Az újításokat teszteltetik is a lovasokkal, mielőtt azok piacra kerülnének?
Nem, ilyen jellegű tesztelés nálunk nincs, hiszen ezeket a nyergeket már évtizedek óta használják a lovasok, és a változtatások, amelyek inkább csak egy-egy kisebb részletet érintenek, a gyártás folyamán kerülnek tesztelésre, még mielőtt piacra kerülnének. Vagyis tulajdonképpen így is már egy tesztelt nyereg kerül kereskedelmi forgalomba.
Ráadásul minden ló és minden lovas egyedi nyerget kíván, így nem lehet valamennyi nyerget ugyanolyanra elkészíteni. Az egyik lovasnak nagyobb, a másiknak kisebb nyeregre van szüksége, míg az egyik lónak magasabb, szűkebb, a másiknak szélesebb markamrájú nyereg való a hátára. Leginkább a cipőkhöz lehetne ezt hasonlítani: bár megvannak a konfekcióméretek, mégis a legtöbb esetben az egyik ember kényelmesnek, míg a másik kényelmetlennek érzi ugyanazt a cipőt. De akár teljesen egyedi nyerget is el tudunk készíteni a lovas számára, ha erre van igény. Hiszen többféle nyeregváz-nagyság létezik, mind hosszúságában, mind pedig szélességében, vagyis markamrájában különbözőek.
Magyarországon egy nyeregkészítő általában maga végzi el az összes munkafolyamatot, attól kezdve, hogy ott van előtte a csupasz nyeregváz, egészen az elkészült nyeregig. Önöknél, “nagyüzemi” méretekben ez hogyan zajlik?
A Stübben cégnél fel vannak osztva a feladatok. Külön csoport dolgozik a nyeregvázon, mások csak a párnákat, a töméseket készítik elő, megint mások csak a bőrszabászattal, vagy épp a varrással foglalkoznak. És végül egy külön csapat dolgozik a nyergek végső összeállításán, ők építik fel a nyerget a már elkészített darabokból.
A Stübben cég termékei szinte az egész világon kaphatók. És nemcsak nyergeket, hanem számtalan egyéb kiegészítőt – a kantártól a hevederekig – gyártanak. Ez összesen hányféle terméket, illetve milyen darabszámot jelent éves szinten?
Annyira sokféle modellel dolgozunk, hogy szinte lehetetlen erre a kérdésre válaszolni. A nyergekből, amelyek Németországban és Svájcban készülnek, évente közel 35.000 darabot készítünk.
Az Utazás 2001 kiállítás alkalmával a Stübben nyergekről egy kis bemutatót is láthatott az érdeklődő közönség. A bemutató során Stübben úr a gyakorlatban is bemutatta, mik a legfőbb szempontok a megfelelő nyereg kiválasztásánál. Az egyik legfontosabb dolog a belső felépítés, a nyeregváz. Ahhoz, hogy a ló és a lovas között megfelelő kapcsolat alakulhasson ki a lovaglás során, a lónak a nyereg alatt is szabadon kell tudnia mozogni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a nyeregváz nem akadályozza a szabad vállmozgást, vagyis a váznak mindig jóval a váll mögött kell elhelyezkednie.
A másik fontos dolog, hogy a lovas a legmélyebb ponton üljön a nyeregben. Ez akkor valósulhat meg, ha a felnyergelt lovon a nyereg első kápája két-három centiméterrel magasabban helyezkedik el, mint a hátsó kápa. Ezt akár egy vízmértékkel is megmérhetjük – a Stübben nyergeknél, ha azt helyesen tesszük fel a ló hátára, a hátsó kápa minden esetben 2-3 cm.rel alacsonyabban helyezkedik el, mint az első kápa.
Mivel nem minden ló és nem minden lovas egyforma, ahhoz, hogy a megfelelő nyerget válasszuk, célszerű előbb alaposan szemügyre vennünk a ló testfelépítését, és ehhez mérten kiválasztani a megfelelő nyerget, máskülönben előfordulhat, hogy a szemre tetszetős nyereg a hozzá nem megfelelő lovon, vagy lovas alatt nem tudja betölteni funkcióját. Ha azonban a megfelelő hosszúságú és markamra-szélességű nyerget választjuk, hosszú éveken át lovagolhatunk egy kiváló minőségű nyeregben.
Szöveg: Balogh Eszter
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.03.
A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2001.májusi számában.
