Trakehneni – East Prussian

Írta:

Trakehneni – East Prussian

Eredete a XIII. századra nyúlik vissza. Lengyelországból származik. Európa legnemesebb lovaként tartják számon. Közkedvelt sportló.

A tenyésztés alapjául Schweiken pónit vettek. A tenyésztéssel tulajdonképpen fogatlovakat szerettek volna kitenyészteni. Végül keresztezték a fajtát Angol telivérrel, és Arab lóval, melyek a méretet növelték, és javítottak a sebességen, és a mozgáson.

Kinézetre egy igen elegáns, nemes ló. Bátrak terepen, és nagyon jó vadászlovak. Nagyon jó eredményeket értnek el vele díjugratásban és díjlovaglásban. Nagy szeretettel állnak velük versenybe.

A feje kicsi, elegáns, a telivér jelleg tükröződik vissza. Nyaka nem túl hosszú, karcsú, lapockái dőltek és erősek. Marja hátba nyúló, háta középhosszú, fara jól izmolt.

A törzs erőteljes, az Angol telivér tükröződik vissza. Lábai és izületei jó felépítésűek, patái kemények.

Marmagassága 170-180 cm, bottal mérve 165 körüli. Súlya 550-620 kg.

Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát.

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Gidrán

Írta:

Lovasok.hu

Gidrán

A Gidrán fajta eredete 1816-ra nyúlik vissza, amikor Fechtig báró Egyiptomban megvsárolta a Gidran Senior névre keresztelt arab telivér mént. Ez a kis sárga ló Bábolnán állt tenyésztésbe, ahonnan Gidran II nevű csikója átkerült Mezőhegyesre és vegyes kancaállományt fedezett.

Az 1840-es években tértek át a ménesek származás szerinti csoportosítására. Ekkor tűnt fel, hogy az addig “Sárgaménesnek” nevezett kancaállomány túlnyomórészt Gidran származású volt.

Hogy elkerüljék a rokontenyésztést, illetve, hogy a fajta küllemi- és teljesítmény-értékét javítsák, angol telivér méneket használtak, így a gidrán fajtát akár egy anglo-arab populációnak is tekinthetünk.

A gidrán hasznosítása a nyereg alatti munka felé tolódott el, így a XX. század elejére egy jól lovagolható, homogén, nemes küllemű huszárló, valamint Európa meghatározó anglo-arab fajtája lett.

A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként.

1920-ban, a román megszállást követően, az akkor 98 gidrán kancából a román csapatok 74 lovat hadizsákmányként magukkal vittek. Mindössze 13 kanca maradt meg, a többi egyed a harcok során eltűnt és csak 1944-re sikerült a kancalétszámot 90-re bővíteni.

A két világháború közötti időszakban, a korábbi tapasztalatokra alapozva, már kevésbé használtak angol telivér méneket a tenyésztésben, inkább az arab telivér és kisbéri félvér lovakat részesítették előnyben, feltűnően jó eredményekkel: eltűntek a használatbeli problémák és egy értékes állomány alakult ki viszonylag rövid idő alatt.

A II. világháború után a tenyésztés középpontjába a megfogyatkozott állomány fejlesztése, valamint a meglévő vérvonalak megőrzése került.

1957-ben az egész ménes átkerült Mezőhegyesről a Dalmandi Állami Gazdaságba.

1975-ben az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, közreműködve az Állattenyésztési Kutatóintézettel, Borodpusztán új törzstenyészetet alapított. A borodpusztai tenyészet többször is gazdát cserélt az évek alatt, végül 1996-ban a Pannon Lovasakadémiához került Marócpusztára. Időközben szintén ide került a megszüntetett Dalmandi gazdaságból a gidrán kancaállomány.

A gidrán legtipikusabb ismérve, hogy kizárólag sárga színben fordul elő. Tömeges testfelépítésű, középnehéz hátas fajta. Feje testtömegével arányos nagyságú, középmagasan tűzött, egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, közepesen hosszú. Marja kifejezett, hosszan hátbanyúló, elég jól izmolt. Háta és ágyéka szintén közepesen hosszú, szügye széles, jól izmolt, mellkasa többé-kevésbé mély, dongás. Az anglo-arab hatás ellenére erős csontozatú, lábszerkezete túlnyomórészt szabályos, de durva lábszerkezeti hibáktól mentes.

Kiváló sportteljesítményeket tudhat magának ez a magyar lófajta. Az 1928-as amszterdami olimpián Elliot megszerzi a díjugratás aranyérmét. Bíbor Gidrán felállítja a távolugrás nem hivatalos világrekordját, amikor a Rákos patakot (10 méter széles) hibátlanul átugorja. Az 1930-as években Pauly Hartmann és Legszebb díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyét szerezték meg. Ezek a sikerek nem csupán a fajta kiválóságát, de genetikai értékét is bizonyítják.

Az egykori huszárló napjainkban miitaryban és díjugratásban remekel és bizonyítja rendkívüli tehetségét, de szintén megemlítendő, hogy 99 Gidran VI (Obeliszk) az 1992-es kettesfogathajtás magyar bajnoka. Déva Gidrán Hűtlen az utóbbi évek egyik kimagasló military lova egyetlen magyarként tudott minősülni a Sidney-i olimpiára.

Magyarországon kívül csak Románia és talán még Bulgária rendelkezik még kisebb létszámú ménessel, ezért a fajta tisztán való fenntartása Világörökségi szempontból is igen jelentős.

Marmagassága 155-180 cm közé tehető
Kitételek a fajtához tartozáshoz:

4 generációra visszamenőleg igazolandó a ló őseinek származása (csak sárga színű, Arab, vagy Anglo-Arab lehet)
A gidrán fajta kizárólagosan csak sárga lehet. Az a ló, amelyiknek az ősei között található olyan, amelyik fajtatiszta gidrán, még nem lesz gidrán fajtájú.
A gidrán fajtában a sárgától eltérő bármely szín kizáró ok.

A kizárólag sárga színben előforduló huszárlónak hányadtatatt sors jutott a történelem során, mára azonban kiváló sportló, legfőképp militaryban csillogtatja meg tehetségét.

Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb mint 200 egyede van!

A szöveg egy részét fordította: Tyr
Forrás: Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Fotó: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2023.03.21.

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Északi igásló – Trait Du Nord

Írta:

Lovasok.hu

Északi igásló – Trait Du Nord

Környezet: Kontinentális éghajlat
Eredet: ÉK. – Franciaország
Jellege: Hidegvérű

Tenyésztés: A fajta kialakításában szerepet játszott az ardenecki, a belga igásló és a boulognei. Az északi igásló örökölte ezeknek a testfelépítését, jellemvonásait. A fajta törzskönyve 1919 – ig vezethető vissza, a tenyésztése Lille város környékére lokalizálódott.

Jellemző tulajdonságok: Feje nehéz, profilja egyenesvonalú, pofacsontja kiugró, szeme és füle kicsi. Nyaka izmos, rövid és széles. Hátvonala rövid és egyenes, háta széles és izmos, mellkasa széles, válla izmos és szabályos alakú.

Lábai rövidek és erősek, a térde alatt szőrcsomók találhatók. Hajlatai szélesek, lábai izmosak. Erős, rusztikus ló, energikus mégis nyugodt. Súlya kb. 600 – 800 kg.

Marmagasságuk 160 – 165 cm között van.

Színek: Pej, deres, almásderes

Hasznosítás: Igásló és mezőgazdasági munka

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Amerikai Miniatűr ló – American Miniature Horse

Írta:

Lovasok.hu

Amerikai Miniatűr ló – American Miniature Horse

A fajta története és eredete

Az első Miniature lovak Európából származnak. XVI. században ezeket az apró lovakat hobbiállatként tenyésztették az európai nemesség számára. 1765-re sok kép és cikk szólt ezekről a lovakról. Lady Estella Hope és a nővérei megpróbálták megőrizni az eredeti angol Miniature lovak tisztaságát.

Amerikában sok, a Miniature fajta legkissebb egyedeiből származik ettől a Hope- vérvonaltól.

Sajnos a fajta nem minden egyede volt királyi udvarokban elkényeztetve. Sokat használtak közülük közép-angliai és észak-európai szénbányákban.

Fajta jellemzői

A marmagasságuk maximum 34 hüvelyk (86,36 centiméter) lehet. A mai Miniature lovak egyediek, arányosak, valamint közel 400 éve ügyelnek a fajta tisztaságára.

A mai ideális Miniature ló az American Miniature Horse Association’s Standard of Perfection (~ Amerikai Miniature-fajta Szabványosító Testülete) szerint kicsi (marmagassága nem haladja meg a 34 hüvelyket (~86,36 centiméter), egészséges, kiegyensúlyozott, és megfelel a küllemi leírásoknak is.

Általános jellemzői a fajnak a részarányosság, jó erőnlét, ügyesség, éberség, a kancáknál kifinomultság és “nőiesség”, a csődöröknél pedig az erőnlét. A Miniature fajta bármilyen lehetséges ló-színben előfordulhat.

A kedves, gyengéd természetük és kis méretük miatt a Miniature lovak kiváló társaságot is nyújtanak. Gyakran nyújtanak társaságot gyerekeknek, felnőtteknek, nyugdíjasoknak és hátrányos helyzetű embereknek. Egy kisgyerek megijedhet egy nagy lótól, míg ugyanez a kisgyerek valószínűleg vágyat érez aziránt, hogy megölelje és egy Miniature fajta csikóval legyen. Ezek a csikók különösen szeretetre méltóak, valószínűleg a kis méretük (újszülött korukban: 16 hüvelyk -21 hüvelyjk (40,64 centiméter – ~53,34 centiméter) miatt.

A hátrányos helyzetű emberek a Miniature fajta lovakat megfelelő helyettesítőnek találják az “igazi” méretű lovak helyett, akiket ők valószínűleg nem tudnának kezelni.

American Miniature Horse Association

Az “American Miniature Horse Association” (=AMHA, ~Amerikai Miniature Társulat)-t elismert lovasok alapították 1978-ban, azért, hogy kialakítsanak egy általános leírást a fajtához. Ezzel szerették volna segíteni és támogatni a tenyésztőket, valamint segíteni fenntartani a fajtát.

Az AMHA házigazdaként is szolgál a minden évben megrendezésre kerülő National Futurity számára is, ami kapcsolatban van a National Show-val. A National Futurity azért lett létrehozva, hogy támogassák a tenyésztőket és bebizonyítsák a Miniature fajta kiválóságát. 1996-ban az AMHA pézügyeivel foglalkozó osztály 88 ezer dollár jutalomban részesült.

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Jókai Mór – A magyar nép élce – A gyors paripa és a lusta puska

Írta:

Lovasok.hu

A gyors Paripa és a lusta puska

Hát egyszer volt a többi között egy igen jó lovam, amelyen elfoghattam volna a fecskét, ha akartam volna. Volt a pajtásomnak, a Horhi Miskának meg egy rossz perkussziós puskája, amiről már régen megmondtam neki, hogy könnyebb volna vele agyondobni, mint agyonlőni a nyulat.

Mi történik egyszer velünk?

Kimegyünk nyulászni; ő puskával, én meg csak a paripámon karikás ostorral. Alig érünk ki az ugarra, egyszerre felugrik előttünk egy óriási nyúl. Miska öcsém nekifordítja a puskát, durr! a nyúl még sebesebben futott. Ekkor aztán én neki a Szellővel; kettő, három! utolértem, egy csapás a karikás ostorral, a nyúl felbukfencezett; én leszálltam a lóról, felvettem a nyulat, hát egyszerre valami sebesen süvölt el a fülem mellett. Mi volt ez? Találják ki mi volt? Hát az a töltés sörét, amit Horhi Miska a nyúl után lőtt, még csak akkor ért oda, kicsibe múlt, hogy engemet nem lőtt meg.

Forrás: vmek.oszk.hu
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Fekete István – Nevelés

Írta:

Lovasok.hu

Fekete István – Nevelés

Ha azt mondanám, hogy a fiam jó gyerek, nem mondanék igazat. Azt nem mondom, hogy rossz, mert nem rossz, de szeles, zabolátlan, könnyelmű, és vakon megy neki a tűznek is. Feleségem kétségbe van esve, és sokat tűnődik, hogy kitől örökölte ezt a rohanó nyugtalanságot, mert én csendes ember vagyok, ő pedig az ún. nagyon jó gyerek ritka csoportjába tartozott. És ez a gyerek… ez a gyerek!… Hogy ez kire ütött?

Tegnap nagytakarítás volt nálunk. Ilyenkor sietve hagyom ott a lakást, és korán elmegyek, mert úgy érzem magam, mintha árverésre készülnénk. Éppen a kalapom akarom feltenni az előszobában, amikor fiam rohan be, megbotlik a küszöbben, és az előszoba sima kövén úgy vágódik el, mint a béka. Egy pillanatig nézem. Csúnyán megütötte magát, szinte elnyúlik, aztán felteszem a kalapom és megkérdezem:

– Na, kisfiam, megérkeztél? A gyerek feltápászkodik, porolja magát, és azt mondja: – Meg! És besántikál a szobába.

Az autóbuszon aztán elgondolkodtam, és eszembe jutott egy régi gyerek, akinek ugyanaz volt a neve, mint a fiamnak, és világosan megéreztem, mért nem kérdeztem meg a jó atya gondosságával, hogy: “Megütötted magad, kisfiam?”

Nyári délután volt akkor is. A füvet még nem kaszálták le a réten, a tücskök szorgalmasan hegedültek, és a lovak a saroglyából ették a bükkönyt. Közben megrázták néha magukat, és dühösen dobbantottak, mert annyi volt a bögöly, mint este a szúnyog. Az öreg Görbic a kocsi árnyékában pipázgatott, én pedig hason fekve néztem a szállongó kék pipafüstöt. Közben alkudoztam.

– Csak egyet fordulnék, Pista bácsi… – Nem lehet. – Adnék két pakli dohányt. – Nem azér… sok a bogár, megbolondul a ló, aztán magát leeszi a fene. – Engem? Tudok én lovagolni! Van öt szivarom is. Még búcsúkor tettem el… Az öreget a szivar levette a lábáról. – Hát nem bánom, de csak itt a kocsi körül. Szép, sárga lovunk, a Fokos nem tudta mire vélni a dolgot, amikor felültem a hátára. Nem akart elfordulni a bükkönytől. Hát már uzsonnázni sem hagyják a szegény lovat? – és szemrehányóan nézett az öreg kocsisra.

– Na, Fokos! Eleinte csak lépésben, aztán ügetésben. Ide-oda zötyögtem a lovon, körben a kocsi körül, és boldog voltam, pedig a ló majd a lelkem kirázta.

– Hajja – oktatott az öreg Görbic -, üljön a fenekére jobban, aztán adjon egy kis szárt neki! Fokosnak, úgy látszik,
csak a szár hiányzott. Megrázta fejét, vágtába ugrott, és irány: hazafelé!

– Hő… hő! – ordított öreg mesterem. – Rángassa meg a száját, fűrészelje, fű-réész-eeljee! – A többit már nem hallottam, mert Fokos úgy ragadott, mint a szél. A virágos réti út összemosódva rohant alám, és nekem csak arra tellett erőmből, hogy a ló hátán maradjak. Fűrészelni? Nevetséges! Fokos a fogára vette a zablát, s ahogy ma mondani szokás: a helyzetnek szilárdan ura maradt. Egész hazáig.

A faluban nagy feltűnést keltettünk, de igyekeztem úgy viselkedni, mintha sürgős üzenetet vinnék haza, hogy ég a határ, vagy akasztott embert találtunk valamelyik öreg fűzfa hajlott ágán, holott a határban nem gyulladhatott ki semmi, mert föld minden, mert a sás és az életunt vándorlegények is másfelé jártak ebben az időben, hogy hurkot kössenek szikkadt ádámcsutkás nyakukra. Közben hazaértünk. Sajnos, nem együtt. Az alacsony kapu be volt hajtva, és amikor Fokos egyetlen zökkenővel megállt a kapu előtt, én légi útra keltem, és nagy porfelhőt csapva zuhantam apám elé, aki éppen elindult valahová. Megvonaglottam a földön, és már majdnem elsírtam magam, amikor apám – csak úgy menet közben – csendesen megkérdezte: – Na, kisfiam, megérkeztél?

Elfelejtettem sírni.

Leporoltam magam, és azt mondtam: – Meg! – És besántikáltam a szobába. Hát ezért nem kérdeztem meg fiamat sem, hogy megütötte-e magát, mert egyszer majd egyedül marad ő is, mint ahogy én egyedül maradtam, és jobb, ha már most tudja, hogy mindenki csak saját magát üti meg, ha elesik, és az elesés meg a felkelés senki másra nem tartozik.

A Gyűrűk Ura sztárja kiválóan lovagol

Írta:

Lovasok.hu

A Gyűrűk Ura sztárja kiválóan lovagol

“Nagyon szerettem volna részt venni ebben a filmben, ugyanis ez volt a legjobb, lovakról szóló forgatókönyv, amellyel valaha találkoztam” – mondta a Hidalgó c. filmről Rex Peterson, aki már több mint 25 éve oktatja a lovaglás fortélyait Hollywood sztárjainak.

Peterson, aki a Fekete szépségben és a Suttogóban is dolgozott, ezúttal is lelkiismeretesen végezte munkáját. A négylábú főszereplő kivalásztása három hónapjába telt, és további három hónapot töltött a színészek “kiképzésével”.

“Egyetlen színészt sem ismerek, aki jobban lovagolna”- nyilatkozta Peterson a főszerepet játszó Viggo Mortensenről, aki utoljára A Gyűrűk Ura forgatásán ült lovon.

Az 1890-ben játszódó, igaz történeten alapuló filmben Mortensen alakítja Frank T. Hopkinst, egy cowboyt, aki Buffalo Bill vadnyugati show-jában lép fel. Frank benevez lovával a XIX. századi Dakarra, egy 3000 mérföldes rendkívül kemény, sivatagi versenyre, ahol félelmetes hírű beduin lovasok lesznek az ellenfelei.

Aragornnak bizony lesz egy-két nehéz pillanata a sivatagban, de ezúttal egyedül kell megoldania a problémáit, mert a jó tündér most nem segít rajta.

Forrás: Est.hu
2007.04.14.
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Nyugat-Afrikai Berber – West African Barb – Arab-Barb

Írta:

Lovasok.hu

Nyugat-Afrikai Berber – West African Barb – Arab-Barb

A Nyugat-Afrikai Berber ló Nyugat-Afrika legtöbb régióiban megtalálható. Lovagló és kocsilónak is használják egyaránt. Túlsúlyban szürke színben láthatjuk. A Berber lóból alakult ki.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Norvég póni – Northlands

Írta:

Lovasok.hu

Norvég póni – Northlands

Másnéven: Northland Pony, Lyngen, Lyngshest (Norway), Nordland

A fajta eredetéről több változat létezik. Vizsgálat mutatja, hogy Norvégia keleti részéről származik nagyon korai időkből. A második világháború idején a fajta csaknem kihalt. Északi típusú fajta. Fő tenyészhelye Norvégiában van, de többféle nevet is kapott helyhez függően.

Sokan úgy gondolják, hogy a Nordland két különböző típusú versenyló kereszetezéséből alakult ki. Az egyik típus az Észak-Troms-ból származó Lyngen, és egy Norland-ből. A Lyngen típus meglehetősen nagyobb és erősebb volt, főleg sárga színű. A Norland típus kisebb volt sűrűbb sörénnyel és farokkal. Több színben is megtalálható volt. A különbség ma már még szemmel láthatóbb a fajtakeresztezés végett. Ritka fajta.

A póni felépítése rendszerint jónak mondható. Minden szín megengedett, kivétel a tarka és a deres. Domináló a sárga szín Troms környékén.

A póni könnyen idomítható, szolgálatkész, energikus és jó temperamentumú. A fajta aránylag mentes az egészségügyi problémáktól, gyakran a 30 évet is eléri.

Ma a pónit leginkább hátaslónak hasznosítják, de használják kocsilónak is, vagy málháslóként. Jó ugró- és show ló.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Mindent a lovaglásról – 1. részlet

Írta:

Lovasok.hu

Hogyan kommunikáljunk a lóval?

Egy kis etológia

A legfontosabb, hogy a ló társas állat, csordában élt. Ezért fejlett kommunikációra képes testbeszéddel, és persze hanggal. Ezeket a jeleket, ha ismerjük, biztosan sokkal hamarabb megértünk bizonyos, a lovunk körüli történéseket.

Tekintettel arra, hogy az etológia (magyarul viselkedéstan) nagyon komoly, önálló tudomány, most ebben a témában is csak érintünk néhány olyan kérdést, ami a lóval való szükséges kommunikációt segíti. Lássunk néhány gyakori jelzést illetve viselkedésformát: A hátracsapott fül, mint arról már volt szó, a bizalmatlanság jele. Ha a ló a nyakát előre is nyújtja ezzel egyidejűleg, az már a támadás jele, amit nagy valószínűséggel harapás követ. A ló sok mindent a szagok alapján azonosít. Az idegen lovak orrukat összedugják és egymástól szagmintát vesznek. Ezt a szagolást általában, de legalábbis sokszor egy éles nyerítés, “nyígás” kíséri valamelyik, vagy mindkét ló részéről, és ilyenkor gyakran az első lábbal azonnal vág is előre a ló. Ez a két idegen közötti dominancia-sorrend azonnali tisztázására szolgál. Ha az egyik ló egyből elfogadja a másikat fölötte állónak, akkor ezzel a dolog le is zárult, ha mindkettő magát tekinti dominánsnak a másikkal szemben, akkor komoly harcra is sor kerülhet, ha van rá módja a lovaknak. A ló a másikkal többféle módon is harcolhat. Ha a harc egyoldalú, akkor elég egy fenyegető sunyítás, vagy jelzésértékű harapás. Ha ez nem elég, akkor komolyabb harapás következik, ha ez sem dönti el a “főnökséget”, akkor jön a rúgás. Vagy “fart lök” a két ló, és hátsó két lábbal rúg, vagy az első lábakkal küzdenek. Ez utóbbi méncsikóknál gyakran figyelhető meg játékos formában, amikor egymással szemben felágaskodnak, és a két első lábbal kapálnak, próbálják a másikat maguk alá gyűrni, a földre teperni. Sajnos erre viselkedésformára az emberrel szemben is képesek egyes, rossz természetű lovak, elsősorban mének. Ezért van, hogy a legbiztonságosabb hely a lónál a válla mellett van, mert ide az első lábával, a hátsó lábával illetve a fejével is igen nehezen, vagy sehogy nem ér el. A ló fülének előre hegyezése, nyitott, nagy szemekkel való figyelés az érdeklődés jele. Ha mindezt nyugodt szuszogás kíséri, akkor félelem nélküli az érdeklődés, ha idegesen horkant a ló, akkor még benne van az új dolog irányában a bizalmatlanság, bármelyik pillanatban félreugorhat, vagy megiramodhat. Ilyenkor a ló orrcimpái is tágra nyílnak. Ha a ló nyugodtan odadugja a fejét, nyugodt a tekintete, és az ajkaival (és nem a fogával!) piszkálódik, az a nyugodt, bizalomteli érdeklődés jele – örüljünk neki, és simogatással, veregetéssel viszonozzuk a közeledést.

A ló sok mindent a szag alapján azonosít

Barátkozás

Általában érdemes szem előtt tartani, hogy a ló megérzi, hogy az ember fél-e, és ennek megfelelően viselkedik ő is. Az idegesség is átragad rá az emberről. A lóval való bánás során mindig legyünk nyugodtak, határozottak, egyértelműek (!), de nem durvák. Az azonos dolgokat azonos módon kérjük minden alkalommal, hogy a megfelelő feltételes reflexek kialakulhassanak. Általában biztosan alapozhatunk az egyszerű feltételes reflexekre. Például a ló normálisan a hirtelen durva hangoktól megijed. Ezzel szemben a katonai hátaslovak kiképzése során minden abrakolás előtt elsütöttek egy ágyút, így a lovak nem hogy nem féltek, de kifejezetten kellemes élménnyel – az evéssel – kötötték össze a nagy durranásokat. Ami az alkoholszagot illeti, ez egyedi kérdés. Némelyik ló nem foglalkozik vele, van amelyik kifejezetten “allergiás” rá, és szabályosan támadja az italszagú embert, egyik-másik pedig vigyáz a részeges emberre. Ezt mondjuk nem kell feltétlenül tesztelni a vásárlás előtt, hacsak nem kifejezett szempont. A ló hangokkal is kommunikál. Figyeljük meg a különbözőféle nyerítéseket. Amikor például szomjas, és meghallja a vödör csörrenését, akkor “röhögve” kér vizet. Ilyen hangon üdvözölheti is a ló megszokott gazdáját – ha örül neki. Ehhez hasonló hang, de nem teljesen ugyanez, amikor a kanca röhög a csikójának, vagy fordítva. Másféle nyerítéssel “üdvözlik” egymást az ismerős lovak. A fenyegetés hangja a már említett éles, visításszerű “nyígás”. A mének esetleges küzdelme során igen félelmetesen tudnak ordítani, de jobb ha erre nem kerül sor.

Szerző és fotók: Novotni Péter
Frissítve: 2023.03.21.
Kiemelt kép: Canva