Kezdőlap Blog Oldal 78

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták – viszontagságos fiákerezés

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
– viszontagságos fiákerezés –

„Kiléptünk a vámház lármájából és zűrzavarából a rakpart ragyogó napfényébe. Larry szaporán lépkedett, mögötte Leslie, majd Margo, és mama, akit a felajzott Roger a legközelebbi lámpaoszlophoz hurcolt.”

„Larry kiválasztott két fölségesen roskatag fiákert, az egyikbe berakta a poggyászt, és beült a másikba. Azután ingerülten körülnézett.
– Nos – mondta, – mire várunk?
– Mamára várunk – magyarázta Leslie. – Roger lámpaoszlopot talált…
– Szent isten – mondta Larry, azután felállt a kocsiban, és bömbölt. – Gyere mama, gyere már. Nem tud az a kutya várni?
– Megyek, drágám! – kiáltott mama szelíden, de az igazsággal ellentétesen, mert Roger semmi jelét nem adta, hogy el akarná hagyni a lámpaoszlopot.
Ez a kutya átok volt rajtunk egész úton – mondta Larry.
– Ne légy olyan türelmetlen – fakadt ki Margo méltatlankodva, – mit tehet arról a kutya, hogy el kell végeznie a dolgát?…”

„Ebben a percben befutott mama egy kissé ziláltan, és minden erőnket arra a feladatra kellett összpontosítanunk, hogy Rogert betuszkoljuk a kocsiba. Még sohasem látott ilyen járművet, és gyanakvással viseltetett iránta. Végül is fel kellett emelnünk és belódítanunk a kocsiba, miközben Roger éktelenül ugatott; azután lihegve utánaugrottunk, és lefogtuk.
A ló megijedt a történtektől, és kelletlen ügetésbe kezdett, mi meg rakásra dűltünk a kocsi fenekébe, legalul a vészesen vonyító Rogerrel.”

„Így hát fiákerünk zötyögve, zakatolva kocogott a város felé, mi pedig ültünk a lószőr üléseken. Roger, akit Leslie erősen megmarkolt, kilógatta a fejét a kocsi oldalán, és úgy forgatta szemét, mintha ki akarná adni a páráját. Azután elkocogtunk egy sikátor mellett, ahol négy kócos kuvasz feküdt a napon. Roger megmeredt, rájuk bámult, és megeresztett egy sorozat mély vakkantást. A kuvaszok nyomban talpra szökkentek, és rohantak fiákerünk után, harsányan ugatva. Tartásunk visszavonhatatlanul megingott, mert ketten az örjöngő Rogert fogtuk le, míg a többiek kihajoltak a kocsiból, és vadul csapkodtak folyóiratokkal és könyvekkel az üldöző falka felé. Ettől a kuvaszok még izgatottabbak lettek, és minden sikátornál, ahol elrobogtunk, újabb kuvaszok csatlakoztak hozzájuk; mire a város főutcáján gördültünk, már vagy huszonnégy kutya nyüzsgött a kerekek körül, szinte hisztériásan a dühtől.

– Miért nem csinál valaki valamit? – kérdezte Larry túlbömbölve a lármát.
– Miért nem csinálsz Te valamit ahelyett, hogy kritizálnál! – förmedt rá Leslie, aki küszködve igyekezett Rogert lefogni.
Larry hirtelen felugrott, kikapta az ostort az elképedt kocsis kezéből, dühösen megcélozta a kutyafalkát, de elhibázta, és helyette Leslie-t találta tarkón.
– Mi a fenét szórakozol? – hördült fel Leslie, vörös és dühös képét Larry felé fordítva.
– Véletlen – magyarázta Larry könnyedén, – kijöttem a gyakorlatból… rég nem volt már ostor a kezemben.
– Légy szíves, vigyázz, hogy mi a frászt csinálsz – mondta Leslie hangosan és harciasan.
– Jó, jó, drágám, hiszen csak véletlen volt – szólt közbe mama.
Larry újból a kutyák felé csapott, és leütötte a mama kalapját.
– Több bajt csinálsz, mint a kutyák – jegyezte meg Margo.
– Vigyázz, drágám – mondta mama a kalapja után kapva, – még megütsz valakit. Én inkább letenném azt az ostort.

Ebben a pillanatban a fiáker zökkenve megállt egy kapubejárat előtt, mely fölött a táblára Pension Suisse volt kiírva. A kuvaszok úgy érezték, most végre elkaphatják az elkorcsosult, fekete, kocsin járó dögöt, és tömör, lihegő félkörben zárkóztak fel körénk. A szálloda ajtaja kinyílt, egy idős, pofaszakállas portás jelent meg, és üveges szemmel meredt az utcai csatajelenetre. Rogert sikerült nagy nehezen a kocsiból kihúzni és bevinni a szállodába, mert súlyos kutya volt, és az egész család közös erőfeszítése kellett hozzá, hogy felemeljük, cipeljük és megfékezzük. Larry már láthatóan élvezte a helyzetet: leugrott a kocsiról, és ott táncolt, utat törve az ostorral a járdán, a kuvaszok között. Leslie, Margo, mama meg én igyekeztünk befelé, cipelve a vonagló, vicsorgó Rogert. Betámolyogtunk a hallba, a portás remegő bajusszal becsapta az ajtót, és nekivetette a hátát.”

 

Frissítve: 2023.04.21.
Fotó: Canva

Fekete István: Bogáncs – részlet

Fekete István: Bogáncs – Részlet

“… A kiskutya egyre inkább összebarátkozott Bubival, a tarka pónival, aki kövér volt, jóindulatú és kíváncsi, mint egy pék özvegye a múlt században. Amikor Bubi először meglátta Bogáncsot a kocsi árnyékában hasalni, azonnal odament, és megszagolta.

– Hát te…?
Bogáncs mértéktartóan morgott.

– Na, mi az, haragszol?

– Nem haragszom – hunyorgott a kutya -, de mégis csak idegen vagy… megharaphatsz, megrúghatsz…

– Én? – csodálkozott Bubi. – Én?

Bogáncs udvariasan telegrafált a farkával:
– Nem, te igazán nem látszol olyannak, de nálunk ez a szokás.

– Rossz szokás, azt mondhatom – billegette fülét a kis póni, – leheveredett Bogáncs mellé az árnyékba. – Tudod, kutya, nagyon szeretem a friss erdei füvet, de a legjobb mégiscsak jóllakva heverészni.

– Igen – pislogott Bogáncs -, ott is volt egy ilyenforma, mint te, csak nem volt ilyen szép szőre, nagy füle volt, és néha csúnyán ordított. Aztán rúgott is, meg harapott is.

– Szamár volt – csapkodott Bubi a farkával, minden rosszindulat nélkül -, semmi közünk hozzá, bár ők tartják a rokonságot. De talán aludnánk – bólintott a kis ló, és behunyta a szemét.

Bogáncs ettől kezdve érezte, hogy nyugodtan járkálhat a póni hasa alatt, vagy felülhet a hátára, Bubi azzal se törődik. Bubi csak a hasával tett kivételt és a legyekkel. Hasát módfelett szerette, s a bögölyöket módfelett utálta. Egyébként jóindulatú közönnyel nézte a világot, amiről érezte, hogy olyan, amilyen. Nem tiltakozott, ha jelenete következett a porondon, amikor Lojzi villanykörtéket lődözött a hátáról, és nem bújt ki a bőréből, amikor levették hátáról a nyerget.

– Elmehetsz, Bubikám – simogatta meg Malvin a kis ló okos fejét, de Bubi nem ment el, mert tudta, hogy Malvinnál némely fehér kockák vannak. Édes kis kockák.

– Szemtelen vagy, Bubi. Ha Alajos észreveszi, hogy cukorral tömlek, megint patáliát csap. Tűnj el! – Malvin búcsúzóul ráütött Bubi kövér fenekére, a kis ló pedig kikocogott megelégedetten, mintha azt mondta volna:
– Szeretnek, na, de én is szeretem őket!

Bogáncs és Bubi barátsága tehát megnyugtatóan rendeződött, de sose lett szerelem, ha el is mélyült. Bubi nem volt hajlamos érzelmi kilengésekre, mint ahogy nem is ficánkolt feleslegesen. Pontos volt, mint egy hivatalnok, de azon túl egy lépést se tett, csak evett és hevert, szemlélve a világot, amelyben minden csoda csak két napig tart, hát nem nagyon érdemes lelkesedni érte.

Bogáncs azonban fiatal volt. Fejlődő szervezete, pihent izmai, túllobogó szíve megkívánta a játékot, a rohanást, amiben bőségesen lett volna része, ha a birkák mellett marad, tehát megpróbálta Bubit valami játékra csábítani; Bubi azonban rendíthetetlen volt, bár jóindulattal, sőt szeretettel nézte a kiskutya oktalan ugrándozását. Néha Bogáncs műharagot színlelt, és morogva rohant a póni körül, amire Csámpás úgy forgott volna utána, mint az óramutató, de Bubi meg se moccant, csak csendesen röhögött.

– Nem tudom, hogy ez a rohanás mire jó, de ha neked jólesik…

– Megharaplak, megharaplak – csaholt a kiskutya, és csengő hangjában a fiatalság öröme repkedett -, a lábadat harapom meg!

– Jó, jó, de aztán lefekszünk, ugye?
Bogáncs most már igazán kezdett dühbe gurulni.

– De igazán megharapom! – És hörögve, de végtelen finoman harapdálni kezdte Bubi lábát. A lovacska fészkelődni kezdett, és Bogáncs várta, hogy játékosan kirúg, de Bubi csak a farkával válaszolt:

– Ott, ott… úgyis viszketett…
Bogáncs ezek után nem tehetett mást, mint hogy lefeküdt, s a póni azonnal melléje ereszkedett…”

 

Frissítve: 2023.04.24.
Fotó: Canva

Egyedül nem megy, de Dallos Gyuláék segítettek

Egyedül nem megy, de Dallos Gyuláék segítettek

 

Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei lovasok részére szervezett Egyedül nem megy elnevezéssel négy hétvégés edzéssorozatot Bencsik József, a megyei lovas szövetség elnöke.

A Kakuk József vezette hevesi fedeles lovardában szerzett tapasztalatokról így számolt be a szövetségi vezető:

– Meggyőződésem, hogy léteznek Magyarországon olyan lovas emberek, akiktől lehet, sőt kell tanulni a szakmát – kezdte Bencsik József. – Az elképzelésem megvalósításához azon szerencsés személyek közül választottam segítőket, akik képzett edzőktől sajátíthatták el tudásukat. Az volt a cél, hogy az edzések tematikája nyújtson támpontot a fedeles versenyekre való felkészülésben. Az első gyakorláson a “hogyan üljünk a lovon” és a lovas segítségek alkalmazása szerepelt, melyet a díjugrató Stróbl Dorottya vezényelt. A ló idomításának alapjai nevet viselő tréninget a Magyar Lovas Sport örökös bajnoka, a díjlovaglásban 25-szörös magyar ob első, a díjlovagló válogatottnál húsz évig szövetségi kapitányként is tevékenykedett Dallos Gyula szakedző irányította. A stíluslovaglást Rezgő Zoltán mutatta be. A ma is aktív versenyző lovaglását nemcsak az eredményesség, hanem az elegancia is jellemzi és meggyőződéssel vallja, hogy “a jó ló csinál az emberből ismert lovast”. A felnőtt magyar bajnokságokon egyéni aranyérmet és három ezüstérmet nyert Stelczer Viktortól azt lehetett megtudni, miként kell felkészülni a versenyre. B. Cs.

 

2007.12.11.
Forrás: Heves Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.06.29.
Fotó: Canva

Mit eszik az újszülött csikó?

Az újszülött csikó kezdetben anyatejjel táplálkozik, ami nem meglepő egy emlősállat esetében. Sőt, kifejezetten elvárás.

A kiscsikó születése után már két órán belül szopik, és az első hónapban nem is fogyaszt mást, mint anyatejet. A kancatej nemcsak teljes értékű táplálék a csikó számára, hanem immunerősítő is. A fiatal állat esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk immunrendszerről, mert szervezetében a születésekor nincs ellenanyag. Ez a föcstejjel (ami nem más, mint a kancatej az első 24-36 órában) kerül a szervezetébe.

A föcstej tartalma eltér a normál kancatejtől: magas benne az immunitásért felelős sejtes alkotórészek és a nagy molekulájú anyagok (fehérjék és ásványi anyagok) száma. Mivel ezek az anyagok nem jutnak át a placentán a vemhesség során, viszont a csikó életben maradásához ezekhez mielőbb hozzá kell jutnia, erre a tej és a szoptatás a legkézenfekvőbb megoldás. Az immunanyagok egy része aktív módon, a vékonybélen keresztül, másik része pedig passzív módon szívódik fel. A csikó saját immunrendszere általában 70-72 nap alatt fejlődik ki, addig a föcstej biztosítja számárra a betegségekkel szembeni védettséget.

A fiatal csikó enzimrendszere eltér a felnőtt állatétól, a gyomrában nincs fehérjebontó enzim és nincs sósavtermelés, ez csak körülbelül egy hónapos korában alakul ki. A lótej tejcukortartalma igen magas: 6-7%, melynek bontását a laktáz enzim végzi. Ez az enzim azonban csak azoknál az állatoknál alakul ki, amelyek csak tejjel táplálkoznak. Mennyisége az elfogyasztott tejmennyiséghez igazodik, később a tejfogyasztás elmaradásával teljesen meg is szűnik. Az egyéb szénhidrátok lebontásáért felelős maltáz, szacharáz és alfamiláz enzim is csak egy hónaposan alakul ki a csikó gyomrában. Ezzel magyarázható az árván maradt csikók cukrozott tejjel való itatásakor kialakuló rendszeres hasmenés. Az általunk használt répacukor lebontása ugyanis mikrobiális úton, a vastagbélben történik, ezzel hascsikarást és hasmenést okozva az állatnak. Amennyiben tehát szükséges, kizárólag kancatejpótló szerekkel etessük.

Ha árván marad a kiscsikónk, az első és legfontosabb teendő, hogy föcstejhez juttassuk akár más kanca révén. Felneveléséhez a legjobb, ha megpróbálunk dajkakancát találni, ami sajnos nem egyszerű feladat. Érdemes ezekhez a feladatokhoz a környéken dolgozó állatorvosok segítségét kérni.

 

Szerző/Forrás: Háziállat Magazin
Frissítve: 2023.04.18.
Fotók: Canva

Lovon, biciklin, vízen, sőt gyalog is kirándulhatunk

Lovon, biciklin, vízen, sőt gyalog is kirándulhatunk

 

2007 a szelíd turizmus, vagy ahogy még mondják: az ökoturizmus éve. Többek között ehhez illeszkedik a Közép-békési Centrum elképzelése. Békés, Békéscsaba és Gyula vízi, gyalogos, kerékpáros, lovas és rekreációs útvonalat alakít ki az Élővíz-csatorna mentén.

A tervezett beruházás egymilliárd forintba kerül, ebből 850 millió forintra pályáznának az önkormányzatok a Regionális Operatív Program keretein belül. Az egyik legfontosabb program, hogy kiépítsék az összefüggő bicikliutat, hogy a három várost két keréken is úgy el lehessen érni, hogy a drótszamarasoknak ne kelljen az autók között tekerniük. A programnak ugyan nem része, de Békéscsaba más kerékpárutakat is tervez. Ezeket a Kétegyházi, Orosházi, Szarvasi úton alakítják majd ki, illetve befejezik a Békés felé vezető szakaszt. Ezen kívül több, a biciklis közlekedést megkönnyítő beruházást készítenek elő a MÁV-val közösen. Békéscsabán és Békés megyében már így átlagon felüli a kerékpárutak száma. Igaz, Hollandia után itt is kerekeznek a legtöbben Európában. Hollandiában ezer lakosra 860, Békés megyében 750 kerékpár jut. Utak terén sem állunk rosszul: hozzávetőleg 200 kilométernyi várja a kerekezni vágyókat a megyében.

A lovas turizmus még nem annyira megszokott, mint a bicikli, de az is egyre nagyobb teret hódít. Itt is több település fogott össze: Mezőhegyes adja a szakmai hátteret, itt lehet patkoltatni, itt készítik a lovagláshoz szükséges bőrszerszámokat, Orosházán rendezik a lóversenyeket, Békéscsabán pedig az ugratás, oktatás és a gyógylovaglás kap helyet.

 

2007.03.29.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.06.29.
Fotó: Canva

Milliárdos fejlesztések a Dráva mentén

Milliárdos fejlesztések a Dráva mentén

 

Országosan is egyedülálló projekt fejeződik be idén a dél-dunántúli térségben: a Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő települések együttműködésével 44 helyszínen 1,1 milliárd forintos költségvetésből valósulhatnak meg elsősorban turisztikai fejlesztések – jelentették be a projekt gazdái Pécsett.

Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke kezdte a nagyszabású projekt bemutatását a ma rendezett sajtótájékoztatón Pécsett. Mint mondta, egy nemzetközi és regionális jelentőségű ökoturisztikai fejlesztésről van szó, amely hazánk legérintetlenebb folyójának, a Drávának és természeti értékekben gazdag környezetének a környezet értékeit védő, azt nem károsító turizmusba integrálását célozza meg. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy a programnak lesz folytatása, a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretein belül is.

Nórántné dr. Hajós Klára projektvezető tájékoztatójában kiemelte, hogy a projektben mindössze 2,5 százalék önrészre volt szükségük a részt vevő önkormányzatoknak. A projekt földrajzilag és kulturálisan már létező, azonban funkcionálisan új, egyúttal a többi turisztikai régióhoz, szolgáltatásaihoz illeszkedő, azokkal nem rivalizáló régiót fog egybe. A projekthez szervesen kapcsolódik a Dráva-medencén átívelő 655 km túraútvonal és tanösvény hálózat kiépítési terve, amely a Dráva projektben érintett mind az öt kistérség – a csurgói, nagyatádi, barcsi, sellyei, siklósi – folyamatos megközelítését, átjárhatóságát biztosítja, összeköti a kistérségeket és minden nevezetes, a Dráva projektben megvalósítani és fejleszteni kívánt látnivaló gyalogos, kerékpáros megközelíthetőségét teszi lehetővé. A túraútvonal és tanösvény kiépítése a következő fejlesztési időszak feladata.

A projekt vezetője közölte: a fejlesztések közül már elkészült a drávacsepelyi túraállomás, a somogybükkösdi esőbeálló. Elkezdődött a kovácshidai bemutatóterem, a porrogszentkirályi erdei iskola, egy régi parasztház és füstös konyhájának felújítása, a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti kincseit Drávaszentesen bemutató terem, valamint, az őrtilosi túraállomás, a Dráva-menti vízi és madárvilág bemutatóhelyének kivitelezése.

Néhány programelem

Szintén megkezdődtek a munkálatok a sellyei turisztikai információs centrum és kiállítótér építésénél, a zákányfalui turista bázispont, esőbeálló kivitelezésénél, a turonyi lovas turista bázispont és esőbeálló megvalósításánál. A gyékényesi bemutatóterem és kilátó, valamint a berzencei bemutató épület felújítási munkái ezen a héten kezdődnek meg.

A nagyharsányi nemzetközi hírű szoborparkban lévő Gyimóthy villa kivitelezőjének közbeszerzési eljárás keretében történő kiválasztása is megtörtént, a kivitelezés 2007. augusztusában fejeződik be. A fejlesztés a meglévő 178 négyzetméter épület felújítását, valamint 102 négyzetméterrel történő bővítését célozza meg. A fejlesztés révén elkészül a pinceszinti és földszinti helyiségek komplett belső építészeti és épületgépészeti felújítása, az épület homlokzatának, külső nyílászáróinak, tetőszerkezetének teljes felújítása, új kiállítóterek kialakítása, valamint sor kerül a meglévő fűtési rendszer korszerűsítésére is.

A villához bővítésként épülő kiállító terem lehetőséget ad arra, hogy egy képekből, írásos anyagból álló történeti kiállítási anyaggal mutassuk be az elmúlt negyven év szakmai történéseit, programjait, az itt dolgozott művészeket.

A Szobrász Alkotótelepen az utóbbi években a hagyományoktól eltérő programok is zajlottak, land-art, kistelepülések használaton kívüli településrészeinek művészek általi átfogalmazása, közösségi térré való áttervezése, média művészeti, összművészeti programok. Több kis-plasztika, kültéren nem kiállítható alkotás is készül, amiket szintén ebben a kiállító teremben szeretnénk bemutatni. A kiállító tér lehetőséget ad más művészeti ágak és a képzőművészet kapcsolatát vizsgáló, a nagyközönség számára is látogatható programok létrehozására is. Az összes projektelem várhatóan novemberig valósulhat meg.

 

2007.02.09. Korb Z.
Forrás:  Pécsi napilap.hu


A turizmusban látják a biztos jövőt
Fejlesztés Novemberre fejeződik be az 1,1 milliárdos projekt

Magyarországon egyedülálló az a fejlesztés, amely a Dráva-medencében zajlik – így értékelte tegnap sajtótájékoztatón Horváth Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke a novemberben befejeződő Dráva-projektet. Két szomszédos megyében harmincegy partner – települések, megyei önkormányzatok, a nemzeti park – részvételével valósul meg az 1,1 milliárd forintos ökoturisztikai fejlesztés. A projekt jelentőségét az adja, hogy zömében hátrányos helyzetű településeket érintenek a munkák, az ott élőknek talán az egyetlen kitörési lehetőséget a turizmus adhatja.

Nórántné dr. Hajós Klára projektmenedzser a Baranyát is érintő munkákról szólva elmondta, Sellyén turisztikai információs centrumot építenek, Kovácshidán már elkezdődött a túraállomás kialakítása. Drávacsepelyen már kész a pihenőhely, és a nagyharsányi Gyimóthy-villa felújítása, bővítése is hamarosan kezdődik.

Harkányban kilátót, turistaközpontot építenek, valamint az Ormánság jellegzetes népi épületét, a talpasházat skanzenbe telepítik. Mattyon a Madár emlékparkban, valamint Szaporcán, Cúnban, Kémesen, Drávapiskiben, Tésenfán, Ipacsfán és Siklóson is épül egy-egy túraállomás. Diósviszlón bemutatóhely készül, Túronyban már elkezdődött a lovas turizmus számára egy „bázispont” építése, Siklóson is hasonló lesz, illetve a kerékpárosokat szolgáló „bázispont” lesz Drávaiványiban.

Már a folytatást is tervezik, méghozzá egy 655 kilométeres túraútvonal- és tanösvényhálózatot építenének ki. Az alelnök kifejtette, bíznak abban, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben lesznek források erre a célra is.

 

2007.02.10. B. M. C.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Fogyatkozó állattartási kedv

Fogyatkozó állattartási kedv

 

Háztáji: Az egyéni gazdaságok családi fogyasztásra tartják a jószágot
Baranya

Ludvig János évek óta tart teheneket a magyarteleki vállalkozásában. Az állatok sok munkát igénylő gondozásában pásztora is segít.

Az országos folyamathoz igazodóan a dél-dunántúli régióban, így megyénkben is csökkent az állattartási kedv az elmúlt években – derül ki a KSH Pécsi Igazgatóságának frissen közzétett adataiból. Az átlagos csökkenés mögött azonban mind állatfajtánként, mind pedig gazdálkodási formánként jelentős különbségek vannak.

Míg a nagyüzemi állattartók körében a tevékenység központosodása figyelhető meg a megyében, addig a lényegesen kisebb súlyú egyéni gazdaságok esetében az állatok számának szétaprózódása jellemző. Az érdekes kettősséget tovább erősítette az ágazatot az elmúlt években jellemző alacsony jövedelmezőség. A jobb hatékonysággal működő nagy állattartó telepek tudtak eredményt produkálni, ugyanakkor az egyéni gazdaságok szerepe egyre inkább a saját célra, fogyasztásra szánt állatok tartásában maradt meghatározó.

A KSH elemzése szerint az egyéni állattartás valószínűleg az egyre szűkülő területe ellenére is hosszú távon fennmarad. Ennek meghatározó oka, hogy a főállásban szerzett jövedelmek, illetve a nyugdíjak elég magasak ahhoz, hogy lehetővé tegyék e tevékenység viszonylag alacsony szinten való folytatását, másrészt viszont túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy az érintett kör feladhassa a saját ellátás lehetőségét, vagy bővülve üzletszerű gazdálkodásra térjen át.

A megyében tovább folytatódott a szarvasmarha-állomány csökkenése az elmúlt öt évben. Míg a nagyüzemeket csak minimálisan rendítette meg a MiZo pécsi üzemének bezárása, az egyéni gazdaságokban kevesebb mint felére esett vissza a szarvasmarhalétszám. Örvendetes ugyanakkor a nagyüzemekben tartott sertések, juhok és tyúkfélék számának gyarapodása, utóbbi arról is árulkodik, hogy a megyében is elültek a madárinfluenzával kapcsolatos félelmek. Az egyéni gazdaságok visszaszorulásáról árulkodik viszont, hogy esetükben mindössze a juhállomány növekedése figyelhető meg, a legnagyobb visszaesés pedig a már említett szarvasmarha-állományban állt be.

Nagyban még megéri

A hatékonyan működő korszerű nagyüzemi sertéstartás valószínűleg megéri a ráfordítást, erről árulkodnak a Pick–Délhús csoportot tulajdonló Csányi Sándor beruházási tervei. A leggazdagabb magyar évi 54 ezer sertés nevelésére képes telep fejlesztését tervezi, aminek becsült költsége 1,8 milliárd forint lehet.

A cégcsoport évi 500 ezer sertést vág, ezt néhány év alatt szeretnék megduplázni.

Ezernél kevesebb ló

A néhány évtizede még több ezres lóállomány mára ezer alá süllyedt a megyében. A derék négylábúakat haszonállatként jóformán elvétve tartják, a hobbiállati szerepkör, illetve a turizmusnak a lovagoltatásban mutatkozó lehetőségei ezen a szinten stabilizálhatják az állományt. A régió tizennégy minősített lovasturisztikai szolgáltatója közül hét baranyai, a lovak száma egy-egy tartónál négy-öttől akár a két tucatig is terjedhet.

 

Kaszás E.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.06.20.
Fotók: Canva

Költözik a kincs

Költözik a kincs

 

Kőröshegy-Marócpusztáról Szilvásváradra költöztetik a gidrán ménest. Ez a döntés született a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) – a szakma megkérdezése nélkül, ellenükre, állította Jónás Sándor, a marócpusztai gidrán ménes vezetője.

– Így csak egy nem kellően átgondolt diktátumnak tekinthetjük a még oly jó szándékú döntést is, mely nem vesz figyelembe egy sor problémát. Az a szomorú tapasztalat: egy ilyen költöztetés a genetikai érték elkallódásával, az állományok elvesztésével jár.

A gidránt a parlament 2004-ben a védett nemzeti kincsek közé sorolta. A marócpusztai ménes szervezetileg idén január óta tartozik a szilvásváradi Állami Ménesgazdasághoz.
Jónás Sándor szerint az FVM éppen ezzel tette könnyebbé, hogy újjáépíthessék az utolsó történelmi magyar lófajtát. – Nem győzték meg a szakmát a döntéshozók, hogy a gidrán jobb helyzetbe kerül Szilvásváradon.

Aggódunk, mert egy lelkes kis csapat több, mint egy évtizedes munkájával éppen mostanra a gidrán az egyik legkeresettebb, legpiacképesebb, nemzetközi szinten legismertebb magyar lóvá lépett elő, és félünk, hogy törést szenved ez a fejlődés.

A gidrán ma az egyetlen lófajta hazánkban, melynek nem csökken, hanem nő az állománya. Amszterdamban három rendőrló vagy a holland olimpiai military keret egyik lova is a mi tenyésztésünk. Nő a kancaszám, egyre sikeresebben teszünk eleget két feladatunknak: a génmegőrzésnek és az értékesítésnek – egy angol versenyen 80 ezer fontot ajánlottak az egyik kancánkért, de nem adtuk -, mindezt valóban szerény körülmények között.

A piacképes sportló-tenyésztés nem elsősorban azon múlik, hogy csillogó-villogó istálló legyen, meg hatalmas legelő. A ménesvezető szerint az országos tényésztő tanács, és a fajtatenyésztő egyesület is ellenzi a gidrán elköltöztetését.

Jónás Sándor hozzátette: érzik a szaktárca segítő szándékát, hiszen az év elején emelte meg az FVM a költségvetésüket. Nem értik ugyanakkor, valójában mi lehet a hirtelen, előkészítetlen döntés mögött, miért derítették ki hamarjában, hogy Marócpuszta voltaképpen nem is alkalmas a lótenyésztésre, hiszen az eredményeik éppen az ellenkezőjét támasztják alá.

Az év eleji átszervezésnek már az volt a célja, hogy a gidrán előbb szervezetileg, később helyileg is a szilvásváradi ménesgazdaság része legyen – állította a Somogyi Hírlapnak Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság igazgatója. – Büszkék vagyunk a gidránra, az elért eredményeire – tette hozzá. – Szilvásváradon korszerűbb istállók, nagyobb legelőterület várja majd a száz lovat.

Amikor Maróc levált a Pannon Lovasakadémiáról, nyilvánvaló volt, hogy önálló egységnek kicsi. Mivel Szilvásvárad a központ, olcsóbb az üzemeltetés, ha nincs a 300 kilométeres távolság. Száz lónak kevés az 50 hektáros legelő. Gazdaságilag is kedvezőbb, ha nagyobb ez a terület, hiszen az állat legeli le, nem kell kaszálni. Marócon viszont gyorsan lefogy a lelegelendő terület és így takarmányt is venni kell a lovaknak. Szilvásváradon, ahol most 250 lipicai van, 1000 hektáros legelő áll rendelkezésre. Dallos Andortól tudjuk: Marócpuszta értékesítéséből tervezi az FVM előteremteni a fedezetet az új szilvásváradi istállók építéséhez.

 

2006.11.07. Fónai Imre
Forrás: Somogyi Hírlap
Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Nez Perce

Nez Perce

 

A fajta eredete és története

A Nez Perce fajta az Idaho-i Nez Perce törzs fajtája. A tenyésztés 1995-ben kezdődött Lapwaiban. A fajtát Appaloosa és Akhal-Tekini keresztezésével tenyésztették ki. A program a Nez Perce-ek lovaskultúráját erősíti meg. Büszkék a hagyományos szelektív tenyésztésükre és a lovaglóművészetükre, mely a 19. században megsemmisült. Ugyanakkor mára már a Nez Perce törzs és az Amerikai Egyesült Államok összefogott és egy non-profit szervezetet hoztak létre.

A fajta jellemzői

Pej, fakó, palomino színű is lehet a szokásos appaloosa színeken kívül.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Sunicho póni

Sunicho póni

 

A fajta eredete és története

A Criollo kisebb változata. Ugyan törpe néven emlegetik, a törpe szó mégsem teljesen illik rá. Tipikus spanyol ló, az 1950-es évek előtt nem létezett. Lovaglásra kiváló a kicsi mérete miatt. A fajta sokáig él. Télen hosszú bundát növeszt.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 124-130 cm. Teste arányos, kivéve a nyakát. Lapockája és mellkasa egybeolvad. Marja kifejezett, háta rövid. Pej színű, málháslóként használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hiba bejelentés